Robotok az iskolában
Különleges játékra invitál a willrobotstakemyjob.com című oldal, ahol arra kaphatunk választ, hogy az előrejelzések és szakmai kutatások alapján mennyi esély mutatkozik arra, hogy egy adott munkakör feladatait gépek vegyék át a jövőben. Egy 2018-as cikk alapján a pedagógusoknak nem volt mitől félniük, ugyanis mindössze egy százalékot mutatott a rendszer, és bár 2022 nyarára sem ugrott meg radikálisan ez az arány, az óvodai pedagógusok, általános és középiskolai tanárok, illetve a gyógypedagógusok esetében már öt százalékot mérnek. Az elmúlt időszakban számos új, edukációs célú oktatási eszköz és a pedagógusok munkáját megkönnyítő robot jelent meg világszerte. Ezek közül mutatunk be az alábbiakban néhányat.
Játszva könnyebb
A robotok megjelenése az oktatási intézményekben nem okozhat gondot, hiszen a mai gyerekek mindennapi életében már jelen van a technológia, vagyis egyáltalán nem ismeretlen számukra a digitális világ. Az ilyen típusú eszközök használatának éppen ezért komoly motiváló ereje lehet, az újdonság élménye nemcsak felkelti a tanulók érdeklődését, de lelkesedésük hosszabb távon is érzékelhető.
A tapasztalatok szerint a robotika fejleszti a logikai-feladatmegoldó, az alkotói, az írás-olvasás képességét is.
Az iskolakezdés első szakaszában, amikor a logikai alapok megteremtésén és az alkotói készség kialakításán van a hangsúly, jelentenek komoly segítséget az úgynevezett Code & Go típusú robotok. Ezek a padlón szaladgáló robotok kiválóan fejlesztik a vizuális és térérzékelést, és folyamatos használatukkal, a feladatok összetettségének és jellegének fokozatos változtatásával a gyerekek szinte észrevétlenül szoknak hozzá az iskolapadban végzendő feladatokhoz. Az apró méretű, akár zsebben is elférő Ozobot a papíron vagy tableten felrajzolt útvonalat követi le színkódok alapján. A robot irányításához éppen ezért kivételesen nem programnyelvre van szükség, hanem fekete, kék, zöld és piros színű filctollakra. A színkódolt programnyelv elsősorban azt mutatja be a gyerekeknek, hogy miként működnek a robotok, és mi alapján kell kiadni az utasításokat, hogy a robot azt hajtsa végre, amit kérnek tőle. Az Ozobot programozható az Ozoblockly segítségével is: a kicsik az első szinten rajzok segítségével tudnak programozni, a második és harmadik szinten a rajzok mellett már a szöveges utasítások is megjelennek, míg a negyedik és ötödik szinten már kizárólag szöveges utasítások vannak. Az eszköz sebessége is szabályozható, a leglassabbtól (csigalassúság) a leggyorsabbig (Nitro sebesség).
Jóllehet idehaza kevesen hallottak róla, de magyar fejlesztések is értek el átmeneti sikereket ezen a területen: a többszörös díjnyertes Codie oktatórobot missziója az volt, hogy játszva tanítsák meg a gyerekeknek a programozás és számítógép-tudomány alapjait. A kis lánctalpas robotot egy mobilalkalmazás révén lehetett vezérelni és programozni is. Az egyedileg fejlesztett programozási nyelv úgynevezett akcióblokkokba szervezte a robotika kódját, a felhasználó pedig eldönthette, hogy miképp mozogjon Codie, ha valamilyen akadályt észlel. A robot Bluetoothon keresztül csatlakozott a telefonhoz, az akkumulátora 1800 milliamperórás volt. A 8–12 éves korosztálynak ajánlott eszközhöz szükséges applikáción egyre összetettebb programozási nyelveket használhattak a gyerekek, akik így együtt fejlődhettek a robottal. Codie-t erős, préselt fa borította, és apró lánctalpak biztosították a mozgását, tetején pedig egy állapotjelző RGB LED-gyűrű volt. A könnyű vezérelhetőségről nyolc szenzor – iránytű, giroszkóp – gondoskodott, de a fejlesztők gyorsulásmérőt és mozgásérzékelőt is felszereltek rá. A termékkel kapcsolatban nem véletlenül fogalmaztunk múlt időben, ugyanis az ígéretesen induló magyar tech-startup a kezdeti sikerek ellenére egy idő után nem tudta teljesíteni megrendeléseit, és kiszállt a piacról.
Akik már tanítanak
Baglyokkal erősíti a tantestületét az egyik tamperei általános iskola. A finn közoktatási intézmény természetesen nem élő állatokat próbál integrálni a skandináv munkaerőpiacra, hanem az AI Robots vállalat a bölcs madárhoz hasonlító, matematikát oktató robotjait állította csatasorba. A fejlesztők szerint a 25 centiméter magas OVObot fő erénye, hogy hozzáigazítható minden diák egyéni képességeihez vagy aktuális ismeretszintjéhez.
Tamperében nem ez az egyetlen edukációs eszköz; a mobilapplikációval párosított Elias például a nyelvórákon kap szerepet. A humanoid robot 23 nyelven képes beszélni, és olyan szoftverrel látták el, amely nemcsak megérti a diákok kéréseit, de bátorítja is őket a tanulásban. A visszajelzések szerint ez a képesség újfajta módot teremtett a gyerekek motiválásában, ami – ismerve a fiatalabb generációk összpontosítási képességeit – rendkívül hasznos lehet. Elias feladata nem csupán a nyelv oktatása, arra is figyel, hogy a diákoknak milyen tanulási problémáik vannak, és ezeket jelzi a tanároknak. Az Egyesült Államokban a dolgozat javításánál hívják segítségül a technológiát, mert a leterhelt tanárok dolgát nagyban megnehezíti sok gyerek nehezen olvasható kézírása. Az okosszerkezetek nemcsak beszkennelik a dolgozatokat, hanem le is osztályozzák azokat. Bizonyos szoftverek olyan feladatok ellátására képesek, amelyeket ma már könnyen lehet automatizálni, ilyen például a tanulók előrehaladását nyomon követő rendszer. A gép a tanulók jegyeit és hiányzásait vizsgálja, és jelzést küld a tanárnak, ha valamilyen komolyabb problémát érzékel.
Léteznek már olyan fejlesztések is, amelyek a gyerekek helyett ülnek az iskolapadban.
Természetesen nem a lógó tanulók helyettesítésére kell gondolni, hanem különböző betegségben szenvedő vagy sérült diákokat segíti távoktatás keretein belül a norvég No Isolation legújabb terméke. Az AV1 nevű robotot a hiányzó tanuló iskolapadjára kell helyezni, így a kamerával, hangszórókkal, mikrofonokkal felszerelt eszköz jóvoltából a gyerekek valós idejű interakcióban maradhatnak. A diák otthon egy okostelefon vagy tablet segítségével képes irányítani a robotot, fényjelzéssel adhatja a tanár tudtára, ha szeretne hozzászólni az órához, a robotfej forgatásával pedig folyamatosan követheti a pedagógus mozgását a teremben. Az eszközben integrált 4G található, így a mobilhálózatról akár osztálykiránduláson vagy másik teremben is könnyen működtethető. A norvég fejlesztők törekedtek a biztonságra, ezért a videóstreamet kizárólag azok láthatják, akik rendelkeznek a belépési kóddal, ráadásul sem képernyőmentést, sem rögzített felvételeket nem lehet vele készíteni. Az adatátvitel pedig a végpontok között titkosított. A berlini Marzahn-Hellersdorf iskolakörzetben összesen négy AV1 robotot vásároltak; rövid távon a koronavírus miatti hiányzások megoldására, hosszabb távon pedig a tartósan beteg vagy mozgásukban korlátozott gyermekek távoktatásának segítésére. A norvég vállalat beszámolója szerint ez év elejéig húszezer robotot szállítottak le világszerte.
Magyarországon is alkalmaznak már oktatórobotokat. Az Alpha 1 Pro nevű magyar fejlesztésű humanoid robottal például elsősorban baleset-megelőzési foglalkozásokat tartanak a gyerekeknek. A 40 centiméter magas humanoidot gyakorlatilag bármilyen területen be lehet vetni, már 8–10 éves, programozói ismeretekkel nem rendelkező gyerekek is használhatják, így ismerkedhetnek a mesterséges intelligenciával. A robot rendkívül hasznos, egyszerre szórakoztat és tanít. Az akkumulátorral működő eszközt 16 szervomotor mozgatja, ezek mindegyike külön állítható. Egy 3D-s szoftver segítségével programozható, mobil applikációval Bluetoothon keresztül vezérelhető. Az angol nyelvű hangparancsokkal is vezérelhető robot amellett, hogy kitűnő STEM – azon szakmák, melyekhez tudományos, technológiai, mérnöktudományi vagy matematikai (science, technology, engineering, mathematics) végzettség szükséges – képzési eszköz, nyelvtanulásra, gyakorlásra is alkalmas.
Az oktatás digitális átalakulására égető szükség van, ám az nyilvánvaló, hogy egyelőre egyetlen robot sem képes annyiféle feladatot ellátni, mint egy tanár, és egyikük sem rendelkezik olyan sokoldalú képességekkel, készségekkel, mint amennyi a pedagógusok munkájához szükséges.
Támogatásukkal azonban sokkal izgalmasabbá és élvezhetőbbé válnak a tanórák, így aztán arra sincs szükség, hogy minden pedagógus a filmbeli Mr. Keatinghez hasonlóan sokoldalú és felkészült legyen.•