A jövő alkalmazásainak alapja
A hagyományos hálózati infrastruktúra, a távoli számítógépek összeköttetését biztosító hardverek eddig zárt rendszerek voltak. Ha a kutatók meg akarták változtatni alapvető működési mechanizmusaikat, akkor erre nem volt lehetőségük. Ám ez a mai körülmények között már egyértelműen az innováció rovására ment, ezért megjelent több koncepció is a hálózatok nyitottá tételére. Ma már szoftverek látnak el sok olyan feladatot, amely korábban speciális hardverek hatásköre volt.
„Másfajta hálózatok kellenek ebben a világban. Virtuális gépek és szoftverkonténerek üzemelnek, amelyek az igényektől függően ezresével-tízezresével indulhatnak el. Ezekből az egymással kommunikáló elemekből épülnek fel a felhőbeli szoftverek – mondja Sonkoly Balázs. – A hagyományos hálózati megközelítés nem tudja követni ezeket a nagyon gyors változásokat. Itt bármelyik pillanatban jelenhetnek meg felhasználói tömegek, akiket késlekedés nélkül kell összekötni a nekik megfelelő szoftverkomponensekkel. Ezt csak flexibilis, dinamikusan programozható, szoftverizált hálózatokkal lehet megoldani.”
Vagyis míg a hagyományos, hardverekben alkalmazott technológiákkal csak lassan tudunk reagálni a változó környezetre, addig a szoftveres környezetben mindez gyorsan megoldható. A hálózat programozhatóságához új típusú interfészekre van szükség, amelyeken keresztül a fejlesztők hozzáférhetnek a hálózat legalapvetőbb működési mechanizmusaihoz is. A legtöbb hardvergyártó már biztosít erre képes eszközöket, amelyek kinyitják a saját rendszereiket a szoftverek számára.
Sonkoly Balázs Lendület csoportja háromféle megközelítést alkalmaz a felhőrendszerekkel szorosan integrált szoftverizált hálózatok kutatásához. Az első az angolul Cloud Native koncepciónak nevezett megközelítés. Olyan, merőben újfajta szoftverfejlesztési és -üzemeltetési eljárások tartoznak ebbe, amelyek fő célja a felhőben rejlő lehetőségek minél teljesebb kihasználása. Ehhez már eleve úgy kell fejleszteni a szoftvereket, hogy azok fel legyenek készítve a felhő gyakorlatilag végtelen számítási és tárolási kapacitásának kiaknázására. A kutatócsoport célja ilyen jövőbe mutató alkalmazások kidolgozása is.
A kutatás második ága új megoldásokat kínál ezen új szoftverek fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez. A kutatók ennek keretében megvizsgálják például, hogy a mai platformokon (például az Amazon AWS platformja) milyen szolgáltatások érhetők el, amelyekre építhetnek a jövőbeli alkalmazások, illetve kiterjesztési, bővítési lehetőségeket is vizsgálnak.
A Lendület csoport kutatásainak harmadik területe magával a hálózattal foglalkozik. Arra a kérdésre keresik a választ, hogy az új felhasználás milyen követelményeket támaszt a hálózattal szemben. Például azt vizsgálják, hogy miként lehet a leghatékonyabban összekapcsolni a mozgó szoftverkonténereket.
De a kutatócsoport ezekhez a területekhez lazábban kapcsolódó alapkutatási témákkal is foglalkozik. Például azt is kutatják, hogy a csapatsportok stratégiájának kidolgozásában hogyan lehetne alkalmazni a legmodernebb big data és felhőtechnológiákat (OTKA-pályázat), illetve egy koreai–magyar alapkutatási együttműködés keretében (Magyar-Koreai TÉT pályázat, 2018-2.1.17-TÉT-KR-2018-00012 számú projekt) kiterjesztett valóság alkalmazásokat illesztenek egy jövőbeli, tartalomközpontú internetkoncepcióhoz.•