2019. október: jegyzet, portré, egészségipar, kémia, űrtevékenység, tudomány, orvostudomány, biológia, genomika, anyagtudomány, ipar 4.0, innováció, neutronkutatás, építés, urbanisztika, közlekedés, fenntarthatóság, atomenergia, energiagazdálkodás, megújuló energia, zöldkörnyezet, élelmiszer, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, biztonságtechnika, okostechnológia, mesterséges intelligencia, it
Inno-tér
2019. július 29.

Szennyezett élelmiszereink

Sokáig nem tudtuk, hogyan hat ránk, emberekre a természetbe kerülő műanyag, ma már azonban számos kutatás foglalko­zik különösen a mikroműanyagok potenciális egészségügyi kockázataival.


Közös elemzésben vizsgálta a WWF, az ausztráliai Newcastle-i Egyetem és a Dalberg fejlesztési tanácsadó, hogy mennyi juthat be az emberek szervezetébe a természetbe kikerült műanyagokból. A jelentésből kiderül, hogy az elfogyasztott ételeinkkel és italainkkal ez évente meghaladhatja a 250 grammot.

Hetente egy bankkártyányi műanyagot eszünk meg.

Az elemzést készítő szakemberek több mint 50 különböző tanulmányt alapul véve azt is feltárták, hogy ebből mennyi a mikroműanyag, ami szerintük elsősorban az ivóvízből kerül a szervezetünkbe, amibe beleértendő a palackozott víz is. A szennyezettség régiónként változik: az Egyesült Államok és India vizeiben például kétszer annyi mű­anyag található, mint Európában vagy Indonéziában. Az elemzés arra is kitér, hogy az ételek és italok közül a legtöbb mikro­műanyagot a tengeri gerinctelenek – például a kagylók és a rákok –, valamint a sör és a só tartalmazza.

A hazai vizeink vizsgálata során a Dunában 50 műanyag­részecskét találtak egy köb­méter vízben, ám a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett. A Tiszán 4,9 volt a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darab­száma egy köb­méter vízben, a Tisza-tóból származó mintában pedig 23,1 részecskét találtak. A Rábában köbméterenként 12,1 mik­ro­mű­anyag-részecskét mutattak ki. Az Ipoly egy köbméter vizében viszont csupán 1,7 részecskét mértek. Az alacsonyabb mik­ro­műanyagszint vélhetően annak köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog.•

 
Inno-tér
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka