2019. március: jegyzet, ökológia, portré, anyagtudomány, mikroszkópia, egyetem, nanotechnológia, kémia, biokémia, tudomány, neutronkutatás, biotechnológia, genomika, orvostudomány, közlekedés, energiagazdálkodás, elektronika, gépipar, okostechnológia, fenntarthatóság, innováció, egészségipar, élelmiszer, zöldkörnyezet, megújuló energia, atomenergia, ipar 4.0, ipari automatizálás, it
Inno-tér
2018. február 7.

Genomszerkesztés az élhetőbb világért

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élet­tudományi – biológiai, orvosi és agrár- – osztály készített a genomszerkesztésről.


Az utóbbi évek forradalmi változásokat hoztak az élettudományokban, elsősorban a genetikában, főleg a genomszerkesztés (genome editing) megjelenése és robbanásszerű térhódítása miatt. A genomszerkesztéssel olyan módszerek kerültek a kezünkbe, amelyekkel tetszés szerint, a korábbiaknál jóval pontosabban módosíthatjuk egy élőlény genetikai állományát (genomját), akárcsak egy szöveget a Wordben. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanács­adó Testülete (EASAC) néhány hónapja állásfoglalást adott ki, mely­ben észszerűbb, a genomszerkesztési módszerek valódi lehetőségeihez és kockázataihoz igazodó szabályozást sürgetnek. Most a Magyar Tudományos Akadémia is állást foglalt a témában.

Az MTA egyik legfontosabb megállapítása – összhangban az európai akadémiákkal –, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított orga­nizmusok (GMO) létrehozásától. Az Akadémia állásfoglalása szerint társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek – különösen a legelterjedtebb CRISPR/Cas9 technológia – lehetőségeiről és esetleges kockázatairól. Fontos, hogy az új ismeretek az oktatásban is helyet kapjanak.•

 
Inno-tér
Innotéka