2017. november: jegyzet, orvostudomány, portré, fizika, kémia, mikroszkópia, tudomány, agykutatás, atomenergia, innováció, anyagtudomány, energiagazdálkodás, zöldkörnyezet, környezetvédelem, geológia, it
  • Két NAP között

    Ebben az esztendőben a tanév ünnepélyes megnyitása egyben az első magyar egyetem alapításának 650. évfordulója...
  • Negyedik generációs távfűtés

    Minden hatodik magyar lakos távfűtéses környezetben él, ami közel 650 ezer, főleg lakótelepi, illetve panellakást...
  • Remediáció észszerűen

    Az örökölt szennyeződések jelentős részénél csak akkor derül fény a talaj és a felszín alatti vizek állapotára...
Portré Portré

Akit elvarázsol a kutatás

Az élettan kiváló iskola, mert szinte bármelyik or­­vosi szakterülethez nagyon jó alapot nyújt, lévén a szervezet működését tanítja meg – nyi­latkozta magazinunknak Geiszt Miklós, a Semmelweis Egyetem Élet­tani Intézetének egyetemi tanára, akit Buday László ajánlott figyelmünkbe. A kutató olykor nosztalgiával gondol a National Institutes of Healthnél (NIH) töltött három évre, ahol csak a kísér­letekre kellett fókuszálnia. Kutatócsoport-vezető­ként erre alig jut ideje. – Rendszeresen visszatér egykori közép­iskolájába, ahol ismeretterjesztő előadásokat tart. Ez a középiskola, a Lovassy Gimnázium, évek óta a legjobbak közé tartozik. Mi a titka ennek az intézménynek? – Amikor én odajártam, még nem létezett ilyen...
Tudomány Tudomány

Belső óránk és a gravitáció

Talán a krio-elektron­mik­rosz­kópért megítélt kémiai Nobel-díj jelentett némi meglepetést, a gravitációs hullám létezését igazoló fizikusok elismerése magától értetődő, mint ahogy a „napi biológiai óra” titkainak feltárása is díjat érdemelt 2017-ben. A cirkadián ritmust, azaz a „napi biológiai órát” szabályozó molekuláris mechanizmus feltárásáért három amerikai tudós kapta az idei orvosi Nobel-díjat. A bírálóbizottság indoklása szerint Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young felfedezései megmagyarázzák, hogy a...

Két NAP között

Agykutatásról dióhéjban

Epilepsziakutatás

Zöld Zöld

Európa nem hagy fel a fosszilis energiahordozók támogatásával

Ahhoz, hogy elérjük a veszélyes éghajlatváltozás elkerülésére létrehozott globális klímaegyezmény célkitűzéseit, a fosszilis energiaforrások háromnegyedének a földben kellene maradnia. Ennek ellenére az európai kormányok továbbra is támogatják a fosszilis...

Remediáció észszerűen

IT IT

ITBN Conf-Expo 2017

Az informatikai biztonság napja (ITBN) rendezvény szervezői idén a mesterséges intelligencia és az ember együttműködését, annak közös határait, előnyeit és veszélyeit helyezték fókuszba. A kiállítók folyamatos prezentációin felsorakozó sok-sok látogató mellett a tömött pavilonok is azt bizonyították, hogy a hazai IT szakma továbbra is érdeklődve és kíváncsian fordul egymás és a jövő kihívásai felé.
  • Inno-tér

    Európai tudósok a genomszerkesztésért

    A jelen nyílt felhívást aláíró európai tudományos közösség sürgősen kéri az európai intézményeket, az Európai Tanácsot, az új Európai Parlamentet és a közeljövőben hivatalba lépő Európai Bizottságot, hogy tegye meg a megfelelő jogi lépéseket annak érdekében, hogy az európai tudósok és nemesítők jogi korlátok nélkül, biztonsági garanciák mellett alkalmazhassák...
  • Inno-tér

    A vártnál is gyorsabban terjed az 5G

    Az 5G feltartóztathatatlanul elindult, még­hozzá meglehetősen nagy sebességgel, híven tükrözve a szolgáltatók és a felhasználók komoly érdeklődését az új technológia iránt. Az Ericsson Mobilitási Jelentése szerint az 5G előfizetések száma a legújabb várakozások alapján 2024-re elérheti az 1,9 milliárdot.
  • Inno-tér

    Félünk az internetes banki szolgáltatásoktól

    Noha a régió országainál tudatosabbak pénzügyeiket tekintve a magyarok, az internetes banki szolgálta­tá­sok elterjedésében mégis le vagyunk maradva. Az EY 3600 fő megkérdezésével készült régiós kutatásából kiderül, személyes adataink biztonsága miatt érzett félelmünk gátolja a technológiai előretörést.
  • Inno-tér

    Szennyezett élelmiszereink

    Sokáig nem tudtuk, hogyan hat ránk, emberekre a természetbe kerülő műanyag, ma már azonban számos kutatás foglalko­zik különösen a mikroműanyagok potenciális egészségügyi kockázataival.
  • Inno-tér

    Hidrogéntermelés algákkal

    Az algák hasznosíthatók lehetnek-e a jövő­ben ipari hidrogéntermelésre? Erre a kérdésre keresik a választ szegedi kutatók.
Innotéka