A hazai piacon már igen sokan ismerik a 100 százalékban finn tulajdonú Konec­ranes Kft. nevét. Azt azonban kevesebben tudják, mióta működnek Magyarországon.

– A környező volt szocialista országok közül a Kone Magyarországon hozta létre elsőként saját leányvállalatát 1990 májusában. Anyacégünknek köszönhetően a teljes termékpaletta megtalálható hazánkban a könnyű emelőberendezésektől egészen az ipari darukig. Egyedi, speciális alkalmazásra is kifejlesztett emelőberendezéseink megtalálhatók a kisebb összeszerelő csarnokokban, prés- és forgácsolóüzemekben, illetve acél- és alumíniumművekben, papírgyárakban, hagyományos és nukleáris erőművekben is. A 2000-es évek elején tovább bővítettük termékpalettánkat a nagy teherbírású targoncák forgalmazásával, s ezzel jelen vagyunk az átrakóterminálok szegmensében is: részt tudunk venni a vasúti, közúti, tengeri és folyami kikötői logisztikai folyamatokban, beleértve a konténerrakodást. Új termékeink között vannak a manipulátorok, melyeket elsősorban autógyári és egyéb szerelősorokon használnak.

A finn anyacégre jellemző karbantartási szemléletet mennyire volt nehéz hazánkban is meghonosítani?

– A Konecranes koncepciója szerint ugyanazt a szolgáltatást kell nyújtani Finnországban, Ausztráliában vagy az Egyesült Államokban, mint Magyarországon. A hazai viszonyok a rendszerváltás idején nem voltak ideálisak: a vállalatok a preventív karbantartás fogalmát nem ismerték, és csak végső megoldásként tekintettek a szakszerű szervizelésre. Szerencsére 1990 után, a nyugati cégek megjelenésével párhuzamosan, egy egészen más szemlélet is elterjedt az országban, és a terület úttörőiként sikerült egy fokozatosan bővülő piaci részesedést elérni. Országos szervizhálózatot alakítottunk ki, hibabejelentés esetén technikusaink néhány órán belül az ország bármely pontjára képesek eljutni. Jelenleg mintegy 480 céggel van karbantartási szerződésünk, ami 5600 berendezés folyamatos ellenőrzésére vonatkozik. A szabványok szerint egy-egy ipari daru kalkulált élettartama körülbelül tíz év, ám használati intenzitásától függően további évek nyerhetők, azonban az élettartam lejárta után egy generálkarbantartással az életciklusa újra a nulláról indul. Egyediségünket erősíti, hogy nem csak saját termékeinkre vállaljuk a karbantartási feladatokat. 55 fős szerviz­csapatunkban magasan képzett technikusok és üzemmérnökök dolgoznak.

Ezen a területen megfelelő a szakemberképzés Magyarországon?

– A kezdetektől komoly kihívást jelentett számunkra, hogy a magyar oktatás nem tudja kiszolgálni szakemberigényünket sem szakképzési, sem pedig felsőoktatási szinten. Még az egyetemről kikerülő mérnökök esetében is 2-3 évnyi belső képzésre van szükség, ezért szeretnénk minél jobban részt venni a képzési programok kialakításában, hogy a legmodernebb technológiák kerülhessenek be a tananyagokba. Ennek első lépéseként a Miskolci Egyetemmel és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel szakmai együttműködést indítunk komplex logisztikai rendszerek megvalósításáért. Elsősorban anyagmozgatási, rendszerintegrációs feladatok ellátására törekszünk, de logisztikai szempontú át­világításokra és gyártáskiszolgáló részrendszerek tervezésére is alkalmasak leszünk a jövőben.

A Konecranes számára prioritás a kutatás-fejlesztés támogatása. Miben nyilvánul meg ez az irány idehaza?

– Szoros kapcsolatot alakítottunk ki a Buda­pesti és a Miskolci Műszaki Egyetemmel. Ez utóbbival egyebek között részt veszünk egy olyan nemzetközi programban, ahol finn, német és román cégekkel, illetve felsőoktatási intézményekkel azon dolgozunk, miképp lehetne a jövőben az oktatás és az ipar kapcsolatát még szorosabbra fűzni. Szükség van a hatékonyság növelésére, ugyanis a Konecranes-csoport jelenlegi 15 százalékos globális piaci részesedését szeretné megduplázni, amihez nemcsak a gyártási kapacitások bővítése, de teljesen új termékcsaládok kifejlesztése is elengedhetetlen.•