Hatékony sejtvonalfejlesztések gyógyszeripari célokra
A gyógyászatban alkalmazott fehérjék közé tartoznak a terápiás enzimek, monoklonális ellenanyagok, bizonyos vakcinák, peptidhormonok, vér- és plazmafehérjék, citokinek. Ezek előállítása ma már rekombináns DNS-technológiával, bioreaktorokban, bakteriális vagy emlőssejtek segítségével történik. Iparági becslések szerint a terápiás fehérjék piaca 2022-re eléri a 172 milliárd dolláros forgalmat, ezzel 2018-hoz képest közel kétszeresére emelkedik. Ennek egyik oka az, hogy az elöregedő nyugati társadalmakban egyre nagyobb problémává válnak az idősebb kori krónikus betegségek, mint például a cukorbetegség, a daganatos, autoimmun és kardiovaszkuláris megbetegedések, amelyek kezelésében a terápiás fehérjék, különösen a monoklonális ellenanyagok, növekvő teret hódítanak. Az utóbbi öt évben (2016–2020) 228 új gyógyszermolekulát fogadott el az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, az FDA, ebből 48 monoklonális ellenanyag, amelyeket főleg daganatok és immunológiai betegségek ellen fejlesztettek ki.
A kínai hörcsög petefészek sejt (Chinese Hamster Ovary = CHO) a fehérjetermelés egyik leggyakoribb gazdasejtje a biotechnológiai iparban. Az első CHO-val termelt rekombináns fehérjét 1986-ban engedélyezték, alkalmazása jelentős tapasztalatokkal, és a szabályozó szervezetek általi elfogadottsággal jellemezhető. A CHO-val termelt komplex fehérjék minősége a legtöbb esetben megegyezik a jóval drágábban fenntartható, humán sejtvonalakból származó fehérjékével. Emellett állati szérumot nem tartalmazó, kémiailag meghatározott tápközegben is tenyészthető, és nagy sejtdenzitású szuszpenziós kultúrába is átvihető. Ezen előnyös tulajdonságainak köszönhetően jelenleg a terápiás fehérjék körülbelül 70 százalékát CHO-val állítják elő.
A hatékony fehérjetermelő sejtvonalak előállítása viszont lassú és nehézkes, több hónapos, költséges kutatás-fejlesztési folyamatot jelent. Ezt a lépést egyszerűsíti a Creative Labor Kft. eljárása, amely egyetlen lépésben, jóval rövidebb idő alatt és iparilag is figyelemre méltó termelékenységgel bíró sejtvonalakat eredményez. A stratégiának két fontos eleme van: az első a transzgén genomba való beépülését irányító, viszonylag rövid humán DNS-szegmens, a másik pedig egy megfelelően erős szelekciós eljárás, amely a transzgén kópiaszámának megemelkedéséhez vezet. Így mindössze néhány hét alatt hatékonyan termelő sejtvonalakat lehet izolálni, ami igen jelentős megtakarítást eredményez. A módszer hatékonyságát többféle fehérje, köztük egy monoklonális ellenanyag magas hozamú termeltetésével is sikerült igazolni.
A kifejlesztett technológia a CHO-sejtvonal ipari felhasználására szóló licencével együtt számos új, innovatív termék fejlesztését teszi lehetővé a Creative Labor Kft. számára. Az így létrehozott sejtvonalak és a termelt fehérjetermészetű reagensek közvetlen értékesítése hosszú évekre biztosíthatja cégünk működését.
A kutatás az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, a GINOP-2.1.2-8-1-4-16-2017-00319 azonosítószámú projekt keretében valósult meg.•
