A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium
Magyarország hét másik ország mellett két évtizede tartósan 1,5 alatti értéktartományban szerepel, ami az utóbbi évek enyhén javuló számadatai mellett is folyamatos népességfogyást eredményez. Minden negyedik nő találkozik olyan, egészségét érintő eseménnyel, amely közvetett vagy közvetlen módon összefügg a termékenységét meghatározó tényezőkkel. Itthon az összes meddőségi problémával küzdő házaspárok száma eléri a párok 15 százalékát. Hazánkban talán égetőbben, de a világ többi részén is a demográfiai stabilitás megteremtéséhez elengedhetetlenné válik a humán reprodukció területének alapos, széles keretbe helyezett megértése, innovatív megközelítése és a már alkalmazott stratégiák hatékonyságának növelése.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium részéről támogatást nyert a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vezetésével indított Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium (HRNL) kutatóprogram, amely a reprodukció területét klinikai szempontból tágabb körben integráló, innovatív infrastrukturális háttérre épülő kutatómunkának ad keretet. A program 2020 novemberében indult, és 2023 végéig tart, a ráfordítható támogatás összege 2,5 milliárd forint. A HRNL megvalósításához az alapokat a Pécsi Tudományegyetemen zajló, több évtizedre visszatekintő reprodukciós kutatás nyújtja. A Nemzeti Laboratórium vezetője, dr. Kovács L. Gábor Széchenyi-díjas akadémikus, emeritus egyetemi tanár, az MTA Felügyelő Testületének elnöke, az MTA Orvosi Tudományok osztályának elnökhelyettese, aki a neuroendokrin és metabolikus szabályozás, valamint a laboratóriumi diagnosztika módszereinek fejlesztése területén ért el komoly hazai és nemzetközi sikereket.
A nemzeti laboratórium kutatási programjainak legfontosabb elemei a szülészet-nőgyógyászat területéről érkeznek. Ennek a tématerületnek a vezetője dr. Bódis József akadémiai doktor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára, a PTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának korábbi igazgatója, a Magyar Nőorvos Társaság és a Magyar Asszisztált Reprodukciós Társaság elnöke, aki a mesterséges megtermékenyítési eljárás alkalmazását 1988-tól a pécsi klinikán, Magyarországon elsőként megvalósította.
Kettejük szakmai és kutatómunkája évtizedek óta összekapcsolódik. Az általuk létrehozott, a HRNL magjául szolgáló, mintegy 100 fős kutatói közösség több mint nyolc éve dolgozik együtt, és munkájukkal hatékonyan nyernek pályázati forrásokat. Nemrégiben sikeresen zárult GINOP-pályázatuk az embrió életképességének meghatározására szolgáló chipalapú mikrofluidikai diagnosztikus eszköz fejlesztésére fókuszált. A HRNL vezetősége által összefogott szakterületi kutatócsoportok 12 kutatási alprojektet és 26 kutatási tématerületet ölelnek fel, melyek felsorakoztatják a szülészet-nőgyógyászat sebészi és konzervatív szakterületeit, a mesterséges megtermékenyítés szakterületét, a laboratóriumi diagnosztika proteomika, metabolomika, genomika reprodukcióhoz kapcsolódó kutatási területeit, továbbá a bioinformatika és biostatisztika területét a mesterséges intelligencia és gépi tanuláson alapuló módszerek területét, a terhességi immunológia kutatási és klinikai területeit, a klinikai endokrinológia kapcsolódó területeit, az urológia, az andrológia szakterületek, valamint az újszülöttgyógyászat és a gyermekgyógyászat klinikai és kutatási területeit.
A PTE Szentágothai János Kutatóközpont kutatólaboratóriumaiban, elméleti intézeteiben és klinikáin a reprodukció vonatkozásában végzett kutatások összehangolásán kívül a HRNL feladata a reprodukció tématerületének doktori programokba történő integrálása, az e téren születő szabadalmak és infrastruktúra-fejlesztések elősegítése, a kutatási hálózat országos és nemzetközi szintű kiterjesztése is. Jelenleg országosan több mint 16 partnerintézménnyel folyik szakmai együttműködés: az ELKH Természettudományi Kutatóközponttal, a Semmelweis Egyetemmel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, több regionális reprodukciós központtal és diagnosztikus laboratóriummal.
Nemzetközi szintű kutatási együttműködések születtek a bécsi Universitätsklinik für Frauenheilkundéval, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemmel, és keresik a kapcsolódást a visegrádi országok hasonló intézményeivel. Kiemelten fontos eleme a HRNL-szervezetnek, hogy a hazai és nemzetközi kutatások vérkeringését összekösse a vállalati szférával, magyar és nemzetközi ipari partnerekkel, mivel nagyon fontos, hogy a tudományos eredmények mellett szabadalmaztatható és piacra vezethető innovatív termékek szülessenek.
A HRNL-hez kapcsolódó széles körű kutatások három fő területre oszthatók: a reprodukciós problémák fogamzás előtti, fogantatás körüli és a megtermékenyítés utáni okainak feltárására. A fogamzás előtti jelenségeket megcélzó vizsgálatok érintik a petesejt vizsgálatát, és a sorozatos abortusz hátterében húzódó genetikai, immunológiai és hormonális szabályozási okokat is. Kutatások célozzák a férfi nemzőképtelenség környezeti és genetikai hátterének kutatását és kezelési lehetőségeit is. A petefészek és méhátültetés operatív innovációt jelent Magyarországon, megvalósításukra a HRNL kereteiben nyílik lehetőség.
A projekt széles innovációs gerince azonban a fogamzás körüli tényezők vizsgálata. Ezek kiterjednek a petesejt tüszőfolyadékának és a méhnyálkahártya rétegeinek molekuláris szintű elemzésére, ami kulcskérdés a mesterséges megtermékenyítés hatékonyságának javítása szempontjából: olyan tesztrendszer kidolgozását teszi lehetővé, amellyel meghatározható az anyaméh optimális befogadóperiódusa. A korábbi pályázatok segítségével kifejlesztett chipalapú diagnosztikai eszköz, amely az embrió életképességének pontos becslésével elősegíti az egészséges terhességet létrehozni képes embrió kiválasztását, a Nemzeti Laboratórium keretében kerülhet piaci bevezetésre. A fogamzás utáni kutatási területen végzett vizsgálatok követik a megfogant magzat, majd a megszületett gyermek sorsát.
Nemzetközi szinten is hiányosak az ismeretek arról, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel született gyermekek (7-8 millióan a világon) fogékonyabbak lesznek-e a betegségekre későbbi életszakaszaikban. Ennek kapcsán a HRNL létre kívánja hozni a nemzeti reprodukciós regisztert a reprodukciós életminőség-vizsgálatok nyilvántartására.
A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium célja a terméketlenség globális okainak feltárása, a reprodukció hatékony befolyásolása, mely összetett problémakör, bármely elemének előremozdításához a széles kapcsolódási felületen szoros együttműködésben végzett élvonalbeli technológiai megközelítésen alapuló kutatási erőfeszítések szükségesek.•