2016. december: jegyzet, portré, agykutatás, tudomány, logisztika, innováció, startup, kiállítás/konferencia, ipari automatizálás, öntészet, anyagtudomány, agrárium, élelmiszer, atomenergia, elektronika, gépipar, építés, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, vízgazdálkodás, it
2016. december 2.

Szerző:
S. K.

Új kiválósági központok

Összesen mintegy nyolcmilliárd forint támogatásban részesül az a két új magyar kutatási konzorcium, melyet az EU Horizon 2020 Teaming elnevezésű kutatási kiválósági program keretén belül támogat az Európai Bizottság.


A kutatás-fejlesztést és innovációt támogató programot azoknak az országoknak állították össze, amelyek K+F+I színvonala elmarad az uniós élvonaltól, és elsődleges célja, hogy olyan kiválósági központok jöjjenek létre, melyek segíteni tudják például a helyi innovációk erősítését.

Tízből kettő

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal vezetője a kiválasztás részleteivel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság által is támogatott tíz legjobb pályázatot 27 ország összesen 169 pályázatából választották ki két lépcsőben.

A nyertes pályázatok száma országok szerint

A sikeres magyar pályázást az NKFI Hivatal koordinálta. Mint mondta, az első fázisban a fenntarthatósági terv kidolgozására maximum félmillió eurót lehetett elnyerni, míg a második fordulóban kiválósági központ létrehozására 15 millió euró volt a maximá­lisan adható támogatás. Magyarország különösen jól szerepelt a pályázaton, egyedüli országként két kooperatív projektre is kap a jövőben támogatást. A két magyar nyertes, az MTA Számítástechnikai és Auto­matizálási Kutatóintézet (SZTAKI) és a Buda­pesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) végül összesen 26 millió eurót, azaz 8 milliárd forintnyi támogatást kap. Hazánkon kívül Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Bulgária, Szerbia, Csehország és Észtország volt a győztesek között. Pálinkás József azt is elmondta, hogy a nyertesek hazai támogatást is kapnak, hogy minél sikeresebbek legyenek, így néhány év múlva képesek lehetnek fenntartható módon működni. A SZTAKI termelésinformatikai és termelésirányítási programja összességében mintegy 21,7 millió eurós, azaz 6,5 milliárd forintos költségvetésű lesz, a BME orvostudományi programjának költségvetése pedig mintegy 52 millió eurót, azaz 15,6 milliárd forintot tesz ki.

Kiberfizikai tudásközpont

A SZTAKI, a BME és a Fraunhofer Intézet közös projektje a Termelésinformatikai és Termelésirányítási Kiválósági Központ nevet kapta (Centre of Excellence in Pro­duc­tion Informatics and Control, mozaik­szava: EPIC), és alapvető célja, hogy a kiberfizikai termelési rendszerek kiemelkedő tudásközpontjává váljon. A projekt tagjai a siker érdekében nemcsak a hazai gyártási innovációs folyamatokat fogják felgyorsítani, de új ipari logisztikai megoldásokat is kidolgoznak, s emellett több iparágnak hátteret biztosító, fenntartható és versenyképes gyártási ökoszisztémát alakítanak ki hazánkban és Európában. A SZTAKI nevével fémjelzett projektet olyan, hazánkban jelen lévő nagy cégek is támogatták, mint például az Audi vagy a Bosch.
Az ipari gyártás a magyar GDP tekintélyes részét, mintegy 25-26 százalékát teszi ki, és a magyar kormányzat célja ennek további emelése – jegyezte meg Kádár Botond projektmenedzser, aki szerint e szándék megvalósításában lesz képes segíteni a több mint negyven résztvevőt, köztük számos piaci szereplőt maga mögött tudó 6,5 milliárd forintos projekt.

Harc a rák ellen

A másik nyertes projekt a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Molmedex) létrehozását támogatja. A projekt azoknak a betegségeknek a kutatására jön létre, amelyek nem járványszerűen terjednek, de tömegeket érintenek. Ilyen a többi között a reuma, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a rák is – közölte Martinek Tamás projektmenedzser. Mint mondta, ezek évente világszerte mintegy 30 millió ember halálát okozzák, ráadásul rossz hír, hogy arányaiban Magyarországon sok ilyen megbetegedést regisztrálnak. A Molmedex a Szegedi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, az MTA Szegedi Biológiai Központja, a Debreceni Egyetem, továbbá a European Molecular Biology Laboratory közös vállalkozása. A tervek szerint az új kiválósági központ kutatási programjai Szegeden, Budapesten és Debrecenben valósulnak meg, székhelye az új szegedi innovációs parkban, az ELIPOLIS-ban kap helyet. A projektben együttműködő intézmények az első pályázati fázisban feltérképezték a molekuláris medicina helyzetét hazánkban, azonosították a már meglévő nemzetközi tekintélyű hazai kutatócsoportokat, összehangolták kutatási programjaikat. A tervek szerint már kezdetben közel kétszáz szakértőt vonnának be a projektbe. Fésűs László, a projekt szakmai igazgatója kiemelte azt is, hogy az új nonprofit kiválósági központ nagy függetlenséggel fog működni, és reményeik szerint csökkenti a részt vevő intézmények közötti széttagoltságot, segítve egyebek között a közös infrastruktúra-fejlesztést is.•

 
Innotéka