Szükség van az innovációra

Az egészségügy alapvetően folyamatosan forrás­hiánnyal küzd, ezért az innovációs fejlesztések komoly előnyt jelenthetnének az ágazatnak. Az okos eszközök rendszerszintű használata például 500 milliárd forintos megtakarítást eredményezhetne – hangzott el egy szakmai fórumon.


Március végén háromnapos konferenciát tartanak Budapesten. A másodszor megrendezendő think.BDPST beharangozójaként az Antall József Tudásközpont, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), valamint a Heim Pál Alapítvány Egészségügyi innováció Magyarországon című kerekasztal-beszélgetést szervezett februárban, ahol Mikola István, a KKM biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára, volt egészségügyi miniszter úgy fogalmazott, mindig feszültség van az orvosi lehetőségek és „a gazdasági megengedhetőség” között, az emberek támasztotta igényeknek pedig szinte lehetetlen megfelelni. Véleménye szerint a sajtó felelőssége döntő az egészségügyi kérdésekben, hiszen a televíziós tájékoztatások könnyen félrevihetik az emberek gondolkodását. Az államtitkár szerint a kormányzatnak mindig nyitottnak kell lennie minden olyan digitális megoldásra, amellyel faragni lehet a kiadásokon. Mint mondta, kikerülhetetlen, hogy teljesen új technológiák jelenjenek meg a gyógyászatban, az egészségiparban.

Süle-Szigeti Attila moderátor Mikola Istvánnal és Heim Pállal az Antall József Tudásközpont kerekasztal-beszélgetésén.

Heim Pál, a Heim Pál Alapítvány stratégiai igazgatója – az is­mert gyermekgyógyász dédunokája – ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarok legsúlyosabb betegsége az újdonságokkal szembeni pesszimizmus, miközben az okos eszközök rendszerszintű használata az egészségügyben évi 500 milliárd forintos megtakarítást jelenthet. A többi között jelentősen csökkenhet az orvos-beteg találkozások száma, és minőségibbé válhat a két fél kapcsolata is. Mint fogalmazott, az innováció alkalmazásával kevesebben esnek ki egészségi állapotuk miatt a munka világából, ami további 600-700 milliárd forinttal járulhat hozzá a nemzetgazdasághoz. A stratégiai igazgató kitért arra is, hogy bár a digitális technológia fantasztikus lehetőségeket nyújt, és a big data rendszerek megkönnyíthetik az adatok áttekintését, az egészségügy legfontosabb szereplője továbbra is az orvos, az ember, ami száz év múlva sem lesz másként. Újságírói felvetésre elismerte ugyanakkor azt is, hogy az orvos- és ápolóhiány csak részben ellensúlyozható innovációs fejlesztésekkel. A jövőben sem lehet majd kevés szakemberrel valóban minőségi szolgáltatást nyújtani. Azt is elmondta, hogy rossz az a hozzáállás, amely szerint el kell „menekülni” Magyarországról; úgy véli, még ha valaki külföldön is tanul, vissza kell térnie kamatoztatni a tudását.

Süle-Szigeti Attila, a Start Traks Coaching alapítója, a kerek­asztal-beszélgetés moderátora arra hívta fel a figyelmet, hogy alap­vetően az egyén felel a saját egészségéért, az okos eszközök azonban segítik ebben.

A think.BDPST szervezőinek célja, hogy a régió más országaihoz hasonlóan hazánknak is legyen egy rangos nemzetközi fóru­ma, amelyen kormányzati szereplők, cégvezetők és a tudományos élet képviselői megtárgyalják a jövő kérdéseit. Budapest az innovációkra fókuszálna, a konferencia üzenete pedig az, hogy célszerű másképpen gondolkodni.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka