A META-INF első országos reprezentatív produktivitás­kutatása arra kereste a választ, hogy megfelelően van-e megszervezve a munka, mennyi idő megy el felesleges értekezletekre, hogyan találnak utat a jó ötletek, továbbá, hogy mennyire hatékony a cégen belüli információ­áramlás, és ennek miként tud részese lenni maga a dolgozó.

Forrás: Depositphotos/shmeljov

Felesleges értekezletek, megbeszélések

„Ez a meeting egy e-mail is lehetett volna” – az irodai kultúrában szállóigévé vált mondat kifejezően írja le az egyik legelterjed­tebb céges jelenséget: a felesleges értekezleteket, megbeszéléseket. A megkérdezettek közel két­harmada legalább heti egy-két alkalommal sóhajt fel így, de 12 százalékuk heti három-négy találkozót is inkább e-maillel váltana ki.

Ezen a téren a frusztráltság mértéke nem független a vállalat­­mérettől: az ötven fő alatti cégeknél a válaszadók fele soha nem érzett így, az ennél nagyobbaknál viszont két­harmaduk legalább heti egy-két meetinget tart idő­pocsékolásnak. A legritkábban az IT-fej­lesz­tésen és programozásban dolgozók panaszkodnak a felesleges értekezletekre, a leg­gyakrabban pedig a hagyományosan állandó idő­nyomás alatt dolgozó menedzserek.

A felesleges meetingek versenyében az építőipar vezet, ahol tízből kilencen élnek át hetente felesleges értekezleteket, a mező­gazdaságban viszont egyenesen többségben vannak, akik minden esetben pótolhatat­lannak tartják a személyes találkozásokat.

Amitől mindenki kiég: nincs meg a dokumentum

A munkavégzés természetes flow-ját nemcsak az időrabló meetingek akasztják meg, de az is, ha nincs kéznél az éppen szükséges információ. A megkérdezettek kétharmadá­nak hetente fél-két órát, minden huszadik válasz­adónak két-három órát vesz el a munka­idejéből, hogy olyan el nem mentett vagy rosszul rendszere­zett dokumentumok, e-mailek, fontos információt tartalmazó anyagok után kutat, melyekre sürgősen szüksége lenne. Meglepő, hogy a legrosszabb helyzet éppen azoknál az 500 főnél nagyobb cégeknél tapasztalható, ahol feltételez­hetnénk, hogy profi dokumentum­kezelési rendszerek állnak a dolgozók rendelkezésére.

Elakadó üzenetek, fiókba került ötletek

A belső kommunikációs akadályok is komoly problémát okoznak a dolgozóknak. A magyar fehér­gallérosok csaknem ötöde úgy érzi, hogy kimarad a vállalati információs körforgásból, és nem értesül időben a fontos eseményekről. A részlegek közötti kommunikáció minőségével és gyorsaságával 18 százalékuk elégedetlen, 20 százalékuk pedig egyszerűen nem fér hozzá távolról a munkájához szükséges információhoz. Mindez nem fest túl jó képet a Covid után hibrid munka­végzésre berendezkedett cégek működéséről.

Az pedig már egyenesen az üzleti verseny­képességet érintő probléma, hogy a kutatás szerint a magyar cégek számottevő részében nem találják a megfelelő platformokat az alulról érkező új ötletek, innovációk becsatornázá­sára. A válaszadók 19 százaléka nem tudott egyetérteni az állítással, hogy ha valakinek van egy jó ötlete a vállalatnál, az könnyen utat talál magának a megvalósításhoz, 31 százalékuk pedig semlegesen nyilatkozott erről.

Az sem segít a helyzeten, hogy a válaszadók 56 százaléka sa­ját bevallása szerint a munkaideje legalább 10 százalékában olyan munkát végez, amihez egy nála alacsonyabb képzettségű, kevesebb tapasztalattal rendelkező kolléga is elég lenne. E kör több mint negyede munka­idejének legalább 40 százalékát tölti képességei­nek, képesítésének nem megfelelő munkával. Ezen a téren az átlagosnál rosszabb helyzetben vannak a nők, a 40 év alatti korosztály, az 500 főnél nagyobb vállalatnál dolgozók, valamint egyebek között az egészség­ügyben, a közigazgatás­ban, a kiskereskedelem­ben és a mező­gazdaságban foglalkoztatottak.•

Címlapkép forrása: Depositphotos/shmeljov