Láncra fel!

A modern világ egyik legnagyobb előnye az információtechnológiai eszközök jószerével korlátlan elérése és a fejlesztések, applikációk részletgazdagsága, amelyek a szórakozástól a társadalmi problémamegoldáson át abban segíthetnek, hogy élhetőbb legyen a világ. A fejlődés természete miatt egy-egy ember szempontjából hosszú idő, ám fejlesztési távlatokban pillanatok alatt kerülnek be mindennapi életünkbe különleges megoldások annak a szűk rétegnek köszönhetően, amelynek tagjai felismerik a lehetőséget egy-egy technológiában, kibányásszák a rejtett kincseket a társadalom tagjai számára, kollektív felhasználásra.


A január végén első alkalommal megrendezett Block­chain Budapest konferencia szervezőinek jóvoltából számos olyan új vagy új megközelítésből ismerős megoldással találkozhattak az érdeklődők, amelyek bizony megváltoztathatják a megszokott banki, egészségügyi, élelmiszeripari vagy médiahasználati szokásainkat. Nemcsak a felhasználók, de az egyes rendszerek minden szereplője számára.

Olyan különleges blockchain, magyarul blokklánc-technoló­gián alapuló fejlesztések mutatkoztak be, hogy ha ezek csupán előszelei is a – számos magyar fejlesztő részvételével – prognosztizált változásoknak, érdemes már most a cikkünkhöz kapcsolódó kisszótár kifejezéseit memorizálnunk. A Bitcoin és blockchain témáról az Innotéka magazin 2016. decemberi számában már írtunk. Az azóta eltelt, technológiai szempontból kétpillantásnyi idő alatt felhalmozódott fejlesztésből és tudásanyagból pedig a konferencián elhangzott előadásokból válogattunk.

Kisszótár
Blockchain – a blockchain vagy blokklánc olyan adatbázis, amely egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló listát tart nyilván, a hamisítást és módosítást kizáró módon. A blokkok kezdetben csak adatokat tároltak, de a modern megvalósítások (mint például az Ethereum) már futtatható kódok tárolására is alkalmasak. Egy blokk tranzakciók listáját és benne tárolt programok által végzett műveletek eredményeit tartalmazza, valamint metaadatokat, amelyek időponthoz és az előző blokkhoz kapcsolják.

ICO – Initial Cooin Offering, azaz kezdeti érme kibocsátás. Egy új kriptovaluta ezzel a módszerrel is elindulhat, amikor az első érméket a piacra bevezetik. Olyan, mint az IPO (Initial Public Offering) a részvények esetében, ez a tőke bevonásának új formája.

Kriptovaluta – olyan digitális eszköz, amely csere­eszközként vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. Kriptográfiát (azaz titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták közé tartoznak, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is. Jelenleg több mint 1400 kriptovaluta létezik, legtöbbjük a Bitcoinhoz nagyon hasonló vagy abból levezethető.

Okos szerződés – az okos szerződés egy számító­gé­pes program, amely, mivel digitális, lehetővé teszi egy megállapodás ellenőrzését és végrehajtását. Az okos szerződés nagy előnye, hogy mindezt harmadik fél nélkül tudja megvalósítani, az ügyletek pontosan nyomon követhetők és visszafordíthatatlanok. Okos szerződést először 1994-ben, a magyar származású Nick Szabo írt.

Token – az angol kifejezés jelentése értéket képviselő tárgy, általános fordítása zseton. Informatikai jelentése olyan objektum, amely – gyakran kizárólagos – jogot biztosít egy művelet elvégzéséhez. A kriptovaluták világában a token és coin szavakat sokszor szinonimaként használják, de míg a coin (pénz érme) konkrétan pénzt jelöl, addig a token tágabb fogalom, és bővebb jogokat is jelölhet, nem feltétlenül csak fizetési funkciót.

Forrás: Blockchain Budapest konferencia kiadványa, Szilágyi Imre

A több mint húsz előadóval, több száz érdeklődő előtt megtartott Blockchain Budapest konferencia főszervezője, Szilágyi Imre elmondta, hogy a szakmai összejövetel elérte célját, az előadások átfogó képet adtak a vállalkozóknak és a vállalati döntéshozóknak a blokklánc felhasználási területeiről. „Látható volt, hogy Magyarország alapvetően jól áll, ami a blockchain alapú megoldások fejlesztésére képes informatikai csapatokat illeti; születnek is sikeres magyar termékek, viszont ezeket a rendszereket kevés magyar vállalkozás használja, holott az új technológia alkalmazása komoly versenyelőnyt biztosíthatna számukra.” Hozzátette, hogy ősszel már nemzetközi blockchain konferenciának adhat otthont Budapest.
A konferencia egyik vitathatatlan konklúziója az, hogy jól járunk, ha a blokkláncmegoldás felé törekszünk, amely már régen nem csupán a fintech, azaz pénzügyi technológiai megoldásokról szól, és messze nem csak IT szempontból érdekes. A magyar fejlesztők élen járnak a rendszerek létrehozásában, és nagy fantáziával aknázzák ki az új technológiában rejlő lehetőségeket. Ilyenek például a kriptotőzsde, a kriptobefektetések kezelésére fejlesztett alkalmazások, mint például a konferencián megjelent magyar Income Locker (gyors hitelnyújtó alkalmazás, folyamatos fedezet- és árfolyamfigyeléssel) és az Augmint (amely az első stabil kriptovaluta létrehozását ígéri). Pénzügyi tanácsadók az eseményen is hangsúlyozták, hogy amikor a kriptovaluta-kereskedelembe jó időben beszálló fiatal milliomosokról esik szó, ne felejtsük el a tőzsdei mozgásokat, az árfolyamkockázatot és azt sem, hogy még nincs mögöttünk több évtizedes tapasztalat – ami néha a hagyományos tőzsde esetében is édeskevésnek bizonyulhat. Szóval, mellékhatások tekintetében kérdezzük meg könyvelőnket, tőzsdei tanácsadónkat, privát bankárunkat, és itt aztán tényleg ne nyújtózkodjunk tovább a takarónknál.

A blokkláncban rejlő lehetőségek néhány különleges példája megmutatja az emberi kreativitást. Ennek egyik szellemi terméke, a blockchain gyakorlóterepe, a Cryptopunk vagy a Cryptokitties – mindkettő rendkívül egyszerűen és könnyedén vezet be a kriptovaluták világába, a kereskedésbe, az okos szerződések rejtelmeibe, miközben punk karaktereket adunk-veszünk, illetve kriptomacskákat „házasítunk”, gyakorlatilag nemesítünk befektetésünk értékének növelése érdekében. Mindkettő esetében a speciális megjelenés, a különleges tulajdonságok vagy éppen a végtelenül egyszerű, letisztult megjelenés lehet értékes.

A blockchain gyakorlóterepe lehet a Cryptopunk vagy a Crypto­kitties, melyek rendkívül egyszerűen és könnyedén vezetnek be a kriptovaluták világába.

Ha már különlegességekről van szó, meg kell említeni a Maecenas nevű fejlesztést, amely, híres ókori névadójához hasonlóan, a művészet támogatására, a műkincsek korlátok nélküli megosztására és elérhetőségére törekszik. A blokklánc alapú műtárgykereskedő platformként, mindenkinek lehetőséget nyújt a piacra törésre, kinek-kinek lehetősége szerint. Egyrészt a harmadik fél – a kereskedő és tulajdonképpen a pénzügyi intézet – kiiktatásával jelentős költséget takarít meg az adásvételben szereplőknek, hiszen sem jutalék, sem a „világi” tranzakciós díjak nem terhelik a tárgycserét. A blokkláncnak köszönhetően minden nyitott, ellenőrizhető, kalkulálható és hamisíthatatlan – de ami a legkülönösebb, adott esetben egy műtárgy töredékére is lehet licitálni, vagyis elmondhatjuk, hogy, mondjuk, mi birtokoljuk Van Gogh másik fülét… Természetesen maga a műtárgy nem mozdul, de ennyi tulajdonrészre már akár hitelt is felvehetünk, befektetési portfóliót is létrehozhatunk, a variációk tükrözik az offline már megszokott, kitanult rendszert.

A blokklánc alapú műtárgykereskedő platformban minden tranzakció nyitott, ellenőrizhető, kalkulálható, hamisíthatatlan, és egy műtárgy töredékére is lehet licitálni. Bár a műtárgy nem mozdul, a tulajdonrészünkre akár hitelt is felvehetünk.

A blokklánc adatbiztonságát és hamisítatlanságát felhasználva lépett piacra a magyar fejlesztésű Etheal, amely a doklist.com páciens-orvos nyilvántartó és véleményező portál mögé felállított adatbázis- és tőkekezelő rendszer. A neve egyébként a fejlesztők szerint a J. R. R. Tolkien (a Gyűrűk Ura írója) által kitalált mesterséges nyelvből kiemelt „eithel”, magyarul azt jelenti: jól vagy kellemesen. Az Etheal platform a Heal tokennel történő kereskedést biztosítja; izgalmas ökoszisztémájáról és a fejlesztés szakaszairól érdemes az etheal.com oldalon tájékozódni, az értékelő-nyilvántartó adatbázis pedig a doklist.com magyar nyelvű oldalon érhető el.
A doklist.com páciensek értékelésére építő, orvosválasztást megkönnyítő nyilvántartás 2014-es magyarországi indulása után rendkívül gyorsan fejlődött. A fejlesztése során felmerült problémákra, mint például a nemzetközi sztenderdnek való megfelelés hiánya okozta bizalmatlanságra a blokkláncrendszer bevezetésével találtak megoldást. A blokklánc természeténél fogva egységes és nyilvános alapot nyújt az adatkezelésben, törölhetetlen és feltörhetetlen nyilvántartást garantál nem csupán az értékeléseknek, hanem biztosítja akár az intézményi felkészültség ellenőrzését vagy az időpontfoglalást is. Az új alapok lehetőséget teremtettek a ICO procedúra indítására, vagyis tőkebevonásra, amely a terjeszkedés léptékét tekintve éppen időszerűvé is vált, évi két és fél millió látogatóval. A magyar platformot követően, a brazil indítása után szakaszosan további öt, majd harminc országba tervezik bevezetni. A 2017-es ICO-t pedig többszörösen díjazták, például a 2018-as CES Blockchain versenyén megszerezte az előkelő 2. helyezést.

Szintén izgalmas, új terület az élelmiszer-biztonságra fókuszáló, már sikeres működést követően blokkláncra települő Te-Food fejlesztés, amely célja egyebek között az élőállat-kereskedelem és -feldolgozás körüli visszaélések és a láncolatban tapasztalható egyenlőtlen profiteloszlás megszüntetése. A Te-Food 2016-os bevezetése Vietnamban gyorsan beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Újságírói kérdésekre Csendes Dániel (blockchain technology consultant, vagyis blokklánctechnológiai szaktanácsadó) elmondta, hogy az országválasztás ugyan véletlennek tűnhet, de Vietnam mellett az egyik legfontosabb érv az állam közreműködése volt, hiszen ez nagyban elősegítette a hatékony bevezetést. Jelenleg is több országban folynak előrehaladott tárgyalások, így Magyarországon is.
Vietnamban a rendszer segítségével számos illegális vágóhidat sikerült felszámolni, illetve a feketekereskedelemben dolgozók tucatjai kerültek börtönbe. A következő mérföldkő a mostani centralizált rendszer helyett a blokkchain bevezetése.
Ez a technológia minden szinten biztonságot nyújt, az illegális vagy élelmiszerbiztonsági szempontból nem megfelelő cégek egyszerűen eltűnnek. Kiemelt az élőállatokkal kapcsolatos visszaélések visszaszorítása, és bár a Te-Food nem rendőri szervezet, a rendszer egyik legfőbb erénye, hogy a kétes vállalkozások nem tudnak elbújni. Ezután már jöhetnek az állami rendfenntartó szervek, amelyek kellő szigorral lecsaphatnak ezekre a szervezett egységekre.

A költségek eloszlanak a rendszer felhasználói között. Az értékesítési folyamat minden szereplője, a termelőtől a feldolgozón át a boltig, tranzakciókat használ. Bevétel, profit abból keletkezik, hogy a Te-Food egyrészt ezeket a tranzakciókat értékesíti, másrészt a fizikai azonosítók is saját gyártásúak. Lényeges szempont a piaci szereplők árérzékenysége, ezért például egy sertés teljes utánkövetési költsége kevesebb, mint egy amerikai dollár. Fontos, hogy a gazdák a felügyelt folyamatba különösebb beruházás nélkül is be tudnak kapcsolódni. Az eszközök előállítása sem drága, illetve a blokkláncnak köszönhetően ellenőrzötten és automatikusan visszadotálódik 10 százalék a termelőknek.
A rendszerben jelenleg szarvasmarha, sertés, baromfi és tojás szerepel, de következnek a tengeri állatok, mint a halak, a rák és így tovább, az adott ország fő kereskedelmi igényei alapján.
A Te-Food ICO jelenleg folyik, erről bővebb információ az ico.tefoodint.com weboldalon olvasható.

Hasonlóan érdekes, új trend figyelhető meg a médiatartalom fogyasztása terén, amely nyilvánvalóan átrajzolja majd a digitális hirdetési rendszert, pontosabban más típusú médiumokat emel ki. A konferencia látogatói betekintést nyerhettek olyan új fejlesztésekbe, mint a KIN, amely az Egyesült Államokban az egyik legnagyobb, tinédzserek által kedvelt chat rendszere, 300 millió regisztrációval; a STEEM, amely egy blokklánc alapú közösségi felület, ahol az aktivitásért kriptovaluta jár; a hubii, amely szintén blokklánc alapú market, ahol közvetlenül a tartalomgyártótól vásárolhatunk. A prezentációk egyik gyöngye pedig kétségtelenül a Brave böngésző bemutatása volt, amely a felhasználó kezébe helyezi kedvenc tartalomgyártói sorsát – de ha azt nem is, a tartalomfogyasztó azonnal díjazhatja kedvenc bloggerét, vloggerét, napilapját, kisebb-nagyobb anyagi hozzájárulással.

Mogyorósi Attilát, a CoinCash.eu ügyvezető igazgatóját előadása után egyebek között arról kérdeztük, hogy hogyan látja a digitális hirdetői piac változását magyar felhasználói szempontból.

A digitális médiafelületek döntéshozói (Youtube, blogge­rek, online hírcsatornák stb.) kezében van a döntés, vagy a hirdetői piac dönt majd egy ilyen blokklánc alapú rendszerbe csatlakozásról?

– Ez kényes kérdés, de például a konferencián bemutatott rendszer, a Brave böngészőfelülettel, a hirdetési ökoszisztéma minden résztvevőjének tud olyat nyújtani, amire szüksége lehet. Jelenleg a nap végén úgyis a hirdető mondja meg, hogy hova megy, kire költi a pénzét… nem a média, és legkevésbé a felhasználó, aki optimális esetben az online hirdetések élvezője, bár manapság inkább elszenvedője a megjelenéseknek.
Egy blokklánc alapú rendszer felállítása, úgy tűnik, csak egyetlen szereplőnek lehet rossz, az úgynevezett „midle man”-nek, a köztes szereplőnek, aki esetünkben a hirdetési ügynökség, hiszen az ő szerepe tökéletesen feleslegessé válik. A blokklánc alapon ugyanis transzparensen oszlanak el a hirdetési költségek, látjuk a valódi megtekintéseket, azok nem manipulálhatók, a blokklánc miatt a csalás százszázalékosan kizárható. Hirdetői szempontból sincs szükség harmadik félre, aki hitelesíti az adatokat, aki ezeket aztán jobban elosztja helyettünk, hiszen ezek az adatok a rendszer tulajdonságai miatt alapvetően publikusak, általunk is hozzáférhetők, egyszerű lekérdezéssel is megtekinthető, hogy a hirdetésemet hányan, mikor, milyen eszközről látták. És ez nem egyvalaki véleményétől függ, vagy nem egy központi szerver mondja meg. A blokkláncon tárolás egyet jelent a valódi valós adatokkal, az egyetlen megmásíthatatlan adattárolással.

Mennyire tűnik nehéznek meggyőzni a szereplőket, a mé­diumokat, illetve a felhasználókat?

– A Brave a BAT kombinálásával a felhasználókat könnyedén, egy egyszeri kiosztott egymillió dollárral vonzotta be, ösztönözte tesztelésre, a fejenként kapott öt dollárt nem vehették ki, viszont úgy oszthatták el a kedvelt tartalmak, vagyis a rendszerben regisztrált médiafelületek között, ahogyan szerették volna. Vagyis annak a bloggernek, youtubernek, annak a médiumnak küldte a támogatását, akinek a tartalomgyártását, munkáját elismerte, és valóban segíteni, ösztönözni szerette volna.
Sokan azt vallják, hogy a bitcoin megjelenése elindított egy alulról építkező pénzügyi forradalmat. Véleményem szerint ez a logika a BAT alkalmazásával itt is jól másolható, és már fel is fedezhető.

Jelenleg körülbelül 9000 regisztrált médiatulajdonos van a rendszerben, ami ugyan még csak egy kezdeti állapot, jól mutatja a rendszer életképességét, működését, és láthatóan valóban egyszerű a kezelése mind felhasználói, mind médiaoldalról. A lényeges különbség, miszerint közvetlenül a tartalomgyártót jutalmazza az olvasó, néző, igen vonzónak tűnik mindkét oldalról. A nagyságrendi különbségek és a költségnövelő tényezők kizárása, valamint a sok kicsi sokra megy elv alapján is az a legvalószínűbb, hogy a kicsi online médiumok, kisebb tartalomgyártó cégek fogják a jelenlegi rendszert az ökoszisztéma felé szorítani, a hirdetők esetében pedig nyilvánvalóan a nagyobb piaci szegmenssel rendelkező médiumok, azaz a reklámpénzekkel nagyban gazdálkodó szervezetek határozzák meg az utat és a ritmust.
Magyarországon valószínűleg az egyik nagy hazai online mé­dium lesz az első, amelyik ezt bevezeti, de nehezen körözi le majd azokat a vloggereket, akik több százezres, többmilliós nézettséget produkálnak, mondjuk a tévésztárokkal szemben, akiknek – a te­le­vízió jellege miatt – nehéz volna akkora online nézettséget produkálniuk. Ezek a vloggerek egy erősre sikerült videós bejelentkezéssel olyan megjelenéseket tudnak generálni egy-egy kampány idején, ami igen meglepő eredményeket hozhat. Ráadásul, ha az illető tartalomtulajdonosként kapja meg ezeket a támogatásokat, azonnal arra a fizetőeszközre – forintra, dollárra, bitcoinra – válthatja, arra költheti, amire szeretné. Beruházza a tartalomfejlesztésbe, vagy vesz belőle valami szépet magának… Azt gondolom, hogy pont azok a pici médiumok fogják elkezdeni a felhasználást, lépnek be a klubba, amelyek nem tudnak monetarizálni, hiszen hiába van a Youtube-on ötszázezres követői bázisuk, abból viszonylag kevés bevételt tudnak generálni. Ellenben a Youtube dollármilliókra tesz szert a videóik elé elhelyezett reklámokból. És bizony azzal, hogy a legkomolyabb videócsatornát megnyerték az ügynek, komoly lyukat ütöttek az esetleges ellenállás falán, hiszen új fizető-felhasználó generáció nő fel, őket a vlog műfajon át lehet minőségi tartalommal megfogni…

Földrajzi határa nincs a csatlakozásnak, de van valami speciális technikai követelménye a regisztrációnak, akár a médium, akár a felhasználó részére?

– Az egész nagyon egyszerű, nincs szükség semmilyen különleges megoldásra. Mindkét fél esetében csupán egy néhány lépéses regisztráción kell végigmenni, ami során tartalomszolgáltató esetében validálni kell a médiumot, azaz viszonyítani kell, hogy valóban ő az, valóban itt és ilyen megjelenésben, és valóban ő a tartalom tulajdonosa. Ez minden médiumnál más jellegű validálás, másképp zajlik a youtuberek, másképp a honlapok esetében. Ha ez megtörtént, létre kell hozni egy BAT walletet, vagyis pénztárcát, számlát, és kész is az új rendszer. Felhasználóként is éppen ilyen egyszerű a dolog, le kell tölteni a böngészőt, és ott a beállítások között el kell osztani a havi hirdetési keretet. Ez bármikor, bárhogyan módosítható, és alapvetően kicsi összegekben kell gondolkodni, amelyek egyenesen a médium pénztárcájába kerülnek.

A konferencia számos meglepetéssel, illetve jövőbe mutató fejlesztések megismerésével szolgált, de a legnagyobb eredménye kétségkívül az lehet, hogy megmutatta, mi minden vár még ránk, milyen kreatív megoldások születhetnek bármely iparág bármely területén a blokklánc-technológia használatával.

Az esemény weboldalán minden előadót megtalálnak, az érdeklődők lessenek be egy-egy blokkláncprojekt színfalai mögé, keressenek ICO-kat, és ne habozzanak szakértőhöz fordulni, ha saját szakterületüket szeretnék megreformálni ezzel a régi-új technológiával.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka