2014. december: jegyzet, portré, tudomány, atomenergia, innováció, anyagtudomány, disszemináció, egyetem, közlekedés, építés, megújuló energia, zöldkörnyezet, hulladékgazdálkodás, it, paragrafus

Hatékonyabb napelemek

Magyarországon egyedülálló módon, alacsony nyomás mellett, vákuumtechnológia segítségével kívánja a napelemek energia­termelő képességét fokozni a Kon-Trade + Kft. – tájékoztatta az Innotéka magazint Lovics Riku, a cég fejlesztési vezetője. A jelenleg tesztfázisban lévő fejlesztésnek egy-két hónapon belül már kézzelfogható eredménye lehet.


Az első leválasztás eredményei

A  budapesti székhelyű, 1996-ban alakult Kon-Trade + Kft. elsősorban szivattyúk, kompresszorok és vákuumtechnikai célgépek gyártásával, illetve azok folyamatos technológiai fejlesztésével foglalkozik. Ennek megfelelően a cég vezetése uniós pályázatok segítségével is próbál innovatív megoldásokkal előrébb lépni. Lovics Riku a közel 180 milliós beruházással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg is létező napelem-technológiák továbbfejlesztésén dolgoznak vákuumtechnológia felhasználásával. Mint fogalmazott, a projekt eredménye az egyedi kémiai leválasztással készített rétegek, melyek kristály­szerkezete különbözik más vékonyréteg előállítási módszerrel készült kristályszerkezet végeredményétől, melyek gyártósorba illeszthetőek a gyártástechnológia ismeretében. E technológia révén a legyártott napelemek energiatermelő képessége 20 százalékkal javul, teljesítménye ennyivel lesz jobb, mint a piacon most elérhető napelemeké.

A berendezés

Lovics Riku a fejlesztésről azt is elmondta, hogy nemcsak a berendezés megalkotása, de a helyszín kiválasztása is komoly kihívás elé állította a céget és a beszállítókat egyaránt. Miután nem 100 százalékosan környezetbarát gázokkal dolgoznak, a cég budaörsi telephelye erre nem volt alkalmas – adott magyarázatot a székesfehérvári helyszín­választásra a fejlesztési vezető. Az eszköz legyártásában a problémákat elsősorban a méretek okozták. Példaként a kamrát említette: a több mint két méter hosszú, egy méter széles és egy méter magas vákuumkamra folyamatos megmunkálásához ugyanis nem találtak megfelelő berendezést. Márpedig a maró, csiszoló vagy polírozó munkafázis megszakítása olyan milliméteres eltéréseket okozhat, ami a hibahatáron jelentősen túlmutat. Ebből kiindulva a kamra konstrukciós átalakítása mellett döntöttek. Most a javított verzió tervezése folyik – számolt be a fejleményekről Lovics Riku. A fejlesztési vezető kitért arra is, hogy a vákuum­kamra mellett egy minőségi szivattyúrendszerre és egy rendkívül összetett gázrendszerre is szükségük volt.

Az összetett struktúrára alapvetően azért van szükség, mert ezt a technológiát a világon elsőként bemutató svájci cég 25 méter hosszú lineáris berendezését a Kon-Trade egy jóval kisebb szerkezettel szeretné kiváltani. Igaz, cserébe az új gép mechanikailag bonyolultabb felépítést igényel. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a vákuumkamrába gázt táplálnak be, majd a behelyezett üvegtáblára, szilíciumlapkára vagy bármilyen más hordozóra alacsony nyomású kémiai leválasztással vékonyréteget képeznek. A szemüveglencsén is használt, nanométerben mérhető vastagságú rétegeket építenek, céljuk egy 800 nanométer – 1 mikron vastag átlátszó, elektromosan vezető réteg készítése, mely vetekszik a tömbi réz vezetőképességével – érzékeltette a fejlesztés fontosságát Lovics Riku, aki a felhasználási lehetőségekről elmondta, hogy a különböző kijelzőeszközök (mobiltelefonok, LCD tévék) kijelzői mellett napelemek és irodaházak üvegein is alkalmazható. Az ehhez szükséges ellenőrző méréseket, és ezáltal a technológia beállítási finomságait Debrecenben, az Atommagkutató Intézettel együttműködve végzik. Mint folytatta, ezzel a technológiával megfelelő anyagok keverésével olyan réteget hozhatnak létre, mely az infravörös hullámhosszú tartományú fényspektrumot visszaveri, és csak a látható fényt engedi át, ezért az irodaházak nyáron nem melegszenek fel, télen pedig fűtésük is könnyebben megoldható.

A fejlesztési vezető végül arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a technológia folyamatosan és dinamikusan fejlődik. A pályázat elnyerésekor az említett réteg áteresztőképessége 88 százalékos volt, jelenleg azonban már 92 százaléknál tart, ami újabb technikai finomításokra sarkall minket is – jegyezte meg Lovics Riku, aki szerint a jelenleg tesztfázisban lévő fejlesztésnek egy-két hónapon belül már kézzelfogható eredménye lehet.•

 
Innotéka