Bionikus és informatikus mérnökök képzése

„Hétszáz hallgatónk van, a diákjaink segítik egymást, és az oktatókkal is közvetlen kapcsolatot tudnak kialakítani. A kis létszámon túl az is hozzájárul a családias hangulathoz, hogy a beléptető rendszernek köszönhetően nyugodt környezetben vagyunk”− mondta Iván Kristóf, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának (PPKE ITK) dékánja.


Iván Kristóf, a PPKE ITK dékánja
„Az intézmény az egyetemi évek alatt felvértezi a diákokat szakmai tudással, és igyekszik felkészíteni őket a való életre is.” Ezt Ön mondta a Semmelweis Egyetem és az ITK közös diplomaosztóján. Melyek a kar elsődleges célkitűzései?

Roska Tamás professzor, amikor 1998-ban megalapította karunkat, meg­hívta a saját kutatótársait, és elkezdték az új generáció kinevelését. Hasonlóan fontosnak tartjuk ma is az utánpótlás támogatását, kutatási-oktatási központ­ként működünk, az alapcélkitűzés nem változott. A tanári kar tagjai kutatnak, és a legfrissebb eredményeket beépítik az oktatásba. Sokan vesznek részt közülünk pályázatokban és – például a Nemzeti Agykutatási Programban vagy a Nemzeti Bionika Program keretében − a partnereinkkel közös kutatásokban.

A diákok számára fontos újdonság az angol nyelvű oktatás bevezetése a mérnökinformatikus, az info-bionika mérnöki és az orvosi biotechnológia mesterképzésben, bár ez utóbbin csak 2019 elején indul az angol nyelvű képzés. Vonzó lehetőség a Madridi Autonóm és a Bordeaux-i Egyetemmel közös Image Processing and Computer Vision mérnökinformatikus MSc-s szakirányunk, melynek keretében a magyar és külföldi hallgatók együtt töltenek el egy-egy félévet először Budapesten, majd Madridban, és azt követően Bordeaux-ban.

Az utolsó, negyedik szemeszterben min­denki a saját anyaegyetemén írja meg a diplomamunkáját. Ez olyan naprakész tudást ad, amivel azonnal el lehet helyezkedni akár itthon, akár külföldön, hiszen a képfeldolgozás és gépi látás a legtöbb piaci területen nagyon jól hasznosítható, akár az orvosi döntéstámogatásban, akár az autonóm járműveknél. A Machine learning for data science szakirányon a gépi tanulási módszerekkel ismerkedhetnek meg mérnökinformatikus hallgatóink, ahol az adatok és nagy adatbázisok tulajdonságait, az intelligens lekérdezést, valamint a mesterséges intelligencia alapjait sajátítják el. Az info-bionikus mérnökök képzésük során a biológiai jelenségek leírásával és modellezésével, valamint az optoelektronikai eszköz és a biológiai anyag közötti kapcsolattal, interfészekkel, to­vábbá a terápiához kapcsolódó eszközök fejlesztésével foglalkoznak. Ezek az ismeretek jól illeszkednek a vezető kutatási területekhez Magyarországon is. Több agykutatási csoporttal is kapcsolatban állunk, közülük néhány itt, a karon működik, és ezeknél a kutatásoknál kiemelten szükség van info-bionikai tudásra. Jövőre tervezzük egy biológiai adatelemző szakirányú továbbképzés elindítását. A résztvevők piac­képes alkalmazott bio-informatikai is­mereteket kapnak az egyéves képzés során. Hogy néz ki, illetve néznek ki a biológiai (genomikai, transzkriptomikai, proteomikai) adat és adatbázisok? Milyen programozási nyelven és statisztikai módszerekkel zajlik itt az intelligens keresés és az adatfeldolgozás? Ezekre a kérdésekre is választ kapnak a diákok.

Mekkora hangsúlyt helyeznek a gyakor­lati képzésre?

− Fontosnak tartjuk, hogy a szilárd elméleti alapok elsajátítását követően gyakorlati képzést is kapjanak a hallgatóink a negyedik szemesztertől kez­dődően. A hatodik-hetedik félév a szakdolgozat elkészítésének ideje, ami legtöbbször labormunkával egybekötött feladatot jelent. Vannak, akik különböző számítógépes architektúrákkal foglalkoznak. A robotika izgalmas határterület, amihez elektronikai és biológiai ismeretekre is szükség van. A diákok nagyon élvezik, amikor a laboratóriumi eszközökkel dolgozhatnak és szabad kezet kapnak.

A partnereik karon folyó kutatásaiban is részt vehetnek a hallgatók, hogy ezáltal sokszínűbb gyakorlati képzést kapjanak?

− Igen, részt vehetnek. A karon a Jedlik Kutatólaboratóriumban találhatók ezek a kísérleti laborok. A Femtonics Kft.-nek van például nálunk egy két­foton lézermikroszkópos laboratóriuma, ahol a fejlesztések során kipróbálják az új eszközeiket is. Van egy ultrahang és optikai laborunk, ahol ultrahangos eszközök fejlesztése folyik, a molekuláris biotechnológiai laborban a génmódosítástól a sejttenyésztésig sok mindennel megismerkedhetnek a diákok, a biomikrofluidika laborban pedig a „la­boratórium egy chipen” eszközök tervezését és gyártását sajátítják el.

A Jedlik Kutatólaboratórium ultrahangos laborjában bőrdiagnosztikai eszközök fejlesztésével is foglalkoznak.

A Jedlik labor 22 kutatócsoportjából csak néhányat említettünk. A megaprocesszoros architektúrák kutatásától a nyelvtechnológián, a robotikai kutatásokon és alkalmazásfejlesztésen át még számos kutatási területtel foglalkozunk. Ezek mind érdekes területek, diákjaink megtalálják nálunk a kedvükre való kuta­tási témát vagy azt, amivel szívesen töltik az idejüket, akár a kutatói pályát tűzik ki célul, akár az ipari fejleszté­sekbe akarnak majd bekapcsolódni. Viszont az, hogy az elejétől a végéig önállóan dolgozhatnak egy feladaton, nagyon hasznosnak bizonyul, ezért fektetünk különösen nagy hangsúlyt a kiscsoportos gyakorlati képzésre.

Az ITK hallgatói a kar épületében nyugodt körülmények között készülhetnek fel a mérnöki kihívásokra.

Részt veszünk az idegrendszer és számítógép közötti kapcsolattal foglalkozó kutatásokban is. Ezeknél a vizsgálatoknál az elektródokat most már optikai eszközökkel is kombinálják. Az optogenetika a következő eszköztár, amit érteni kell ahhoz, hogy bele tudjunk „lesni” az agy működésébe, hogy megértsük azt. Itt egy génmódosítással optikai ingerlésre érzékennyé tehetők adott idegsejttípusok, így lényegében célzottan lehet egy-egy sejtcsoportot ingerelni fény segítségével. Ez egy olyan izgalmas terület, aminek a továbbfejlesztéséhez már szükség van kvantum-elektrodinamikai ismeretekre is. Ha ezekkel valaki tisztában van, képes lesz ilyen eszközöket tervezni, ezért azt szeretném, ha a diákjaink belemerülnének a tanulmányozásába, hogy a felkészültségük a piaci és kutatási igényekkel kompatibilis legyen.

A végzősök közül sokan a doktori képzést választják, és az egyetemen maradnak. 2013-ban az egyetem elnyerte a kiemelt felsőoktatási intézmény címet. Ön mire a legbüszkébb?

− Az oktató-kutató kollégáimra és a kö­zösségünkre vagyok a legbüszkébb. A ka­ron nemzetközileg elismert professzorok tanítanak, kiválóak a diákok egymás közötti kapcsolatai, és a kis létszám miatt nagyon jó a csapatmunka, az oktatói-kutatói közösségünk állandóan fejlődik. Olyan kutató kar vagyunk, ahol megkíséreljük összekapcsolni a szakma, a tudomány és az ipari sikeresség követelményeit.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka