A jövő alkalmazásainak alapja

Teljesen új alapokra kell helyezni a számítógépes hálózatok működését, mert azok jelenlegi formájukban nincsenek felkészítve a felhőalapú számítástechnika robbanásszerű fejlődése támasztotta megváltozott követelményekre, érvel Sonkoly Balázs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának docense, aki a hálózatok szoftveri­zá­lá­sá­nak téma­körében alapíthatott Célzott Lendület kutatócsoportot a Magyar Tudományos Akadémia és az Ericsson támogatásával.


A hagyományos hálózati infra­struktúra, a távoli számítógépek összeköttetését biztosító hardverek eddig zárt rendszerek voltak. Ha a kutatók meg akarták változtatni alapvető működési mechanizmusaikat, akkor erre nem volt lehetőségük. Ám ez a mai körülmények között már egyértelműen az innováció rovására ment, ezért megjelent több koncepció is a hálózatok nyitottá tételére. Ma már szoftverek látnak el sok olyan feladatot, amely korábban speciális hardverek hatásköre volt.

„Másfajta hálózatok kellenek ebben a világban. Virtuális gépek és szoftverkonténerek üzemelnek, amelyek az igényektől függően ezresével-tízezresével indulhatnak el. Ezekből az egymással kommunikáló elemekből épülnek fel a felhőbeli szoftverek – mondja Sonkoly Balázs. – A hagyományos hálózati megközelítés nem tudja követni ezeket a nagyon gyors változásokat. Itt bármelyik pillanatban jelenhetnek meg felhasz­nálói tömegek, akiket késlekedés nélkül kell összekötni a nekik megfelelő szoftverkomponensekkel. Ezt csak flexibilis, dinamikusan programozható, szoft­ve­ri­zált hálózatokkal lehet megoldani.”
Vagyis míg a hagyományos, hardverekben alkalmazott technológiákkal csak lassan tudunk reagálni a változó környezetre, addig a szoftveres környezetben mindez gyorsan megoldható. A hálózat programozhatóságához új típusú interfészekre van szükség, amelyeken keresztül a fejlesztők hozzáférhetnek a hálózat legalapvetőbb működési mechanizmusaihoz is. A legtöbb hardvergyártó már biztosít erre képes eszközöket, amelyek kinyitják a saját rendszereiket a szoftverek számára.

A gyárak jövője: ember-robot kollaboráció támogatása a „felhő” és az AR/VR (kiterjesztett/virtuális valóság) segítségével

Sonkoly Balázs Lendület csoportja háromféle megközelítést alkalmaz a fel­hő­rendszerekkel szorosan integrált szoft­ve­rizált hálózatok kutatásához. Az első az angolul Cloud Native koncepciónak ne­ve­zett megközelítés. Olyan, merőben újfajta szoftverfejlesztési és -üzemeltetési eljárások tartoznak ebbe, amelyek fő célja a felhőben rejlő lehetőségek minél teljesebb kihasználása. Ehhez már eleve úgy kell fejleszteni a szoftvereket, hogy azok fel legyenek készítve a felhő gyakorlatilag végtelen számítási és tárolási kapacitásának kiaknázására. A kutatócsoport célja ilyen jövő­be mutató alkalmazások kidolgozása is.

A kutatás második ága új megoldásokat kínál ezen új szoftverek fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez. A kutatók ennek keretében megvizsgálják például, hogy a mai platformokon (például az Amazon AWS platformja) milyen szol­gáltatások érhetők el, amelyekre építhetnek a jövőbeli alkalmazások, illetve kiterjesztési, bővítési lehetőségeket is vizsgálnak.

A Lendület csoport kutatásainak har­madik területe magával a hálózattal foglalkozik. Arra a kérdésre keresik a választ, hogy az új felhasználás milyen követelményeket támaszt a hálózattal szemben. Például azt vizsgálják, hogy miként lehet a leghatékonyabban összekapcsolni a mozgó szoftverkonténereket.

De a kutatócsoport ezekhez a területekhez lazábban kapcsolódó alapkuta­tási témákkal is foglalkozik. Például azt is kutatják, hogy a csapatsportok stra­té­giá­jának kidolgozásában hogyan lehet­ne alkalmazni a legmodernebb big data és felhőtechnológiákat (OTKA-pályázat), illetve egy koreai–magyar alapkutatási együttműködés keretében (Magyar-Ko­reai TÉT pályázat, 2018-2.1.17-TÉT-KR-2018-00012 számú projekt) ki­terjesz­tett valóság alkalmazásokat illesztenek egy jövőbeli, tartalomközpontú inter­net­koncepcióhoz.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka