2013. március 6.

Szerző:
Szegedi Imre

Szerepvállalás a nemzetközi innovációban

Miként lehet együttműködve elősegíteni Magyarország, valamint Közép- és Kelet-Európa nagyobb szerepvállalását a nemzetközi innovációban? – erről volt szó azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a General Electric szervezett a Magyar Tudományos Akadémián február 14-én. Az Európai Parlament, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a gödöllői Szent István Egyetem és a GE Foundation Scholar-Leaders Program képviselői is részt vettek a találkozón.


„Az AmCham missziójának tekinti hazánk versenyképességének javítását. Ehhez befektetőbaráttá kell tenni az országot, átlátható pályázati rendszerre, kiszámítható politikai és gazdasági környezetre, versenyképes munkaerőképzésre van szükség. Csak így érhetjük el, hogy Magyarország a globális innováció élvonalába kerüljön, hogy megszülethessen a budapesti Szilícium-völgy” – mondta Benkő Vilmos, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke.

„Exponenciálisan gyorsuló világban élünk, emiatt sokan bizonytalannak érzik a helyzetüket, félnek a jövőtől” – adott képet a jelenről Reich Lajos, a GE Healthcare magyarországi kutatás-fejlesztési igazgatója. A kiszámíthatóbb jövő érdekében a GE nemzetközi befektetőként keresi az új lehetőségeket az együttműködésre, partner a piacképes munkaerő fejlesztésében és a jövő szakembereinek magas szintű képzésében, valamint a nemzetközi innovációs munkamegosztás elősegítésében. Az igazgató szerint a nagyvállalatoknak akkor vonzó egy ország, ha pezsgő innovatív környezetet látnak maguk körül. A tények azt mutatják, hogy a GE ilyennek látja az országot. Jelenleg 225 mérnökük dolgozik Budapesten orvosi szoftvertechnológiák fejlesztésén, és ezekkel a termékekkel a világ élvonalában vannak. A GE vélhetően messzemenőkig elégedett a cég budapesti fejlesztőközpontjának munkájával, hiszen az itt évente felhasznált tizenkétmillió dollár kutatás-fejlesztési pénz globális szinten 300 millió dolláros bevételt generál. Azaz, a Budapestre juttatott éves kutatási forrás vállalati szinten két hét alatt megtérül. Ami nem véletlen, hiszen megreformálták az innovációs környezetet, amelynek részeként a cégen belül innovációs versenyt hirdettek. Az eredmény sem maradt el: negyvenkét itt született szabadalmat jegyeztek be az Egyesült Államokban.

Az amerikai cég kutatás-fejlesztési igazgatója szerint Magyar­országnak nagy hagyományai vannak az innováció első fázisaiban, azaz kiváló alapkutatási eredmények születnek, azonban ki kell alakítania azt a támogató kultúrát és struktúrákat, amelyek elősegítik hogy az ötletekből termékek legyenek.

Mindehhez szükség van az innovációt támogató szabályozásra, uniós és kormányzati együttműködésre, a partnerkapcsolatok elmélyítésére és a nemzetközileg versenyképes munkaerő képzésére. A hazánkban három K+F szervezetet üzemeltető GE példája mutatja, miként segítheti egy nagybefektető az ország integrációját a nemzetközileg versenyképes innovációba. „A GE mélyen integrálódott a hazai gazdaságba, hiszen együttműködünk az egyetemekkel, valamint a magyar kis- és középvállalkozásokkal is” – hangsúlyozta Reich Lajos. A GE ennek szellemében ösztöndíjat hirdetett a legtehetségesebb diákoknak. Náluk a fiatalok olyan témákkal foglalkoznak, amelyekből eladható termékek születhetnek – jelenleg nyolc PhD-ösztöndíjas és húsz gyakornok dolgozik a cégnél. Terveik között szerepel a vállalati igényeknek megfelelő mesterképzés elindítása is. Emellett azt is nagyon fontosnak tartják, hogy ne szigetként működjenek a magyar társadalomban, hanem erős kapcsolatot építsenek ki az élet minden területén.

„Az egyetem lehet az a szellemi inkubátor, ahonnan megfelelő piaci szereplőkkel és szakmai együttműködő partnerek bevonásával kinőhetnek a holnap innovátorai. Ehhez a vállalatokat be kell vonni a képzésbe és a tananyagfejlesztésbe, a diákokat pedig integrálni kell a vállalatok munkájába” – fogalmazta meg Solti László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szent István Egyetem rektora, aki ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a középiskolákból kikerülő fiatalok jelentős része alkalmatlan az egyetemi szintű továbbtanulásra. Az intézmények egy része felzárkóztató kurzusokat tart, hogy az első évesek meg tudjanak felelni a követelményeknek. A végzettekkel sincs minden rendben. A diplomások nem ismerik a vállalati környezetet és nem beszélnek nyelveket. „Nekünk Európában kell »játszanunk«, ami nyelvtudás nélkül nem megy.” Ugyanakkor az egyetemisták harmada kiemelkedő eredményt ér el – és általában ők azok, akik külföldön keresnek állást.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint az innováció alakítja a jövőt. Ezért azokat a forrásokat, amelyeket dedikáltan kap az ország a strukturális és kohéziós alapokból, célszerű erősen és koncentráltan kutatás-fejlesztésre fordítani. „Számításaink szerint a következő hét évre a strukturális alapokból 410 milliárd forintnyi juthat közvetlenül kutatás-fejlesztésre, ami évente átlagosan 60-65 milliárdos forrást jelent. Ehhez jön az a nyolcvanmilliárd eurós kutatás-fejlesztési keret, amelyet különböző pályázatokon lehet elnyerni. Ez verseny, amelyen a legjobbak nyernek.” A források hatékony felhasználásához tehetségre, technológiára és megfelelő területi adottságra, valamint területeket átívelő együttműködésekre van szükség, mert csak így lehet az innovatív ötletekből gazdasági sikert kovácsolni. Cséfalvay Zoltán úgy látja, hogy a befektetők a jól képzett, innovatív szakemberek miatt jönnek Magyarországra. Az innováció terén középtávú terv, hogy a jelenlegi 37 ezres kutató-fejlesztői létszám 2020-ra 52 ezerre növekedjen. Ez csak akkor válik valóra, ha a teljesítményt elismerik és értékelik. Az államtitkár fontos lépésnek nevezte az idén január 1-jétől életbe lépett kutatói járulékkedvezményt, amelynek lényege, hogy a munkáltató adókedvezményt vehet igénybe a vállalkozási kutatóhelyen a minimum PhD-fokozattal rendelkező kutatók foglalkoztatása után, legfeljebb 500 ezer forintos munkabérig. Az adókedvezmény mértéke a szociális hozzájárulási adó teljes összege, ami azt jelenti, hogy a 27 százalékos kulcs helyett immár járulékmentesen, nullaszázalékos kulccsal számolhatnak a vállalkozások, továbbá az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni. Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy ez a döntés négymilliárdos veszteség a költségvetés, de négymilliárdos nyereség a vállalkozások számára. Egyértelmű, hogy adókedvezményekkel kell támogatni a kutatás-fejlesztést, de az is egyértelmű, hogy a költségvetési szempontokra is figyelni kell.

„A Horizon 2020 keretprogram lehetőséget biztosít Magyarország nemzetközi innovációs szerepvállalásának megerősítéséhez. A többi tagállammal közösen azon dolgozunk, hogy az uniós források minél egyszerűbben és hatékonyabban legyenek elérhetőek a következő hét évben” – emelte ki Herczog Edit európai parlamenti képviselő, a testület Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának tagja. „Magyarország a hétéves kutatási keretprogramból lakosságarányosan a legtöbb pénzt hozta el. Ahhoz, hogy a régióban és Magyarországon maximalizálni tudjuk a kutatás-fejlesztésre szánt összegeket, hogy a legtöbb tudóst be tudjuk kapcsolni a nemzetközi vérkeringésbe, olyan innovációs stratégiára van szükség, amelyet politikai és társadalmi konszenzus és a gazdasági szereplőkkel történő konzultáció támogat” – mondta el Herczog Edit, aki szerint alapvető, hogy minden forrás oda kerüljön, ahol Európa számára a legjobban hasznosul. Ne a legjobb főkönyvelők nyerjenek a pályázatokon, hanem a legjobb kutatók. És az is alapvető, hogy a magyarok tisztában legyenek kutatás-fejlesztési értékeikkel. Kevesen tudják például, hogy a GE-nek Budapesten van az egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési központja, mint ahogy az is szűk körben ismert, hogy a világ legnagyobb fúziós kísérleti reaktorának, a fejlesztés alatt álló ITER-nek hazánk az ötödik legnagyobb beszállítója – a huszonhét uniós állam közül.

„Egy, még az egyetemen elkezdett szabadalomra és az egyetemen elsajátított tudás hasznosítására kisvállalkozást hoztunk létre 380 millió forint tőke bevonásával. Ehhez sok segítséget kaptunk a GE Scholar-Leaders Programtól, amely lehetővé tette, hogy utat találjunk a befektetőkhöz, és elindíthassuk az informatikai titkosításra koncentráló vállalkozásunkat. Talán meglepő, de Magyarországon nagyon sok befektető van: mi hét ország befektetőitől kaptunk támogatást a vállalkozásunkhoz. A befektetők szerint sok jó ötlet születik hazánkban, de valami hiányzik: hogy az ötletből az esetek nagy százalékában eladható termék legyen. Sok kutató az asztalfióknak dolgozik. Sokat kell tenni azért, hogy ez a helyzet megváltozzon” – hangsúlyozta Lám István, az innovatív Tresorit Kft. ügyvezető igazgatója.

Benkő Vilmos, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke szerint az ambiciózus tervek semmit sem érnek, ha nincs, aki megvalósítsa azokat. Ha összeillesztjük a fogaskereket, működni fog a rendszer. Ha nem, arra jobb nem gondolni.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka