2019. április: jegyzet, ökológia, portré, élelmiszer, orvostudomány, tudomány, kémia, innováció, egészségipar, mikroszkópia, it, közlekedés, építés, urbanisztika, zöldkörnyezet, okostechnológia, egyetem, disszemináció, környezetvédelem
2019. április 3.

Szerző:
Bencze Áron

Hét évtizede a közlekedés szolgálatában

Idén ünnepli megalakulásának 70 éves jubileumát Magyarország egyik legnagyobb műszaki-tudományos civil egyesülete. Az elmúlt évtizedek nagy elődeiről, a folyamatosan változó kihívásokról beszélt, és a 2019-es esztendő konkrét célkitűzéseit ismertette Tóth János, a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) főtitkára.


„Első alkalommal 1948 őszén fogalmazódott meg az igény egy független műszaki és tudományos egyesület létrehozására, és a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének ötlete végül néhány hónappal később, 1949. január 29-én testet öltött” – idézte fel a kezdeteket Tóth János.

Tóth János, a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) főtitkára

Elmondta, hogy az eredetileg Közlekedési és Mélyépítési Tudományos Egyesület nevet viselő szervezet feladata alapvetően a közlekedés és az ehhez kapcsolódó tudományos tevékenység egyesületen belüli erősítése volt. A főtitkár elmondása szerint az első évtizedekben az országos szakmai kapcsolatrendszer kiépítése mellett a tagok oktatására helyezték a hangsúlyt, a hetvenes évektől pedig – a konferenciaszervezési tevékenység felfutásával – egyre inkább előtérbe került a közlekedési ügyek véleményezése, befolyásolása. „Ekkor jelent meg markánsan, hogy különböző ajánlásokat fogalmaztunk meg rendezvényeinken, melyeket rendszeresen eljuttattunk a megfelelő hatóságokhoz és kormányzati intézményekhez” – mutatta be az egyesület folyamatosan formálódó tevékenységét a főtitkár, aki a rendszerváltás utáni időszakról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a KTE vezetése a szakmai fórumok kiszélesítését és még rendszeresebbé tételét tűzte ki célul.

XVI. Pályafenntartási Konferencia, 2014

Évente rendre 10-12 többnapos konferencia, számos egynapos rendezvény és több tucat „délutáni szeánsz” köthető az egyesület nevéhez.

II. Magyar Közlekedési Konferencia, 2019

Tóth János kitért arra is, hogy ezekre az alkalmakra rendszeresen meghívják az adott minisztérium szakembereit előadónak vagy megfigyelőnek, így közvetlen kapcsolatot tudnak kialakítani a közlekedéspolitikát irányítókkal. „Az egyesületi munka több évtizedre visszanyúló, értékes része a különböző szakmai anyagok, tervek, jogszabályok véleményezése” – húzta alá a főtitkár.

Fónagy János, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár, a KTE elnöke

Közösséggé formálás

A tudományos szakmai eredményeket az évente hat alkalommal megjelenő Közlekedéstudományi Szemlében teszik közzé, ezzel publikációs lehetőséget kapnak a tu­dományos munkát végző hazai szakemberek. A KTE gondozásában jelenik meg a Városi Közlekedés című szaklap, amely tematikus számokkal biztosítja a szakterület iránt érdeklődők tájékoztatását. A főtitkár a KTE működésének egyik legnagyobb eredményét a közlekedési szakma közösséggé formálásában látja, véleménye szerint a különböző szakterületeken dolgozó kollégák szemléletmódjának megismerése, a rendszeres véleménycsere alapvetően ha­­tározza meg a közlekedési szakma fejlődését. A Közlekedéstudományi Egyesület négyezer egyéni taggal és több mint száz támogató, jogi és pártoló taggal Magyarország egyik legnagyobb műszaki-tudományos civil egyesületévé nőtte ki magát, tizenkilenc megyei területi szervezetével és kilenc budapesti tagozatával az ország teljes területét és a közlekedési szakma széles vertikumát lefedi.

A főtitkár a szervezet legmeghatározóbb személyiségei között Csanády Györ­gyöt, Jáky Józsefet, Kerkápoly Endre professzort, a Műegyetem oktatóját és dé­kán­ját, Zahumenszky Józsefet említette, és külön kiemelte Gyurkovics Sándort is, aki jelenleg is a KTE tiszteletbeli elnöke.

Gyurkovics Sándor a KTE tiszteletbeli elnöke a kibővített Országos Elnökségi Ülés és a KTE 70 nyitórendezvényén, 2019

Fontosnak tartják a szakmai visszajelzéseket, ezért minden évben kiosztják a többi között a kimagasló tudományos tevékenységért adományozható Jáky József-díjat, az egyesületi szervező munkáért a Széchenyi István-emlékplakettet, az életműdíjként szá­­mon tartott Kerkápoly Endre-díjat, a közlekedéstörténeti kiadványok elismeré­séért adható Czére Béla-díjat, a KTE-ért emlékplakettet, a senioroknak adható Gárdai Gábor-emlék­lapot, az Ifjúsági Díjat, az Örökös Tagságot, az Irodalmi Díjat, valamint a fiatalokat támogató Diplomaterv-pályázat díjait is.
A KTE a tra­díciók megtartása mellett – követve az elmúlt időszak technikai és technológiai változásait – hozta létre a Közlekedésbiztonsági Tagozatot és a Fenntartható Közlekedési Szakosztályt.

A Közlekedési Kultúra Napja

A KTE nem csak Magyarországon ágyazó­dott be mélyen, tagja a németországi székhelyű Közlekedéstudományi Egyesületek Európai Platformjának (European Platform of Transport Scienses), az EPTS-nek is, melynek keretében három alkalommal is rendeztek nemzetközi konferenciát hazánkban, legutóbb 2017-ben. „Együttműködési megállapodásunk van az Osztrák Közlekedéstudományi Egyesülettel, és tárgyalások kezdődtek az Osztrák Közlekedési Egyesülettel is” – sorolta a további nemzetközi kapcsolódási pontokat Tóth János, aki külön szólt a Magyar Mérnöki Kamara által 2013-ban kiírt közlekedésbiztonsági ötletpályázat I. díjat nyert pályaművéről. Ennek eredményeképpen 2015. május 11-én Magyarországon rendezték meg a világon először a Közlekedési Kultúra Napját.
A KTE főtitkárhelyettese, Bíró József ötlete és szervezése alapján azóta ezen a napon különböző rendezvényekkel, aktivitásokkal – előadásokkal, közösségi közlekedési hangos tájékoztatással, vizuális feliratokkal, sajtómegjelenésekkel, helyszíni bemutatókkal, akciókkal – irányítják rá a figyelmet a közlekedés sokszínűségére, szépségére, technikai vívmányaira, a biztonságtudatos, toleráns, egymásra odafigyelő közlekedési magatartás fontosságára a közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedésben egyaránt.
„Tavaly már két másik országban, Lengyelországban és Macedóniában is rendeztek ennek apropóján május 11-én rendezvényeket, idén pedig élénk az érdeklődés Ausztriá­ból is” – számolt be a fejleményekről Tóth János, rámutatva: szeretnék minél szélesebb körben, nemzetközileg is elterjeszteni a Közlekedési Kultúra Napját.
A főtitkár a 2019-es célokat ismertetve arra hívta fel a figyelmet, hogy a hagyományoknak megfelelően az elnökségük által elfogadott nagy rendezvények lebonyolítására koncentrálnak. A 70 éves jubileum nyitórendezvényét a KTE Országos Elnökségi Ülésén tartották január 29-én, és a tervek szerint az év folyamán az egyesület valamennyi területi szervezete és tagozata csatlakozik valamilyen formában a Közlekedési Kultúra Napjához.•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka