2017. augusztus 9.

Szerző:
Dr. Varga László intézetigazgató, ME MAK, Öntészeti Intézet

Több öntőmérnökre lenne szükség!

Az Innotéka magazin 2015 októberében megjelent Duális vágányon az öntészeti felsőoktatás című cikk óta jelentős változások történtek a hazai öntészeti felsőoktatásban.


A 2014/2015-ben – a Magyar Öntészeti Szövetség és tekintélyes iparvállalati támogatással – elindított duális képzés immár szerves része az öntészeti felsőoktatásnak. Virágzik a hazai öntőipar, ezért nagy az igény öntőmérnökökre. A stratégiai iparágnak tekintett járműipari szektorhoz tartozik a magyarországi öntészeti vállalkozások jelentős része is, hisz számos kis- és nagyvállalat szállít világszerte öntvényeket az autógyáraknak, és az öntészet egyéb területei is komoly fejlődést mutatnak. Ennek köszönhető, hogy 10-20 százalék körüli az ágazat évenkénti növekedése, és az ennél nagyobb ütemű fejlődésnek most már leginkább a szakképzett munkaerő hiánya szab gátat. Ez a munkaerőhiány természetesen nem csak a mérnökökre vonatkozik, a technikusi és a szakmunkás végzettségű szakemberekből is kevés van. Ezeket a tendenciákat felismerve indítottuk el elsők között a hagyományos nappali és levelező BSc és MSc képzésünk mellett a duális öntőmérnök BSc képzést, valamint a járműipari öntészeti szakirányt. Az új szakirány keretében olyan ismeretekkel bővítettük a képzésünket, melyek elengedhetetlenek a mai modern ipari környezetben.

A hazai öntészeti vállalkozások a képzés személyi állományának bővítéséhez, az oktatáshoz és a kutatáshoz használt eszközpark fejlesztéséhez és szakmai konferenciákon, kiállításokon való rész­vételhez nyújtanak évi több tízmillió forintos támogatást. Úgy gondolom, a legnagyobb támogatók megérdemlik, hogy név szerint is megemlítsem őket: Nemak Győr Alumíniumöntöde Kft., Fémalk Zrt., Prec-Cast Öntödei Kft., Csaba Metál Zrt., Busch-Hungária Kft., Ecseri Kft., CSABAcast Könnyűfémöntöde Kft., Certa ZPSZ Kft., Sicta Kft., Magyarmet Finomöntöde Kft., AKG Alföldi Kohászati és Gépipari Zrt. Nélkülük nem tartanánk ott, ahol most tartunk, és nélkülük nem végezhetne évenként 20-25 öntőmérnök. Lehet, hogy ez a szám elsőre nem tűnik soknak, de ha összehasonlítjuk a jóval nagyobb öntő- és járműiparral rendelkező Németországgal, ahol évente körülbelül 50 öntőmérnök végez, akkor igazán nincs szégyenkeznivalónk. Arról nem is beszélve, hogy ezt a létszámot ők több felsőoktatási intézményben képzik, hazánkban pedig csak a Miskolci Egyetemen adottak az akkreditált öntőmérnökképzés feltételei. 2017-ben már a harmadik évfolyam kezdheti meg tanulmányait a duális képzési rendszerben, mely sokkal több gyakorlati tapasztalatot biztosít a hallgatóinknak.

Az öntészeti vállalkozások nemcsak anyagilag támogatják a képzést, hanem a rendszeresen szervezett szakmai fórumokon véleményükkel és tanácsaikkal is segítik az oktatás korszerűsítését. Az egyik ilyen fórum a Magyar Öntészeti Szövetség által szervezett Nemzetközi Magyar Öntőnapok.

Az oktatás mellett a kutatást is kiemelt jelentőségűnek tartjuk, ami szerencsés esetben a finanszírozáshoz és a fejlesztésekhez is hozzájárul. Idén kezdtük meg egy GINOP-2.2.1-15 K+F verseny­képességi és kiválósági együttműködés keretében – a Breuckmann Hungary Kft. vezetésével és az Öntőgépszerviz Kft.-vel közösen – az E-mobilitáshoz használt energiahatékony öntött rézrotor nagyszériás sorozatgyártására alkalmas technológiájának és gyártócellájának kifejlesztése projektünket. Az elnyert pályázat szintén a járműiparhoz kapcsolódik, azonban, mint a címéből is kiderül, a napjainkban egyre jobban terjedő szegmenséhez, az elektromos autógyártáshoz.

Az e-mobilitás alapja a hajtásláncban lévő villanymotor. A rézzel kiöntött forgórészű aszinkronmotor, amely újrahasznosítható, felépítése és szabályozhatósága egyszerű, az egyik alkalmazható villanymotortípus. Elterjedését akadályozza, hogy nagy széria gyár­tására alkalmas technológia jelenleg nem ismert. A pályázat keretében olyan gyártócellát kívánunk kifejleszteni, amely a nagyszériás gyártást lehetővé teszi. A nagyobb volumenű K+F munkák mellett számos kisebb projektünk is van, melybe a hallgatóink és a frissen végzett mérnökeink is bekapcsolódnak.

Az öntészeti szaktudásra és ismeretekre azonban nem csak az öntödék részéről mutatkozik igény. Számos olyan multinacionális cégnek tartunk továbbképzéseket, amelyek öntödékkel állnak kapcsolatban, az öntödék a beszállítóik, és a mindennapi kommunikációt és problémakezelést segíti az öntéstechnológiai ismeretek alapszintű elsajátítása. Ezek a tanfolyamok nemcsak elméleti képzést, hanem a Miskolci Egyetemen megtartott gyakorlati oktatást is tartalmaznak.

Napjaink iparfejlesztési trendjeit látva nyugodtan kijelenthetjük, hogy a következő években is jelentős igény lesz öntőmérnökökre. A szakmai kompetenciák mellett a végzett mérnökeinkkel szemben további elvárásként az idegen nyelv vagy nyelvek tárgyalóképes használata, a „soft skillek”, valamint az elméleti és gyakorlati ismeretek közötti átjárhatóság szerepel.
Ezt csak lelkes, motivált fiatalokkal lehet biztosítani, és ez az, ami komoly kihívások elé állítja a hazai műszaki felsőoktatást és az öntészeti képzést is. A felsőoktatásba jelentkező hallgatók száma jobb esetben is csak stagnál, de inkább kismértékben folyamatosan csökken. A komolyabb probléma az, hogy a csökkenő tendencián belül nagyobb arányt képvisel a műszaki szakterületet választók száma. Ezek alapján a demográfiai változásokra, az iparban alkalmazott technológiák fejlődésére és ezeknek az ismereteknek az oktatásba való beépítésére kell megfelelő válaszokat adnunk, hogy versenyképességünket megőrizzük.

Öntészhallgatók és oktatók a GIFA nemzetközi szakmai kiállításon Düsseldorfban

Az oktatás és az alapkutatás mellett a piaci működés lehető­ségét megteremtő vállalkozási tevékenység biztosításával, a magas hozzáadottérték-tartalmú tevékenység arányának növelésével lehetne biztosítani a műszaki képzések és ezen belül az öntészeti képzés fejlődését. Az oktatási és kutatási területeken a piaci forrásbevonó képesség javítására történtek már kormányzati kezdeményezések is, ezek azonban csak lassan éreztetik hatásukat a felsőoktatásban.
Az öntészeti felsőoktatás új pályára állt, és ebben komoly szerepük van a hazai öntészeti vállalkozásoknak. A folyamatos kommunikáció és együttműködés továbbra is a siker kulcsa lesz az elkövetkezendő években. Csak a közös célok és ezek megvalósítása biztosíthatja a stabil és színvonalas öntészeti képzést!•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka