2014. május: jegyzet, portré, tudomány, atomenergia, mikroszkópia, lézer, biotechnológia, disszemináció, egyetem, megújuló energia, innováció, startup, agrárium, zöldkörnyezet, közlekedés, it
2014. május 5.

Szerző:
B. Szabó Edina

Értelem és védelem

Az IT szektor szereplőivel folytatott beszélge­tések során világossá vált, hogy mind az inno­vatív megoldásokat felsorakoztató iparág, mind a rendkívül erőteljes, de a nemzetközi gazda­sági helyzetre érzékenyen reagáló piac érde­keit meg kell védeni.


Ezért alakult az érdek-képviseleti feladatait több évtizede ellátó Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). A szövetség informatikai tagozatának vezetőjével, Papp Péter alelnökkel beszélgettünk a piacról, célokról, lehetőségekről.

Mi az IVSZ fő feladata?
– Az IVSZ tulajdonképpen háromféle piaci cégcsoportot foglal magában: az információtechnológiai, a telekommunikációs és az elektronikai iparban részt vevő cégeket. A cél a hazai IT szakma ér­dek­képviselete. Másik, ehhez hasonló szervezetet nem talál a területen. Miközben az IT az egyik legmeghatározóbb piac – a GDP 12 százalékát adja –, úgy véljük, ehhez képest a szegmensről még mindig kevés szó esik. Hallhatunk a gyógyszeriparról, az autóiparról, de az informatikai ipar kevésbé hangsúlyosan jelenik meg az általános kommunikációban. Az IVSZ-ben mi ezen próbálunk segíteni. Az a célunk, hogy a politikusok, a szakma és a felhasználók minél többet tudjanak rólunk, informatikai vállalkozásokról.

Az IVSZ
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szö­vetsége (IVSZ) a magyar infokommunikációs (ICT) iparág legnagyobb és legmarkánsabb érdekvédelmi szervezete. Az IVSZ 1991-es megalakulása óta dinamikusan fejlődik, és eredményesen lép fel a hazai információs társadalom és ICT szektor közös stratégiai célkitűzései és tagvállalatainak érdekei mellett. Tagságának összetétele jól tükrözi az ICT szektor elmúlt években tapasztalható bővülését. A kezdeti, csak informatikával foglalkozó cégekhez ugyanis évről évre többen csatlakoznak a távközlés és az elektronikai ipar szereplői közül is. Így az ágazat minden nemzetközi kulcsszereplője és hazai nagyvállalata mellett ma már nagy számban képviseltetik magukat a hazai mikro- és kisvállalkozások is. Az IVSZ tagvállalatai árbevételüket tekintve az iparág 80 százalékát reprezentálják.
A széles körű szakmai tudásbázis – amelynek alapját a szövetséghez tartozó több tízezer magas szinten képzett szakember alkotja – az alapja annak, hogy a kormányzati és szakmai szervezetek az IVSZ-t megkerülhetetlen, független stratégiai iparági tanácsadó partnerüknek tekintik.

Mi jellemzi a tagságot? Meghatározó a cégek tulajdonosi köre vagy mérete?
– A különféle tagozatokba egyéni vállalkozóktól nagyvállalatig jelentkezhet kicsi és nagy cég is, de multinacionális vállalat is van a tagok között. Ami fontos, hogy a fő tevékenységi köre informatikai legyen. Hogy ez a cég egy- vagy kétfős, magyar vagy nem, termel is vagy csak kereskedelmi képviseletet lát el, mindegy. A regisztrációhoz ki kell tölteni a belépési nyilatkozatot a honlapunkon, és az előszűrést követően az elnökség szavaz a jelentkezők felvételéről. Ez a folyamat nagyon fontos, hiszen az elnökség fel tudja mérni, hogy a cég létező-e vagy sem, valóban ezen a piacon mozog, vagy éppen ennek a piacnak szeretne eladni. Jelentkeztek persze már olyan cégek, amelyek piacot kerestek, ezt nem támogatjuk, mert mi szakmai érdekképviseletet látunk el.

Az informatikai tevékenység meglehetősen tág fogalom…
– Ez igaz, de valóban mindegy, hogy a cég chipeket gyárt vagy honlapfejlesztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó jelentkezőről van szó, a lényeg, hogy a fő tevékenysége az informatika legyen. Ráadásul ezenkívül tényleg nincsenek túl szigorú kritériumaink, nem egy szűk kör kialakítása a fontos, hanem a széles körű szakmai reprezentáció.

A felvételt követően tanúsítványt kapnak a cégek?
– Van IVSZ Védjegy, de a tagok a belépés után legelőször az „IVSZ Tagvállalat” logó használatára jogosultak. A védjegy elnyerésére szigorú előírások vonatkoznak, ez érvényes külön a szoftverfejlesztőkre és külön az egyéb tevékenységekre. Honlapunkon természetesen ez is megtalálható, de munkatársaink örömmel segítenek is.

Mit tapasztalnak, igénylik ezt a magyar cégek? Fontos ez a fajta minőségjelzés?
– Igen, abszolút, és persze azok listája, akik elnyerték már a védjegyet, nyilvánosan megtekinthető. Komolyan dolgozunk azon is, hogy ennek minél nagyobb elismertsége legyen a piacon. Vagyis, ahogy annak idején az ISO 9001 berobbant a piacra, majd egyszer csak megjelent közbeszerzési követelményként, ugyanígy szeretnénk, hogy az IVSZ Védjegy is megjelenjen a kritériumok között.

Az a megjelenés hazai vagy nemzetközi piaci elfogadást jelent?
– Az IVSZ alapvetően a hazai piacon dolgozik, a hazai piacon jelen lévő cégeket képviseli. De természetesen azt is szeretnénk, hogy minél többen exportáljanak. Szervezetünkön belül ezen is külön munkacsoport dolgozik, most például egy olyan pályázati kiírás készül, amely a külföldi piacokon történő megjelenést hivatott támogatni. Májustól gyakorlatilag megnyílik ez az egymilliárd forintos forrás a tagjaink számára. Vagyis a hazai piacon jelen lévő cégek képviseletébe beletartozik az exporttevékenységre törekvés támogatása is.

Hogyan látják egyébként a cégek, milyen most a hazai piac?
– Azt tapasztalom, hogy a válság éreztette a hatását minden cégben. Véleményem szerint a piac összességében kicsit összement, kicsit átalakult. Új piaci szereplők jelentek meg, a régiek meggyengültek, átalakultak. Ez szinte természetes egy ilyen válság után. Tulajdonképpen vegyes a kép, valamelyik cégnek nagyon jól megy, valamelyiknek kevésbé, de túlságosan nagy probléma nincs. Nyilván együtt mozgunk a világpiaccal, az elmúlt időszak pedig nem a nagy üzletekről szólt, de azért örömmel mondhatjuk el, hogy nagyon kevés cég ment csődbe vagy vonult ki a piacról. Általánosságban jellemző, hogy csökkent a bevétel, de ez nem a vég…

A honlapon olvasható egy megjegyzés, miszerint várják a tagság hozzászólásait az egyes témákban. Élnek a tagok a lehetőséggel? Valóban érdemes javaslatot küldeni és kommunikálni az IVSZ-szel?
– Hogyne, az IVSZ-iroda erre nagyon nyitott. Persze azt is tapasztaljuk, hogy a tagság akkor interaktív, ha a piaci érdeke azt kívánja. Ez így természetes egyébként. Van néhány téma, amiben könnyű megszólítani a tagságot, és van, amiben kevésbé. Friss sikersztorink az információbiztonsági munkacsoport tevékenysége. Valószínűleg azért, mert tavaly fogadta el a parlament az információbiztonsági törvényt, amely nagyon érdekli az embereket. A téma megtárgyalására szervezett legutóbbi ülésen – ahol ismertettük a törvény gyakorlati hatásait – már 80 érdeklődő jelent meg. Ebben a témában könnyű volt megszólítani a tagokat. Azzal kapcsolatban, hogy hogyan nézzen ki a hírlevél, vagy mi legyen a weboldalon, kevésbé aktívak. Amikor egy-egy témában kíváncsiak vagyunk a tagság véleményére, meghirdetjük hírlevélben, mindig célzottan megkeresve a cégeket, és válaszolnak is. Egyszóval szerintem, bár nincsen a miénkkel összehasonlítható tapasztalatom más iparágakból, azt gondolom, hogy a tagság igen aktív, és eredményes a kommunikációnk.

Miképpen és mennyire tudják érvényesíteni az ágazat érdekeit a politikában?
– Most, hogy már 6-7 éves rálátásom van erre a területre, elmondhatom, hogy folyamatos küzdelmet vívunk az aktuális kormányzatokkal – jó értelemben vett küzdelmet. Mindig arra törekszünk, hogy minél inkább bevonjanak minket az aktuális kormányzati IT stratégiába, a tárgyalásokba. Ez néha sikeres, néha kevésbé. A cél az érdemleges szakmai kommunikáció, vannak témák, amelyekbe érdemileg is bele tudtunk szólni, mint például a pénztárgépek ügye. Van, ahol még nem tudunk erőteljesen megjelenni, vagy előfordul, hogy kevés idő áll rendelkezésünkre, de mindenképpen igyekszünk minél erőteljesebben elismertetni az IT szakma jelentőségét. Nehéz beláttatni a szakma súlyát, hiszen például egy autó sokkal kézzelfoghatóbb. Pedig ma már az autóipar közel 40 százaléka IT…

IT cégvezetőkkel folytatott beszélgetések során gyakran felmerül az utánpótlásképzés. Azt mondják, hogy a jó képzés ellenére kevés igazán jó szakember jön ki az egyetemekről, kevés a nem mérnök szakember is, aki pedig igazán jó, azt percek alatt felszippantják a külföldi tulajdonú cégek. Hogyan látja, lehet valamit tenni ez ellen? Lehetséges olyat ajánlani, ami itthon tartja a fiatalokat?
– Ezt nagyon komoly problémának látjuk, IVSZ-ként és cégvezetőként, személy szerint is. Először is nagyon kevés a szakember. Tízezer IT szakember hiányzik a magyar piacról.

Volt egy időszak, egy csúcs, amikor mindenki IT-s akart lenni, ez azonban már elmúlt?
– Először is az intézmények kevesebb szakembert képeznek, mint régebben, miközben jóval nagyobb az igény rájuk. Meg kell nézni egy álláshirdető oldalt, pontosan lehet látni, milyen szakemberek hiányoznak erről a piacról. És nem mellesleg ez az a terület, ahol az emberek nagyon könnyen el tudnak vándorolni szakmán belül, mert egy informatikus bárhol a világon el tud helyezkedni akár kétszer akkora fizetésért. Ám azt is látjuk, hogy nem feltétlenül a pénz motiválja az embereket, általában nőtt a mobilitás, és az informatikus tud a legkönnyebben mozogni. Ma munkát keres, holnap beáll dolgozni. Mi is próbálunk ez ellen tenni. Nem mondom, hogy sikeresen, sőt most még egyáltalán nem, de azt is hozzáteszem, hogy ez valójában nem az IVSZ feladata lenne egyedül, a fiatalokat elsősorban kormányzati szinten kell megszólítani. Ez más szakmákban is problémát jelenthet. Az elnökségben is szóba került már mindez, hiszen mindannyian szembesülünk azzal, hogyan vándorol el a szaktudás. De az IVSZ egyedül nem tudja elérni, hogy ne menjenek el, vagy éppen hogy visszajöjjenek.

Mit tud egyedül elérni az IVSZ?
– Fel tudja hívni a politikusok figyelmét arra, hogy az a tízezer hiányzó IT szakember a GDP-ben mérhető, százalékban kimutatható hiány. Minden lehetséges fórumon hangot adunk ennek, hiszen erre azért is oda kell figyelni, mert ezt a hiányt a költségvetés is megérzi. Bízunk benne, hogy ennek az elvándorlási hullámnak az alján vagyunk már, és ezután már csak jobb lesz.

A tagok sorában van oktatással foglalkozó cég? Együttműködnek iskolákkal, szakképzésekkel?
– Tag is van, együttműködés is van. Az oktatással egyébként az a problémánk, hogy a reálképzés – ami nagyon erős volt eddig is – nem ad teljes piacképes tudást. De nagyon sok együttműködés van, és tudjuk, látjuk, hogy ebben a multik az élen járnak. Számos megállapodást kötnek az egyetemekkel, erősen képzik a végzősöket, biztosítanak számukra eszközöket, komoly pénzt és energiát fektetnek be, magyarul: kinevelik a szakembereiket. Ezeket is igyekszünk összegezni, kommunikálni.
Április végétől az IVSZ és együttműködő partnere, a Training 360 továbbképzést indított általános iskolai tanároknak. A gyermekek programozásra tanítását célzó tananyaggal szeretnénk lehetőséget teremteni a pedagógusoknak, hogy jól használható tudást és inspirációt kapjanak az általános iskolás korosztály érdeklődésének felkeltéséhez.

Az IVSZ önfenntartó?
– Természetesen el kell, hogy tartsa önmagát. Egyrészt a tagdíjból, amit a forgalomhoz mérten állapítunk meg, másrészt mi is részt veszünk EU-s projektekben is. Emellett minden évben tartunk egy-két konferenciát is – ezek a tagjainknek kedvezményesek –, és törekszünk kiegészítő szolgáltatások elindítására, mint például partner- vagy munkaerő-közvetítés.

Vagyis ha valaki felkeresi az IVSZ-t azzal, hogy ilyen és ilyen cégre van szüksége, akkor segítenek megtalálni a megfelelő partnert?
– Igen, erre is jó megoldást tud az IVSZ, akár formális vagy nem formális úton is. Hasonló a célja például a Menta nevű menedzser­találkozóknak is, ahol összekapcsoljuk a tagvállalatok felsővezetőit, így egymás között, fehér asztal mellett is beszélgethetnek, megismerhetik egymást, kialakíthatják saját hálózatukat.

Megkerülhetetlen téma a startupok világa, hiszen elmondhatjuk, hogy maga a startup jelenség az IT vállalkozásoknak „lett kitalálva”. Az IVSZ ezen a területen is szerepet tud vállalni?
– Hogyne, sőt konferenciát és versenyt is szerveztünk a témában. Azt látjuk, hogy bár tényleg divatos ezzel a kifejezéssel vagy metodikával élni, és van is néhány nagyon sikeres vállalkozás, jó kezdeményezés, a hazai környezet hajlamos megfeledkezni néhány járulékos tényezőről. Az egyik legfontosabb tényező például az, hogy míg külföldön „korlátlan” tőke áll rendelkezésre csak a startup ötletek támogatására, addig nálunk nincsenek meg azok a „business angel” segítők, akik legalább az első befizetést megfinanszíroznák. Egyre több helyszín alkalmas arra, hogy a befektetőket, kockázati tőkéseket összehozza a fel- és kitalálókkal, mi is törekszünk arra, hogy alkalmat teremtsünk az összekapcsolódásra. Rengeteg ötlet van, ezekből most éppen feltűnően sikereseket talán nem látni, ettől függetlenül ezt a tevékenységet mindenképpen folytatni kell. Mert a startup nem feltétlenül azt jelenti, hogy egy szenzációs ötlettel megváltjuk a világot. Annak idején a YouTube sem volt olyan nagy ötlet, és mégis hogy befutott. Azt mindenképpen lehet és kell jelezni a piacon jelen lévőknek, hogy ebből igenis meg lehet élni, egy jó ötletet igenis végig lehet vinni. De valóban végig is kell vinni! A Microsoft javaslatára iparági szintű kezdeményezés indult Appra magyar! címmel, melyben az IVSZ komoly koordináló és szervező szerepet töltött be. Ez a kezdeményezés például tipikusan ilyen program, még akkor is, ha az applikációk nem maradnak meg feltétlenül a piacon. Semmi nem jelent kikövezett utat a sikerhez, hiszen hányan készíthetik el ugyanazt a világon. De a kínálkozó jó lehetőségeket meg kell ragadni.

Magyarországon a startup egy érdekes problémát is felvethet, ugyanis egyes területeken a magyar üzleti gondolkozásmódtól meglehetősen távol áll az erre jellemző gyorsan pörgő, „kidobom, ha nem jó”, vagy „megmutatom másnak is” mentalitás. A legifjabbakon kívül kevesen engedik meg maguknak ezt a bátorságot.
– Tény, hogy a tőkének és a szürkeállománynak meg kell tanulnia együtt dolgozni. Mert amíg a kockázati tőkés csak kockáztatni nem akar, a fejlesztő pedig titokként őrzi akár a legkisebb részeredményt is, az nem vezet sehova. Egyrészt meg kell tanulni, hogy annak, aki pénzt szeretne, cserébe adnia kell valamit, másrészt az, aki pénzt ad, nem feltétlenül kap azonnal egy működő modellt, vagy akár már a piacon bizonyított terméket. Az az igazság, hogy ezen a téren is egyre nagyobb a fejlődés, de most nem szabad megtorpanni.

Létezik egyébként magyar kockázati tőke? Észlelhető ezen a té­ren mozgás?
– Olyan sok nem… De hát külföldön az induló tőke egymillió dollár. Itthon akkor látni esetleg ekkora összeget, ha készen van minden, netán már referenciája is van, vagy akár profitot is termelt. Hiányoznak az említett biznisz angyalok, és hát igen, egymillió dolláros ötlet is nagyon kevés adódik.

Hazai viszonyok között mi az a minimális tőke, amit ezzel az egymillió dollárral párhuzamba lehetne állítani?
– Egy biztonságos induláshoz néhány évvel ezelőtt elegendő volt ötvenmillió forint. Véleményem szerint ezzel ma is lábra lehet állítani egy jól működő, stabil vállalkozást ezen a területen.•

 
Innotéka