2012. július: jegyzet, portré, tudomány, innováció, biotechnológia, disszemináció, egyetem, paragrafus, atomenergia, zöldkörnyezet, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, építés, megújuló energia, it
2012. július 4.

Szerző:
Szegedi Imre

Rákkutatás akadémiai támogatással

A Lendület Program egyik idei nyertese, Guttman András kémikus a rák elleni eredményes küzdelemhez járulhat hozzá kutatásaival. Az immár negyedszázada külföldön kutató, az Egyesült Államokból a Pannon Egyetemre hazatérő professzor egy hazai transzlációs glikomika iskola megalapítását vállalta.


Guttman András jelenleg is visiting professor San Diegó­ban, adjunct professor Bostonban, Debrecenben pedig a Horváth Laboratóriumot vezeti – és a Lendület Program nyerteseként a Pannon Egyetemen hamarosan létrehoz egy kutatócsoportot. A veszprémi egyetemen vegyészként végzett kutató a diploma megszerzése után a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen dolgozott, előbb a kémiai intézetben, majd az izotóplaborban. Közben 1981-ben radiokémia témakörben doktorált ugyancsak Veszprémben. 1987-ben kétéves ösztöndíjat kapott Bostonba. A régi rendszerben számos engedélyt kellett beszerezni ahhoz, hogy külföldre lehessen menni, de az ösztöndíj leteltekor, 1989-ben, már más világ volt Magyarországon. Guttman András további két évet töltött el az Egyesült Államok keleti partján. „Olyan lehetőségeim voltak, amelyeket nem hagyhattam ki. A rendelkezésre álló műszerpark összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint bármelyik akkori hazai intézetben.” Többnyire DNS-szekvenálással foglalkozott, olyan technikák kifejlesztésében volt részes, amelyek lehetővé tették a humán genom programnak a tervezettnél három évvel korábbi befejezését. Négy szabadalma is született a DNS-szekvenálás témakörében.

A 2000-es évek elejétől a fehérjék kutatására koncentrált. Munkája közben jött rá, hogy számára nem is a fehérjék az igazán érdekesek, hanem az azok módosításában részt vevő cukrok. A Lendület Program itt kapcsolódik ehhez a területhez. Az Egyesült Államokban működő iskoláját szeretné hazahozni, a cukrok kutatásával kapcsolatos témákat fejleszteni egy új kutatócsoport létrehozásával, hogy átadhassa, amit az elmúlt huszonöt évben megtanult, és a kutatásba bekapcsolódó fiatalok továbbvihessék ezt a kutatási vonalat.
Egyre általánosabb az a gyakorlat, hogy az Egyesült Államokban hosszú időt eltöltött kutatók visszatérnek szülőföldjükre, hogy iskolát teremtsenek a saját szakterületükön – megtartva amerikai pozícióikat. „Huszonöt év távollét után nem lehet azt mondani, hogy az ember valahova kötődik. Se itt nincs otthon az ember, se ott. Leginkább a repülőn lakunk. Annak van jelentősége, hogy valamit visszaadhatunk a bennünket elindító országnak” – vallja a kutató.

Tervei szerint a két amerikai professzori affiliációját megtartja. Fizetés egyébként sem jár azokkal, de a kapcsolattartás miatt rendkívül fontosak neki és diákjainak, PhD-hallgatóinak – Guttman András jelenleg is öt PhD-hallgató tanulmányait irányítja. Utóbbiakat így könnyebben ki tudja küldeni fél-, egyéves amerikai tanulmányútra. A tudományos fokozat megszerzése után is segíti pályakezdésüket. Az már a fiatal kutatókon múlik, hogy hol telepednek le, Bostonban, San Diegóban vagy éppen Veszprémben.

Logikus a kérdés, hogy miért Veszprémet választotta? Guttman András szerint a Pannon Egyetem rektora, Friedler Ferenc olyan tudománypolitikát folytat, ami jelentős eredményeket hoz a következő négy-öt évben. Meggyőződése, hogy a veszprémi egyetem komoly, nemzetközi szinten is jegyzett egyetemmé válhat. A munkájához szükséges mikrofluidikai és az informatikai kutatást biztosító tudás és a műszerpark egyébként is adott, neki az elválasztástudományi ismereteket kell beillesztenie a veszprémi rendszerbe. Szeretné azonban megtartani a debreceni Horváth Laboratóriummal a kapcsolatot, és az ottani orvosbiológiai hátteret. A kutatócsoport építésében a veszprémi klinikák együttműködésére is számít.

A következő öt évben egy olyan technikát szeretne kifejleszteni, amellyel „kihalászhatják” a vérben keringő tumorsejteket. Ennek az az értelme, hogy már a daganat kialakulásakor leszakadnak arról rákos sejtek, amelyek a vérben keringenek. Ha ezeket ki tudjuk emelni, megismerni ezek szerkezetét, cukorstruktúráját, akkor olyan markereket fedezhetünk fel, amelyek révén nagyon korai stádiumú rákos betegeket lehet kezelni. Olyan eszköz előállítását is elképzelhetőnek tartja, amelyen keresztül két-három napon át keringetve a vért, abból az összes cirkuláló ráksejtet el lehet távolítani. Így minimalizálható az áttétek kialakulásának esélye.
Az Akadémia által nyújtott támogatással elkezdheti a kutatást, átütő eredményt azonban csak akkor érhet el, ha más pályázati forrásokból is ki tudja egészíteni azt. Erre lát esélyt, hiszen itthon és külföldön is számos pályázati forrás érhető el, illetve az ipari megbízásokból is jöhet bevétel.•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka