Újra az utakon Ganz-hajtással
Ez a jármű egy Ganz-SOR elnevezésű midibusz, melynek bázisa az elsősorban cseh, de más európai országok piacán is meghatározó szerepet betöltő buszgyár EBN8 típusjelű autóbusza. A partnerek a jármű új változatát, mely számos ponton modernebb, mint az eredeti cseh változat, elsősorban a magyar piacra szánják.
A busz 8 méter hosszúságú, kétajtós, alacsonypadlós kivitelű, 16 ülőhely és körülbelül ugyanennyi állóhely van benne, 4 fő/m² kapacitással számolva. A jármű a mai elvárásoknak megfelelően légkondicionált kivitelű, és USB-csatlakozós töltőpontokkal van ellátva.
Meghajtásáról egy, a hátsó futóműbe kardántengellyel behajtó, 120 kilowatt névleges teljesítményű, aszinkron vontatómotor gondoskodik.
A járműbe betervezett és beépített új akkumulátorrendszer már NMC-technológiájú, ládákba szervezett cellákból áll – szemben a korábbi lítium-vasfoszfát alapú akkumulátorcellákat alkalmazó eredeti cseh változattal. A részben sorban, részben párhuzamosan kapcsolt ládák folyadékhűtésűek, és ez a teljes pakkot tekintve a körülbelül 30 százalékkal nagyobb kapacitás mellett is közel 600 kilogrammal könnyebb megoldást jelent. A nagyobb kapacitás természetesen nagyobb hatótávolságot eredményez. A cseh gyár EBN8 típusjelű elektromos busza a tapasztalatok szerint 150-200 kilométert tud megtenni egy feltöltéssel, a Ganz az új akkumulátorrendszerrel, korszerű hajtás- és segédüzemi rendszerrel a 200-250 kilométert célozza meg.
A hajtás- és segédüzemi rendszer teljesítményelektronikai komponensei folyadékhűtésűek a minél kedvezőbb tömeg és méret elérése érdekében. Hasonló okokból a busz légrendszerét tápláló rotációs kompresszor is folyadékhűtésű. A ventilátorral ellátott hűtők részben a jármű tetején, részben pedig a hátsó géptér – nem az utasajtók felőli – oldalán helyezkednek el.
A buszban kialakított hűtőkörök természetesen lehetővé teszik a hulladékhő hasznosítását az utastér fűtésére, illetve a vezetőfülke fűtésére és páramentesítésére. Ennél számottevőbb előny, hogy van mód az akkumulátorok hőmérsékletét – a hideg téli időszakban – még a telephelyről történő indulás előtt a biztonságosabb, optimális hőmérsékletre emelni. Ez az akkumulátorpakk élettartama szempontjából kiemelt jelentőségű. Erre két lehetőséget is biztosít a gyártó. A buszban található egyrészt egy bojler, másrészt egy gázolajos kályha is be van építve. A jármű előfűtése, azaz az utas- és vezetőtér, valamint az akkumulátorrendszer hőmérsékletének kedvező értékűre emelése mindkettő segítségével elvégezhető – a bojlerrel a külső 3 × 400 voltos hálózatról – még azelőtt, hogy a jármű beállna a forgalomba. A jármű folyamatos üzemében szintén biztosítható a fűtés mind a trakciós akkumulátorról működtetett elektromos táplálású bojlerről zéró emissziósan – az aktuálisan a forgalomirányító rendszer által elvárt hatótávolság és akkumulátorkapacitás függvényében –, mind pedig a nagyobb hatótávolságot elősegítve az olajkályháról.
A jármű legnagyobb újdonsága azonban az, hogy pantográffal és CCS2 csatlakozóval rendelkező töltővel is tölthető, oly módon, hogy a busz tetején nem az áramszedő, hanem annak csak a mindössze 20 kilogramm össztömegű fogadó érintkezőelemei találhatók meg. Az áramszedőt (inverz pantográf) a szintén Ganz-fejlesztésű OppCharge töltőrendszer részeként egy töltőoszlopra szerelik fel. A töltőberendezés 180 kilowatt teljesítménnyel képes tölteni a midibusz akkumulátorcsomagját.
A GTKB Kft. munkatársai hisznek abban, hogy az áramszedős gyorstöltési lehetőség az üzemeltetőknek racionális alternatíva, a járművezetők, karbantartók számára pedig kifejezetten kényelmes opció.
A magyar piac azonban az elmúlt években nem az OppCharge, hanem a CCS2 töltőfejes, kábeles töltőberendezések mellett tette le a voksát. A Zöldbusz program elvárásai szerint a berendezésnek 100 vagy 150 kilowattosnak, lehetőség szerint két töltőfejjel rendelkezőnek kell lennie. A Ganz mérnökei ezeknek az elvárásoknak megfelelő terméket fejlesztettek ki. Az egység egy fejen maximum 120 vagy fejenként 60-60 kilowattal képes tölteni egy időben egy vagy – a megosztott kapacitással – két járművet.
Társaságunk az elmúlt években – két K+F pályázatot is elnyerve – komoly összegeket fordít egy olyan termékcsalád kifejlesztésére, amely lehetővé teszi, hogy használt dízelbuszok elektromos üzeművé való átépítéséhez szettekben szállított hajtásrendszert tudjunk biztosítani buszgyárak, illetve felújító cégek számára. A létrejövő járművek töltésére pedig mindkét, Európában járatos megoldáshoz tudjuk biztosítani a töltőberendezéseket.
Cikkünk megjelenésével párhuzamosan folyik az áramszedős töltőoszlop és a hozzá tartozó, szintén saját fejlesztésű töltőberendezés telepítése bajai gyárunkban.
Hazánkban az elmúlt években százas nagyságrendben kerültek forgalomba elektromos buszok. Úgy gondoljuk, hogy bár folyamatosan növekszik az akkumulátorok energiasűrűsége és ennek megfelelően az elektromos buszok hatótávolsága is, de még így is kijelenthető, hogy optimálisan megválasztott befogadóképesség/hatótávolság arány esetében az elektromos buszok üzemeltetése teljesen más forgalomirányítási feladatokat, sok esetben újragondolt vonalhálózatot, menetrendet igényel.
Az elmúlt évek eseményei Európa-szerte előtérbe helyezték a különböző energiatermelési módok, lehetőségek részarányának újragondolását, az energiamix helyes megválasztását. Ez szükségképpen eredményezi az alternatív energia előállításának növekvő arányú elterjedését.
Jóllehet az elektromos járművek térnyerése elősegíti a környezetvédelmi stratégiák megvalósítását, azonban az elektromos járművek energiaellátása ma ugyanúgy kihívások elé állítja a villamos energia szolgáltatóját, mint az alternatív energiaforrások rendszerbe illesztéséből adódó problémák (naperőművek, szélerőművek hálózatba integrálása).
Fejlesztéseink célja egy elektromos midibusz, illetve a töltési infrastruktúrához szükséges töltőberendezések létrehozása. Ezek a termékek a már lassan szokásosnak tekinthető, közösségi közlekedésben betöltött szerepükön túl hozzájárulnak az alternatív energiaforrások (például napelemerőművek) által előállított áram felhasználásához, illetve a hálózatba betáplált növekvő villamosenergia-mennyiség mellett is a hálózat rugalmasságának biztosításához.
Társaságunknál az elmúlt és a következő években folyó fejlesztések fő innovációs tartalma a közlekedés és az energiatermelés szinergiájának felismerése és annak tudatos kiaknázása.
Célunk egy optimalizált vezérlés kidolgozása, a naperőmű által termelt, a villamosenergetikai hálózatba éppen nem betáplálható villamos energia storage-okba, illetve az aktuálisan különböző töltöttségű akkumulátorokkal rendelkező – egyébként a helyi közösségi közlekedési feladatokat éppen ellátó – buszokba ütemezetten, a közlekedési szervezési feladatok folyamatos figyelembevétele mellett való eltárolásához. Ez egy komoly, innovatív informatikai és technológiai probléma, amelyen már dolgoznak a szakembereink.•