2012. július: jegyzet, portré, tudomány, innováció, biotechnológia, disszemináció, egyetem, paragrafus, atomenergia, zöldkörnyezet, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, építés, megújuló energia, it
2012. július 4.

Szerző:
Lantos Mihály szabadalmi ügyvivő, partner

Technológiatranszfer és szellemi tulajdonjogok átadásának adminisztratív szabályai

Az iparjogvédelem területére eső szellemi tulajdonjogok lajst­romozását és nyilvántartását hazánkban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) végzi. A különféle oltalmi formák, például szabadalom, védjegy, használati minta, formatervezési minta lajstromozásának és nyilvántartásának módja közel egy­séges, azonban a védjegyrendszer néhány sajátos jellemzője miatt a védjegyek esetében a változásoknak a lajstromba való bevezetésénél a többi oltalmi formához képest bizonyos eltérő szempontokat is figyelembe kell venni.


Az alábbiakban a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos tényeknek, adatváltozásoknak a lajstromba történő bejegyzéséről, ennek szükségessé­géről és végrehajtásának feltételeiről lesz szó.

Változások bejegyzése

Az egyik leggyakoribb változási ok az, amikor a jogátruházás révén a jogtulajdonos személye változik meg. A szellemi tulajdonjog átruházására vonatkozó nyilatkozatot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához kell benyújtani egy kísérőlevéllel, amely tartalmazza a jogátruházás bejegyzése iránti kérelmet. A kérelemhez a jogok átadását igazoló okiratot is mellékelni kell.

Abban az esetben, ha a jogátruházás két jogi és/vagy természetes személy között történik, nem szükséges benyújtani a felek által aláírt teljes jogátruházási szerződést, elegendő annak alapján egy egyszerűsített változatot készíteni, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a jogok korábban bejegyzett tulajdonosa egy adott szellemi tulajdonjogot vagy a kérelemben felsorolt szellemi tulajdonjogokat átadja a jogszerzőnek. A teljes dokumentum ugyanis gyakran olyan jogokat és kötelezettségeket tartalmaz, melyeket a felek nem feltétlenül akarnak nyilvánosságra hozni, ezzel szemben a lajstromba bejegyzett okiratok bárki által megtekinthetők.

Ezt az úgynevezett jogátruházási nyilatkozatot a korábbi jogtulajdonoson kívül a jogszerzőnek is alá kell írnia, továbbá a nyilatkozatra azt is rá kell vezetni, hogy a jogszerző elfogadja a jogátruházást. Ami az aláírásokat illeti, jogi személyek esetében cégszerű aláírásra van szükség az aláíró beosztásának megjelölésével, ezenkívül a dokumentumon fel kell tüntetni az aláírás időpontját és helyét is. A jogátruházó nyilatkozaton az aláírásokat nem szükséges közjegyzővel hitelesíttetni. Ha az átadott jogok listája túl hosszú és emiatt azt külön lapon vagy lapokon adják meg, tanácsos az ilyen listákat is mindkét fél részéről aláírni. Ha a jogátadó és/vagy a jogszerző természetes személy, a dokumentumot két tanúnak is alá kell írnia.

Amikor a jogátruházás cégek összeolvadása révén valósul meg, vagyis ha a régi tulajdonosok egy új cégben egyesülnek, akkor a fent említett jogátruházási nyilatkozat helyett elegendő a cégjegyzékből készített kivonatot benyújtani, amely tanúsítja, hogy a két cég egy harmadik céggé olvadt össze.

A változások másik csoportját a jogosult megváltozott nevének és/vagy címének bejegyzése képezi. Ehhez jogi személyek esetében elegendő a cégközlönyben hivatalosan meghirdetett adatváltozásról egy másolatot benyújtani.
A szellemi tulajdonjogok átruházásának bejegyzéséhez – minden egyes átadott jog után – törvényben meghatározott, egységes díjat kell fizetni az SZTNH-nak. Nem kell díjat fizetni, ha a jogtulajdonosnak csak a neve és/vagy a címe változott meg.

Hasznosítási jog bejegyzése

Ha egy oltalom jogosultja hasznosítási engedélyt ad egy licencvevőnek a jog hasznosítására, akkor ezt a tényt tanácsos, bár nem kötelező, az érintett jog hivatali lajstromába is bejegyeztetni. Arra tekintettel, hogy a lajstromban eszközölt minden irat vagy bejegyzés nyilvános, a feleknek nem mindig áll érdekükben a teljes, általában terjedelmes – sokszor üzleti titkokat is tartalmazó – licenc­szerződést benyújtani, itt is célszerűbb egy egyszerűsített változatot készíteni, amely csak az érintett jogok felsorolását tartalmazza, továbbá a legfontosabb korlátozásokat rögzíti. Ilyen korlátozás lehet egyebek között, hogy a szabadalomhasznosítási engedély a teljes szabadalomra vagy csak bizonyos szabadalmi igénypontokra vonatkozik-e; védjegyek esetében az összes árura vagy azoknak csak egy részére terjed-e ki; a licencvevőnek joga van-e allicencet adni, vagy hogy a hasznosítási engedély kizárólagos-e vagy sem.

Kizárólagos hasznosítási engedély esetén érdemes azt is rögzíteni, hogy a jogtulajdonosnak megmarad-e a hasznosítási joga, vagy az kizárólag csak a licencvevőt illeti meg. Utóbbi esetben a szabadalmas megszüntetheti a kizárólagossági klauzulát, amennyiben a licencvevő nem kezdi meg a hasznosítást egy ésszerűen elvárható időn belül.
Lehetőség van annak kikötésére is, hogy a licencvevő jogosult legyen a saját nevében fellépni a jogosulatlan hasznosítókkal szemben.
A licencjogoknak a lajstromba történő bejegyzése ugyanúgy díjfizetéshez kötött, mint a jogátruházás.

Hasznosítási szerződés szabadalomra

A szabadalmi törvény (1995. évi XXXIII. tv.) értelmében a szabadalmasnak szavatolnia kell a licencvevő felé, hogy harmadik félnek nincsen olyan joga, amely akadályozná a szabadalomnak a licencvevő általi hasznosítását. A szabadalmasnak azt is szavatolnia kell a licencvevő felé, hogy a szabadalom szerinti megoldás a gyakorlatban megvalósítható, vagyis nincsen olyan műszaki korlát vagy akadály, amely a hasznosítást lehetetlenné tenné. Amennyiben ez a feltétel mégsem teljesül, a licencvevő azonnali hatállyal felmondhatja a megállapodást. Ugyanakkor a szabadalmas nem kötelezhető arra, hogy a megoldásra vonatkozó, a szabadalmi leírásban foglaltakon túlterjedő know-how-t is átadjon a licencvevőnek. A know-how átadását a szerződés természetesen lehetővé teheti. Amennyiben a felek másként nem rendelkeznek, a hasznosítási engedély kiterjed az összes szabadalmi igénypontra, területi és időbeli korlátozás nélkül az összes lehetséges alkalmazási módra.

A licencvevő csak akkor adhat al­li­cen­­cet, ha erre kifejezetten engedélyt kap a sza­­badal­mastól. A szabadalmasnak minden olyan releváns jogról és egyéb körülményről tájékoztatnia kell a licenc­vevőt, amely a rendeltetésszerű hasznosítással kapcsolatos. A szabadalmi jogot a szabadalmasnak kell fenntartania, de ezt a kötelezettséget a licencvevő átvállalhatja. A hasznosítási engedély legfeljebb a szaba­dalom oltalmi idejének lejártáig tarthat.

Ami a licencvevő perindítási jogát illeti, elmondható, hogy a hasznosító nem perelheti be automatikusan a vélt bitorlót. Ez a jog ugyanis a szabadalmast illeti meg. Ha viszont a szabadalmi lajstromba bejegyzett licencvevő jogosulatlan hasznosításról szerez tudomást, írásban fel kell hívnia a szabadalmas figyelmét erre a tényre. Amennyiben a szabadalmas a bitorlási pert nem indítja meg 30 napon belül, a licencvevő saját nevében is pert indíthat.

Hasznosítási szerződés védjegyre

A védjegy-hasznosítási engedélyek törvényi feltételei alapvetően megegyeznek a szabadalmakéval, azonban a vonatkozó jogszabályok figyelembe veszik a szabadalmi jog és a védjegyjog közötti különbségeket. Ennek megfelelően a védjegyek hasznosítási szerződésével kapcsolatosan az alábbi szabályok az irányadók.

Védjegylicenc adható az áruk vagy szolgáltatások lajstromozott listájának egy részére is, illetve a felhasználás az áruk meghatározott fajtájára vagy csoportjaira is korlátozható. A licencadónak joga van a licencvevő által forgalmazott áruk minőségének ellenőrzésére. Védjegyek esetén a hasznosítási szerződésben rögzíteni kell az érvényesség lejáratának időpontját vagy a lejárat feltételeit, mivel a védjegyek oltalmi ideje (a sorozatos megújítások révén) elvileg korlátlan. A hasznosítási szerződés nem válik hatálytalanná, illetve nem jár le abban az esetben, ha a védjegyoltalmat megújítják. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a hasznosítási engedély adása (akárcsak a jogátruházás) nem vezethet a fogyasztók megtévesztéséhez, ugyanis az ilyen megállapodás semmis.

Jó tudni, hogy védjegyhasználat engedélyezésekor a licencvevő általi védjegyhasználat a használatra vonatkozó törvényi kötelezettség szempontjából ugyanolyannak minősül, mint a jogtulajdonos általi használat. Ennek akkor van jelentősége, amikor a védjegyhasználatot egy jogvita esetén igazolni kell, ekkor ugyanis a licencvevő általi védjegyhasználat is elfogadható bizonyítékként szolgálhat.

A hasznosítási szerződésekkel kapcsolatos gyakorlati tanácsok

Sajnos nagyon kevés tisztán szabadalmi vagy védjegyhasználati szerződés létezik, a mindennapi gyakorlatban leginkább vegyes vagy know-how-val kombinált szerződésekkel találkozunk.
Bár a jogszabályok előírják, hogy a jogok fenntartása a licencadó feladata, ez a gyakorlatban – különösen a kizárólagos hasznosítási szerződéseknél – rendszerint a licencvevőre hárul.

Szabadalmi licencszerződések esetén a feleknek rendelkezniük kell arról a helyzetről, hogy amennyiben a szabadalmat egy vagy több országban támadják, melyik felet terhelik az ilyen eljárások költségei, illetve amennyiben a felmerülő költségeket megosztják, milyen arányban viselik azokat a felek. Ugyanez igaz a jogérvényesítési eljárásokra is, ahol nemcsak az eljárási költségek, hanem a pénzbeli ellentételezés megosztásával is foglalkozni kell.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ha szabadalom- vagy védjegybitorlás áll fenn, és a licencvevőt kár éri, amennyiben a jogtulajdonos indítja a pert, a licencvevőt érő kár csak akkor vehető figyelembe, ha a hasznosítási szerződés be lett jegyezve a lajstromba.

Vegyes hasznosítási szerződések esetén (szellemi tulajdonjogok, know-how) a feleknek meg kell állapodniuk abban, hogy mi történik akkor, ha az oltalmat megsemmisítik vagy korlátozzák. A licencvevőnek ebben az esetben joga van a hasznosítási szerződés felmondására, azonban ha továbbra is érdekében áll annak fenntartása, megállapodhat a szabadalmassal egy olyan csökkentett mértékű licencdíjról, amit csak a know-how után kell fizetnie. A tisztán know-how-ra vonatkozó hasznosítási megállapodásoknál a szerződés időtartama rövidebb, mint a szabadalomhasznosítási szerződéseknél; a szerződés időtartama általában nem haladja meg a tíz évet.

További fontos szempont annak meghatározása, hogy a licencdíjat hogyan kell kiszámítani és mikor kell megfizetni. Kizárólagos hasznosítási engedély esetén rögzíteni kell azt is, hogy ha a felek minimális licencdíj fizetésében állapodtak meg, akkor e minimális licencdíj megfizetésének milyen feltételei vannak, továbbá lényeges annak a megfelelő módszernek a tisztázása is, hogy a licencadó hogyan tudja ellenőrizni és felügyelni a licencdíjaknak a licencvevő általi kiszámítását.

Összességében megállapítható, hogy a hasznosítási engedély lajstromba történő bejegyzése nem kötelező, ugyanakkor a vonatkozó törvények az itt felsorolt és egyes további jogokat csak a lajstromba bejegyzett hasznosító(k) számára biztosítják, ezért a jogok bejegyeztetése minden esetben ajánlható. Ha a felek egyes kikötéseket titokban akarnak tartani, akkor is érdemes a fentiekben ajánlott egyszerűsített változatok bejegyeztetése, mert ennek megtörténte lényegesen javítja a hasznosító jogi lehetőségeit és biztonságát.
Noha a fentiekben csak a változások bejegyeztetésének egyes kérdéseit érintettük, itt érdemes utalni arra, hogy a felsorolás nem teljes, és ma már minden lajstromozott szellemi tulajdonjoggal kapcsolatban lehetőség van annak megterhelésére és zálogjog bejegyeztetésére. Az ezekkel kapcsolatos kérdések köre, beleértve a zálogjogosult lehetőségeit jogai érvényesítésére, e cikk terjedelmi korlátait meghaladják.•

 
Innotéka