Sokat segít az MI a környezetvédelemben
Egy, az évtized elején készült, az MI hatásaira fókuszáló kutatás szerint a mesterséges intelligencia a környezetvédelmi célok mintegy 93 százalékának megvalósulását pozitívan befolyásolhatja. A kutatók példaként a többi között az intelligens és alacsony szén-dioxid-kibocsátású városok létrehozását, az áramfogyasztásukat szabályozni képes eszközök internetes hálózatát (IoT), az elsivatagosodás folyamatainak műholdas képek révén történő azonosítását, vagy a tengerszennyezés elleni küzdelmet azonosították. A technológiai fejlődés másik nagy hozadéka, hogy a mesterséges intelligencia segítségével egy-egy környezeti probléma akár már a keletkezése pillanatában felismerhetővé válik, és a kinyert információk felhasználásával a tudósok gyorsabban léphetnek fel a még nagyobb környezeti katasztrófák kialakulása ellen. Lássunk néhány kreatív megoldást.
Fókuszban a fák
Elavultnak számító, másfél évtizeddel korábbi szériát képviselő Huawei okostelefonok őrzik Borneó sűrű esőerdeinek békéjét. Egy projekt keretében ezeket a készülékeket napelemes töltőkre csatlakoztatva, az erdő fáira szerelt fémdobozokba helyezték el. A mai napig erősnek számító mikrofonoknak köszönhetően ezek az „őrzők” mintegy 3 kilométeres sugarú körben rögzítették a hangokat, melyeket egy felhő adattároló központba továbbítanak, ahol a mesterséges intelligencia segítségével valós időben elemzik az adatokat. Ha a madárcsicsergés vagy a ragadozók morgása mellett ki tudják szűrni a láncfűrészek zaját, azonnal értesítik a helyi hatóságokat az illegális erdőirtás koordinátáiról. Az MI nemcsak jelentősen felgyorsította a zajok szűrését, de pontosságának köszönhetően minimális szintre esett vissza a hamis riasztások száma.
Chile legnagyobb távközlési vállalata, az Entel erdőtüzek azonosítására szolgáló szenzoradatok elemzésével azonosítja az erdőtüzeket. Okkal van erre szükség, ugyanis a dél-amerikai országot visszatérően sújtják az éghajlatváltozás következtében egyre gyakrabban fellépő szélsőséges időjárási körülmények. Chile újkori történetének legsúlyosabb erdőtüzében több mint 700 ezer hektáron pusztult el a növényzet. Az Entel IoT-érzékelőket helyezett el a fákra, melyek képesek érzékelni a levegőben lévő részecskéket.
Az érzékelők által közvetített adatok a mesterséges intelligencia bevonásával automatikusan, úgy tíz perccel előre jelzik, mikor várható erdőtűz.
A tűz másodpercek alatt terjedhet el, ezért ez a megoldás hatalmas segítséget jelent a chilei tűzoltóknak.
A mesterséges intelligencia támaszt nyújt az elsivatagosodás trendjeinek műholdas képeken keresztül történő azonosításában is. Az ausztrál AirSeed Technology nevű startup cég intelligens rendszereket alkalmazó drónokkal venné fel a harcot az eltűnő zöld területek ellen. Az önvezető drónok naponta mintegy 40 ezer magkapszula kiszórására alkalmasak, a vállalat állítása szerint a módszerük a hagyományos erdősítési megoldásoknál 25-ször gyorsabb, miközben a költségek 80 százalékkal alacsonyabbak. Az AirSeed Technology grandiózus vállalást tett: idén év végéig százmillió fát szeretnének elültetni. A magokat egy különleges, biomassza-hulladékból előállított tokba helyezik, amely kellően ellenálló ahhoz, hogy a magokat megvédje a madaraktól és a rágcsálóktól. Ugyanakkor a talajba kerülve bomlásnak indulnak, az így létrejövő bomlástermékeket pedig a fejlődő növény tápanyagként tudja hasznosítani. A drónok programozott útvonalakat bejárva szórják a magokat, így minden egyes új fa koordinátáját előre rögzítik, hogy a jövőben követni tudják a sorsukat.
A magyar hátterű greehill technológiai vállalat 2022-ben kapott rangos környezetvédelmi díjat Szingapúrban a városi növényzet digitális eszközökkel történő tervezésében használt úttörő megoldásaiért. A cég a Mars-járó mintájára készítette el saját fejlesztésű Mattro Rover robotját, amely a Terrestrial Laser Scanning csúcstechnológiával a fák állományát és egészségi állapotát méri fel. A greehill küldetése, hogy a városok a fák révén erősítsék a klímaváltozással szembeni ellenálló képességüket. A techcég a proaktív karbantartásra helyezi a hangsúlyt, mellyel csökkentik a városi fákat érintő külső – rovarkártevők, betegségek, szennyezések vagy fizikai hatások okozta – veszélyeket. A nagy pontosságú adatgyűjtéssel pedig időben jelzik, ha beavatkozásra van szükség a fák védelmében.
A víz alatt
A mesterséges intelligenciát hívták segítségül Ausztrália óriási hínárerdeinek helyreállításában is. Kevesen hallottak róla, holott létezik egy hatalmas, láthatatlan erdő a kontinens déli partjainál. Azért nem látható egyáltalán, mert a víz alatt van, és valaha hemzsegett az óriási moszatoktól. Az öt ausztrál államot is átszelő ökoszisztémában több ezer tengeri élőlény honos, a tündér pingvinektől a leveles tengeri sárkányokon át a kritikusan veszélyeztetett vörös kézhalakig. Egy ausztrál kutatócsapat a mesterséges intelligencia bevetésével, a térinformatikai térképezési technológiával kombinálva, a meglévő több mint 7000 négyzetkilométeres műholdfelvételeken olyan sebességgel és léptékben képes azonosítani a megmaradt tengeri moszaterdőket, ami hagyományos módon képtelenség lenne. Ennek köszönhetően a kutatók átfogó képet kaphatnak ezekről az ökoszisztémákról. Miután a pusztulás az éghajlatváltozásra és a növekvő tengeri vízhőmérsékletre vezethető vissza, olyan speciális genetikai mintákat keresnek a megmaradt állományban, amelyek ellenállók voltak a hőmérséklet-változással szemben. Ezek ismeretében aztán jelentős lépéseket tehetnek a csodálatos moszaterdők helyreállítására. Sajnos nem csak a hínárerdők vannak komoly veszélyben.
Brit tudósok olyan mesterséges intelligencia alapú rendszert hoztak létre, amellyel elemezni tudják a korallzátonyok hangját, és ennek alapján alkotnak képet az állapotukról.
Kevesen gondolnák, de a korallzátonyok hangzásvilága kifejezetten összetett és változatos: a halak és a zátony környékén előforduló élőlények megannyi különböző hangot adnak ki, és ezek észlelésével következtetni lehet a zátony állapotára. Egy lepusztult zátonyon a hangzásvilág sivárabb: hiányzik a halak közti kommunikáció vagy a táplálkozásuk zaja.
Ha már a víz felszíne alá tévedtünk, ugyancsak komoly terhet jelent környezetünkre a túlhalászat. A globális halászat szintjén a fogások több mint harmada megy kárba. Ez túlzottan magas szám egy olyan világban, ahol a hosszú ideje tartó túlhalászás így is megtizedelte már a halállományokat. Audiovizuális eszközök és okosmegoldások bevonásával ez a trend azonban megfordítható. A brit SafetyNet Technologies például egy olyan LED-es világítást fejlesztett ki, mely a hálókra erősítve különböző erősségű és fényű színeket bocsát ki, így aztán csak egy-egy adott faj egyedeit vonzza a hálóhoz. Ezzel gyakorlatilag programozhatóvá válik a halászat folyamata, elkerülhető az úgynevezett járulékos fogás, mely rengeteg kárt okoz a tengeri élővilágban.
Egy másik okosmegoldás neve: CatchScanner. Ez az eszköz 3D-s képeket készít a hálóba került halakról, és segítségével a hajók legénysége már a fogás előtt tisztában lesz azzal, milyen és mekkora halak „akadtak horogra”. Ez a megoldás abban is segíthet, hogy megakadályozzák, hogy a kvótákat meghaladó mennyiségben fogjanak halakat.
A következő projekt a teknősök tanulmányozásában készül áttörést elérni. A ConserVision nevű alkalmazás felhasználásával tudósok segítenek a SAS számítógépes látásmodelljének betanításában, mellyel a teknősök arcvonásairól készült képek összehasonlítására fókuszál. A páncélosok beazonosításával ugyanis a kutatók gyorsabban jutnak olyan értékes adatokhoz, amelyek segítségével pontosabban nyomon követhetik az egyes teknősök egészségi állapotát és vándorlási szokásait bizonyos időszakokban. A cél, hogy a modell a jövőben képes legyen arcfelismerést végezni bármilyen tengeri teknősről készült képen, függetlenül attól, hogy az egy profi természetvédelmi szervezettől vagy egy turistától származik.
Harc a hulladék ellen
Egy magyar startup, a Redivivum Technology a textilhulladék felhasználására kínál alternatívát egy automatizált textilhulladék-gyűjtő, -válogató és újrahasznosító gépen alapuló HaaS (Hardware-as-a-Service) infrastruktúra létrehozásával.
Jelenleg az összegyűjtött, és a be nem gyűjtött textilhulladékok kérdését lerakással vagy égetéssel kezelik, ez utóbbi jelentősen növeli a légkör metánszintjét.
Az úgynevezett szálról szálra történő újrahasznosítás fő akadályai a nem hatékony gyűjtési és válogatási gyakorlatban rejlenek. A mesterséges intelligenciával rendelkező gép a közeli infravörös spektroszkópia technológia erejével a legelterjedtebb száltípusokat válogatná szét, és lehetővé tenné az összegyűjtött hulladéktételek nyomon követését az elsődleges gyűjtőhelytől az újrahasznosító létesítményig blokkláncon keresztül, így a befutott divatmárkák, önkormányzatok vagy egyéb szervezetek sokat tehetnének az újrahasznosítás területén, és valós információkkal támaszthatnák alá a fenntarthatóságra vonatkozó adataikat is.
A Holland Királyi Légitársaság idén harcot hirdetett az ételhulladékok ellen. A KLM kifejlesztett öntanuló algoritmus bevonásával tesz kísérletet arra, hogy felbecsülje, egy adott járat esetében mennyi étel legyen a fedélzeten. Az MI a korábbi adatok alapján tudja, hogy mennyi az utaslemorzsolódás a turistaosztályon és a business classon, a „Meals On Board” nevű rendszerbe éppen ezért utazási osztályonként küldik el a várható utasszámot, az adatokat pedig a felszállás előtti huszadik percig folyamatosan frissítik. A mesterséges intelligencia rendkívül pontosan képes meghatározni, hogy hány utas fog valóban felszállni a gépre, és a kiszolgálásukhoz hány fogásra lesz szükség.
A pilotprojekt keretében hihetetlen eredményeket értek el a hollandok, a KLM ételhulladéka 63 százalékkal csökkent. A legnagyobb „spórolást” az interkontinentális járatokon érték el, ahol 2,5 adaggal kevesebb ételhulladék keletkezett. A légitársaság számításai szerint a teljes hálózatra vetítve éves szinten több mint 110 tonnányi étellel kell kevesebbet készíteniük.
A számtalan biztató projekt ellenére nem szabad elfelejteni, hogy a mesterséges intelligencia többnyire csak egy eszköz a környezetvédelem érdekében folytatott harcban, a hatékony megoldáshoz további tudományterületek eredményeire, valamint az emberi pazarlás és pusztító életmód megváltoztatására is elengedhetetlenül szükség van.•
Címlapkép forrása: Freepik Picaso AI Generator