Bionikus és informatikus mérnökök képzése
„Az intézmény az egyetemi évek alatt felvértezi a diákokat szakmai tudással, és igyekszik felkészíteni őket a való életre is.” Ezt Ön mondta a Semmelweis Egyetem és az ITK közös diplomaosztóján. Melyek a kar elsődleges célkitűzései?
− Roska Tamás professzor, amikor 1998-ban megalapította karunkat, meghívta a saját kutatótársait, és elkezdték az új generáció kinevelését. Hasonlóan fontosnak tartjuk ma is az utánpótlás támogatását, kutatási-oktatási központként működünk, az alapcélkitűzés nem változott. A tanári kar tagjai kutatnak, és a legfrissebb eredményeket beépítik az oktatásba. Sokan vesznek részt közülünk pályázatokban és – például a Nemzeti Agykutatási Programban vagy a Nemzeti Bionika Program keretében − a partnereinkkel közös kutatásokban.
A diákok számára fontos újdonság az angol nyelvű oktatás bevezetése a mérnökinformatikus, az info-bionika mérnöki és az orvosi biotechnológia mesterképzésben, bár ez utóbbin csak 2019 elején indul az angol nyelvű képzés. Vonzó lehetőség a Madridi Autonóm és a Bordeaux-i Egyetemmel közös Image Processing and Computer Vision mérnökinformatikus MSc-s szakirányunk, melynek keretében a magyar és külföldi hallgatók együtt töltenek el egy-egy félévet először Budapesten, majd Madridban, és azt követően Bordeaux-ban.
Az utolsó, negyedik szemeszterben mindenki a saját anyaegyetemén írja meg a diplomamunkáját. Ez olyan naprakész tudást ad, amivel azonnal el lehet helyezkedni akár itthon, akár külföldön, hiszen a képfeldolgozás és gépi látás a legtöbb piaci területen nagyon jól hasznosítható, akár az orvosi döntéstámogatásban, akár az autonóm járműveknél. A Machine learning for data science szakirányon a gépi tanulási módszerekkel ismerkedhetnek meg mérnökinformatikus hallgatóink, ahol az adatok és nagy adatbázisok tulajdonságait, az intelligens lekérdezést, valamint a mesterséges intelligencia alapjait sajátítják el. Az info-bionikus mérnökök képzésük során a biológiai jelenségek leírásával és modellezésével, valamint az optoelektronikai eszköz és a biológiai anyag közötti kapcsolattal, interfészekkel, továbbá a terápiához kapcsolódó eszközök fejlesztésével foglalkoznak. Ezek az ismeretek jól illeszkednek a vezető kutatási területekhez Magyarországon is. Több agykutatási csoporttal is kapcsolatban állunk, közülük néhány itt, a karon működik, és ezeknél a kutatásoknál kiemelten szükség van info-bionikai tudásra. Jövőre tervezzük egy biológiai adatelemző szakirányú továbbképzés elindítását. A résztvevők piacképes alkalmazott bio-informatikai ismereteket kapnak az egyéves képzés során. Hogy néz ki, illetve néznek ki a biológiai (genomikai, transzkriptomikai, proteomikai) adat és adatbázisok? Milyen programozási nyelven és statisztikai módszerekkel zajlik itt az intelligens keresés és az adatfeldolgozás? Ezekre a kérdésekre is választ kapnak a diákok.
Mekkora hangsúlyt helyeznek a gyakorlati képzésre?
− Fontosnak tartjuk, hogy a szilárd elméleti alapok elsajátítását követően gyakorlati képzést is kapjanak a hallgatóink a negyedik szemesztertől kezdődően. A hatodik-hetedik félév a szakdolgozat elkészítésének ideje, ami legtöbbször labormunkával egybekötött feladatot jelent. Vannak, akik különböző számítógépes architektúrákkal foglalkoznak. A robotika izgalmas határterület, amihez elektronikai és biológiai ismeretekre is szükség van. A diákok nagyon élvezik, amikor a laboratóriumi eszközökkel dolgozhatnak és szabad kezet kapnak.
A partnereik karon folyó kutatásaiban is részt vehetnek a hallgatók, hogy ezáltal sokszínűbb gyakorlati képzést kapjanak?
− Igen, részt vehetnek. A karon a Jedlik Kutatólaboratóriumban találhatók ezek a kísérleti laborok. A Femtonics Kft.-nek van például nálunk egy kétfoton lézermikroszkópos laboratóriuma, ahol a fejlesztések során kipróbálják az új eszközeiket is. Van egy ultrahang és optikai laborunk, ahol ultrahangos eszközök fejlesztése folyik, a molekuláris biotechnológiai laborban a génmódosítástól a sejttenyésztésig sok mindennel megismerkedhetnek a diákok, a biomikrofluidika laborban pedig a „laboratórium egy chipen” eszközök tervezését és gyártását sajátítják el.
A Jedlik labor 22 kutatócsoportjából csak néhányat említettünk. A megaprocesszoros architektúrák kutatásától a nyelvtechnológián, a robotikai kutatásokon és alkalmazásfejlesztésen át még számos kutatási területtel foglalkozunk. Ezek mind érdekes területek, diákjaink megtalálják nálunk a kedvükre való kutatási témát vagy azt, amivel szívesen töltik az idejüket, akár a kutatói pályát tűzik ki célul, akár az ipari fejlesztésekbe akarnak majd bekapcsolódni. Viszont az, hogy az elejétől a végéig önállóan dolgozhatnak egy feladaton, nagyon hasznosnak bizonyul, ezért fektetünk különösen nagy hangsúlyt a kiscsoportos gyakorlati képzésre.
Részt veszünk az idegrendszer és számítógép közötti kapcsolattal foglalkozó kutatásokban is. Ezeknél a vizsgálatoknál az elektródokat most már optikai eszközökkel is kombinálják. Az optogenetika a következő eszköztár, amit érteni kell ahhoz, hogy bele tudjunk „lesni” az agy működésébe, hogy megértsük azt. Itt egy génmódosítással optikai ingerlésre érzékennyé tehetők adott idegsejttípusok, így lényegében célzottan lehet egy-egy sejtcsoportot ingerelni fény segítségével. Ez egy olyan izgalmas terület, aminek a továbbfejlesztéséhez már szükség van kvantum-elektrodinamikai ismeretekre is. Ha ezekkel valaki tisztában van, képes lesz ilyen eszközöket tervezni, ezért azt szeretném, ha a diákjaink belemerülnének a tanulmányozásába, hogy a felkészültségük a piaci és kutatási igényekkel kompatibilis legyen.
A végzősök közül sokan a doktori képzést választják, és az egyetemen maradnak. 2013-ban az egyetem elnyerte a kiemelt felsőoktatási intézmény címet. Ön mire a legbüszkébb?
− Az oktató-kutató kollégáimra és a közösségünkre vagyok a legbüszkébb. A karon nemzetközileg elismert professzorok tanítanak, kiválóak a diákok egymás közötti kapcsolatai, és a kis létszám miatt nagyon jó a csapatmunka, az oktatói-kutatói közösségünk állandóan fejlődik. Olyan kutató kar vagyunk, ahol megkíséreljük összekapcsolni a szakma, a tudomány és az ipari sikeresség követelményeit.•