<
2013. december 3.

Szerző:
S. K.

A tudomány nem lehet öncélú

A tudomány nem lehet öncélú, a laboratóriumi eredményeket a gyakorlatban, a gazdaságban a társadalom javára kell hasznosítani – hangoztatta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke A tudomány megrendelői című novemberi fórumon, amelyen a gazdasági élet néhány meghatározó szereplője is felszólalt.


Pálinkás József szerint a kutatás-fejlesztés eredménye csak akkor hasznos a vállalkozások és a társadalom számára, ha az hozzáadott értéket „termel”. A Magyar Tudományos Akadémián végzett kutatások mintegy 35 százalékának van közvetlen kapcsolata az iparral és a szolgáltatásokkal. Hogy a tudósok tisztában legyenek azzal, mit vár tőlük a gazdaság, a legnagyobb hazai tudományos megrendelők képviselői tartottak előadást a fórumon.

Ahhoz, hogy a világ növekvő népességét – 2050-re várhatóan 9 milliárd ember él majd a Földön – el lehessen látni a szükséges mennyiségű és minőségű élelmiszerrel, egy újabb zöld forradalom kell – figyelmeztetett Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója. A Bonafarm-csoport saját hatékonysága növelése érdekében már most együttműködik egyetemekkel és kutatóintézetekkel, hogy azok K+F eredményeit mielőbb beépíthesse gazdasági tevékenységébe. Búvár Géza, a KITE Zrt. vezérigazgatója szerint a gazdasági célok megvalósítása csak a kutatás-fejlesztés és a gazdasági lehetőségek összehangolásával érhetők el, és a kutatóknak el kell fogadniuk a gazdasági célokat.

A szellemi hozzáadott érték a gazdaság versenyképességének legfontosabb tényezője, különösen így van ez a gyógyszeriparban – hangoztatta Szombathelyi Zsolt, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója. Annak ellenére, hogy a gyógyszeriparban a K+F ráfordítások eredménye érvtizedről évtizedre csökken, a kutatás-fejlesztésbe való befektetésről nem lehet lemondani. A Richter a fennmaradás érdekében fejleszt és együttműködik. Az elmúlt években 12 milliárd forintért két új kutatóközpontot épített Budapesten – a 67 laborból álló Kémiai Kutatóközpont 9 milliárd, a Technológiai Kísérleti Nagy­labor 3 milliárd forintba került. A gyógyszercég 2007 és 2013 között 789 kutatási szerződést kötött hazai egyetemekkel és más kutató­helyekkel, összesen 5,4 milliárd forint értékben. A 112 éves vállalkozás biztatóbbnak látná a jövőjét, ha nem vándorolnának el a kutatók, ha jobb lenne a hazai felsőoktatási képzés.

A világszerte 305 ezer embernek munkát adó, tavaly 52,5 milliárd eurós bevételt elérő Bosch vállalkozás kutatás-fejlesztési célokra 2012-ben 4,8 milliárd eurót költött. Hazánkban 8500 ember dolgozik a cégnek, közülük 1100-an kutatnak és fejlesztenek – erre a célra Magyarországon 2012-ben 61 millió eurót fordítottak. Európában Németország után nálunk van a cég legnagyobb kutatás-fejlesztési bázisa. A Bosch Budapest Fej­lesztő Központban 940 fejlesztőmérnök dolgozik. Javier González Pareja, a magyarországi Bosch-csoport vezetője szerint a jól képzett szakemberek mellett kiszámítható gazdasági és társadalmi környezet is kell, mert a rövid távú gondolkodás az innováció gyilkosa. A kreativitást támogatni kell, fel kell tárni, helyzetbe kell hozni, mert ez egy képesség, ami szorgalommal nem pótolható. A Bosch elkötelezettségét a jövőbe mutató fejlesztések iránt a szabadalmak magas száma is jelzi: 2012-ben a vállalatcsoport több mint 4800 szabadalmi kérelmet nyújtott be, azaz minden munkanapon átlagosan 19-et. 2005-ös alapítása óta a budapesti fejlesztőközpont nyolcvan szabadalommal állt elő.

Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint megrendeléseik minden esetben egy adott probléma megoldására vonatkoznak. Ezen a téren a legnagyobb kihívást a paksi blokkok teljesítménynövelésének elérése jelentette (az eredetileg 440 megawattos reaktorok ma 500 megawattra képesek), majd a reaktorok üzemidő-hosszabbításához is a tudósok segítségét kérték.

„A hazai kutatási eredményeknek köszönhetően ugyanabból a földtani szerkezetből 10-15 százalékkal több szénhidrogént tudunk kitermelni, mint néhány évtizeddel korábban” – emelte ki Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója. Legfontosabb üzenete mégis az volt, hogy mielőbb elitképzésre van szükség a természettudományokban. El kell érni, hogy a legjobbak menjenek ebbe az irányba, mert aki jó, az biztosan talál magának munkát. A Molnak évről évre több, jól képzett szakemberre van szüksége a cég munkájának elvégzéséhez. Leendő munkatársaiktól világszínvonalú tudást várnak el, ám ezt a tudást csak akkor kapják meg, ha a legjobbaktól tanulhatnak. Lépni kell, mert napjainkban nincs elegendő számú, megfelelő felkészültségű mérnök, geológus. Ahhoz, hogy legyen, már az általános iskolákban a természettudományok felé kell irányítani a fiatalokat – amihez program és állami támogatás kell.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka