<
2016. január 29.

Szerző:
Bencze Áron

Felkerülni az innovációs térképre

Nemzetközi és magyar szakértők, vezető politikusok és gazdasági döntéshozók bevonásával Budapesten rendezik meg idén márciusban a think.BDPST innovációs konferenciát, ahol a résztvevők a kutatás-fejlesztés gazdasági hatásairól, az érintett vállalkozások növekedési lehetőségeiről, illetve az új technológiák biztonsági kockázatairól is információt szerezhetnek.


A március 8. és 10. között bemutatkozó think.BDPST konferencia legfőbb célja, hogy Budapest felkerüljön a nemzetközi innovációs térképre, és évente megrendezett innovációs stratégiai fórumként segítse elő a közép-európai régió fejlődését. A think.BDPST a legnevesebb politikai, tudományos és gazdasági szereplők bevonásával kívánja szorosabbra fűzni az üzleti, kormányzati és civil szféra közötti együttműködést – hangzott el az esemény zártkörű sajtóbeszélgetésén. A rendezvény házigazdája, az Antal József Tudásközpont (AJTK) álláspontja szerint hazánk és a visegrádi országok – Lengyel­ország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – fenntartható növekedése szempontjából is kulcskérdés a kutatás-fejlesztés és az innováció fejlődése. A térség országainak globális versenyképességének javítása érdekében új típusú együttműködésekre, közös gondolkodásra és cselekvésre van szükség.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői

A márciusi konferencia előzeteseként szer­vezett kerekasztal-beszélgetésen részt vett Altusz Kristóf, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Ésik Róbert, a HIPA (Hungarian Invest­ment Promotion Agency; Nemzeti Befektetési Ügynökség) elnöke, Pongrácz Ferenc, az IBM délkelet-európai üzletfejlesztési igazgatója, egyben az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke, valamint Baranyi Tamás Péter, az AJTK kutatási vezetője.

Pongrácz Ferenc amerikai adatokra hivatkozva megállapította: nettó munkahelyeket az Egyesült Államokban kizárólag a startupok tudtak létrehozni, azaz minden jel arra utal, az innovációé a jövő, ugyanis az ilyen állások a GDP-hez is többszörösen járulnak hozzá, mint a hagyományos ágazatokban létesülők. Aki nem invesztál az innovációba, le fog maradni, mert csak annak segítségével lehet igazán jelentős versenyelőnyhöz jutni – jegyezte meg. Az IBM sikerével kapcsolatban elmondta, hogy a cégnek több szabadalma van, mint a versenytársainak összesen együtt. Az IBM üzletfejlesztési igazgatója kitért arra is, hogy Budapestben komoly növekedési potenciál van, ezért minden ilyen kezdeményezést támogatni kell. A cég éppen ezért a jövőben egy olyan budapesti startup portál indítását tervezi, amilyenből még csak néhány van Európában.

Altusz Kristóf, a KKM európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a visegrádi országok számára megkerülhetetlen a hosszú távú együttműködés, ha fel szeretnének kerülni a világ innovációs térképére. Azt is hozzátette, hogy a V4-ek egy 25 éve jól működő formáció, amely napjainkra komoly „branddé” nőtte ki magát. Véleménye szerint hazánk kreativitásával és szellemi tőkéjével tűnt ki korábban is, és ezt felhasználva az innováció területén is komoly sikereket érhet el. Ugyanakkor elismerte azt is, hogy a régiós országok között gyakran versenyhelyzet alakul ki az innováció területén. A HIPA elnöke – megerősítve a helyettes államtitkár szavait – úgy fogalmazott: egy befektető első körben a régióról dönt, utána választ országot. Ésik Róbert úgy véli, hogy a visegrádi országok hatékony együttműködése régiós szinten még több befektetőt vonzhat, így „ha nagyobb a torta, akkor a nekünk járó szelet is megduzzadhat”. Hozzáfűzte: a magyar munkaerő K+F területen termelékeny­ségben, ár-érték arányban a világ élvonalához tartozik, egyebek között a szoftverfejlesztésben vagy más innovatív iparágakban.

A szervezők szándéka, hogy a konferencián határozott és gyakorlati ajánlások fogalmazódjanak meg rövid távon is látványos eredményeket ígérő területeken, mint a rendkívül gyorsan fejlődő cseh innovációs ipar legjobb gyakorlatainak átvétele. A rendezvény témái között szerepelnek a kutatás-fejlesztés gazdasági hatásai, az innováció szociális, oktatási és munkaerőpiaci hatásai, valamint a tartalomfogyasztás átalakulása, a közösségi vállalkozások, a közszolgáltatások és a városi infrastruktúra jövője, illetve az új technológiák által hordozott biztonsági kockázatok is. A think.BDPST-nek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a Nemzeti Befektetési Ügynökség szakmai partnerként nyújt segítséget.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka