2014. március: jegyzet, portré, agykutatás, tudomány, nanotechnológia, megújuló energia, atomenergia, innováció, közlekedés, biztonságtechnika, egyetem, ipari automatizálás, paragrafus, zöldkörnyezet, it
2014. március 5.

Szerző:
Dr. Harangozó Gábor és Dr. Török Ferenc európai és magyar szabadalmi ügyvivők

A jogsértő módon közzétett szabadalmi dokumentumok hatása az oltalomszerzésre

Az elmúlt hónapokban komoly sajtónyilvánosságot kapott a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) informatikai rendszere ellen 2013 augusztusában végrehajtott támadás, amelynek következtében elméletileg nyilvánosságra juthattak vagy a későbbiekben publikussá válhatnak a hivatal által a törvény előírásai szerint titokban tartandó szabadalmi bejelentések anyagai.


Bár a szabadalmi hivatal informatikai rendszerébe való behatolásnak és onnan titkos adatok letöltésének elvi lehetőségét felvető civil szervezet együttműködése a kialakult helyzet megoldásában alapvető szakmai etikai kérdéseket vet fel, írásunkkal nem célunk a történtek elemzése és értékelése, sokkal inkább egy esetleges jogsértő nyilvánosságra jutás szabadalomjogi következményeinek rövid áttekintése.

A magyar szabadalmi jog vonatkozó rendelkezése értelmében új egy találmány, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatba vétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. Szabadalmi törvényünk ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy a technika állásának részeként nem vehető figyelembe a találmánynak az elsőbbség napját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye. Az ilyen jogsértés útján történő nyilvánosságra jutás egyébként más országok szabadalmi jogrendszerében, a többi között az Európai Szabadalmi Egyezményben is lényegében azonos módon szabályozott (habár ott a bejelentés dátumától, nem pedig az elsőbbség napjától számítják a hat hónapot).

Egy találmány szabadalmazhatóságának vizsgálata szempontjából az elsőbbség napja, vagyis az a nap a vízválasztó, amikor a találmányra vonatkozóan valamely ország szabadalmi hivatalánál (pl. SZTNH) vagy egyéb iparjogvédelmi hatóságnál, például a nemzetközi szabadalmi bejelentéseket kezelő Szellemi Tulajdon Világszervezeténél (WIPO) vagy az Európai Szabadalmi Hivatalnál (EPO) az első bejelentést megtették. A Párizsi Uniós Egyezmény értelmében a bejelentőknek lehetőségük nyílik arra, hogy találmányukra az elsőbbség napjának megtartásával külföldön további szabadalmi bejelentéseket tegyenek, ám ennek szigorú időbeli korlátja van, ami 12 hónap.

A magyar szabadalmi jogban létezik egy további elsőbbségi jogintézmény is, az ún. belső elsőbbség, ami arra ad lehetőséget, hogy egy folyamatban lévő, közzé még nem tett magyar szabadalmi bejelentés alapján a bejelentő azonos tárgykörben további szabadalmi bejelentést tehessen, szintén 12 hónapon belül úgy, hogy az új bejelentés megőrzi a korábbi elsőbbséget is. Megjegyezzük, hogy ez a határidő, amit elsőbbségi évnek is neveznek, nem meghosszabbítható, vagyis az elsőbbségi éven túl egy korábbi szabadalmi bejelentés elsőbbségét már nem lehet érvényesíteni. Fontos továbbá tudni, hogy mind a belső elsőbbséget, mind pedig az uniós elsőbbséget igénylő további szabadalmi bejelentésben lehetőség van a korábbi szabadalmi leírás kiegészítésére, átdolgozására, a találmány időközben esetleg tovább­fejlesztett változataira vonatkozóan újabb műszaki információk közlésére, amennyiben mindez kapcsolódik a korábbi találmány tárgyköréhez. Amennyiben egy ilyen, elsőbbséget igénylő további bejelentésben korábban nem említett műszaki jellemzőket mutatnak be, ezeket a jellemzőket értelem­szerűen már nem illeti meg a korábbi elsőbbség, vagyis a bejelentés érdemi vizsgálatakor az újonnan hozzáadott jellemzők vonatkozásában a technika állását az új bejelentés bejelentési napjáig nyilvánosságra jutott megoldások képezik.

A fentiekben ismertetett jogszabályi háttér alapján a továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy egy jogsértő módon történt nyilvánosságra jutás okozhat-e, és ha igen, milyen esetekben okozhat szabadalomjogi szempontból hátrányt a sértett bejelentő számára.

A már bejelentett találmányok esetében – függetlenül attól, hogy a hivatalos közzététel már megtörtént-e vagy sem – a bejelentési napot követően megvalósuló jogsértő publikálásnak a folyamatban lévő oltalomszerzési eljárásra semmilyen negatív hatása nincs, mivel a szabadalom megadására irányuló eljárásban az elsőbbség napjára (vagyis az adott bejelentés vagy az elsőbbségi iratként megjelölt korábbi bejelentés napjára) nézve vizsgálják az oltalomképességi feltételeket, és a megadott szabadalomból eredő jogi oltalom is a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik. Ebben az esetben tehát a bejelentés anyaga csak olyan időpontban kerülhet illetéktelen kezekbe, amikor a nyilvánosságra hozatalnak már nincs az oltalomszerzést gátló hatása. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az elsőbbség napjától számított egy éven belül a szabadalmi bejelentés külföldön is bárhol megtehető ugyanarra a találmányra, függetlenül attól, hogy az alapbejelentés tartalma annak bejelentési napját követően (akár a bejelentő révén, akár illegálisan) nyilvánosságra került.

A kialakult helyzetben akkor merülhet fel probléma, ha új és lényeges műszaki információk hozzáadásával tesznek további szabadalmi bejelentést (akár az uniós elsőbbséggel külföldön, akár a fent említett belső elsőbbséggel belföldön), és a korábbi bejelentés anyaga nyilvánosságra jut a második bejelentés előtt, mert az új anyagra nem vonatkozik a korábbi elsőbbség. Azonban ha a nyilvánosságra jutás jogsértő volt, akkor a találmány megítélésénél a bejelentő az ún. türelmi idő (grace period) jogintézménye miatt nem szenved hátrányt, amennyiben a második bejelentést még a türelmi idő vége előtt benyújtják. Ekkor az újdonság és a feltalálói tevékenység megítélésénél a technika állásának részeként ugyanis nem vehető figyelembe a találmánynak az elsőbbség vagy a bejelentés napját legfeljebb hat (egyes országokban 12) hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye. Így ezek a bejelentések is védettek a jogsértő publikálással szemben. A hivatalos közzétételt követően az adott találmányra érvényes szabadalom pedig már nem szerezhető. (Itt jegyezzük meg, hogy a szabadalmi rendszerekre jellemző, hogy 18 hónapig titkosan kezelik a bejelentéseket, majd ezt követően nyilvánosságra hozzák azokat.)

Komoly hátrányt szenvedhet azonban a bejelentő, ha a találmányra vonatkozó újabb bejelentést az említett türelmi idő lejártát követően tesz, és abban korábban még ki nem nyilvánított lényeges műszaki információkat, jellemzőket közöl a találmányról. Ebben a viszonylag speciális esetben a jogsértés következtében nyilvánosságra jutott bejelentés anyaga az újabb bejelentés vonatkozásában már a technika állásához tartozik, és mint ilyet az új bejelentés érdemi vizsgálata során figyelembe kell venni, ami miatt esetleg a továbbfejlesztett találmányhoz kapcsolódó feltalálói tevékenység megléte kétségessé válhat. Sajnos a feltalálói tevékenység hiánya ugyanolyan elutasítási ok, mint az újdonság hiánya.

Hasonló helyzet állhat elő, ha a jogsértéssel érintett bejelentést még a közzététel előtt visszavonják (így az hivatalosan nem jut nyilvánosságra), majd később azonos vagy kibővített tárgykörrel a türelmi időn túl, elsőbbség igénylése nélkül újabb bejelentést tesznek. Az itt említett speciális bejelentési esetek azonban többnyire előre láthatók és tervezett módon történnek, így a bejelentés anyagaihoz való illegális hozzáférésről (és azok esetleges nyilvánosságra hozataláról) való tudomásszerzést követően kellő időben megtehetők a szükséges intézkedések a bejelentőt megillető jogok maximális védelme érdekében. Tekintettel a hazai és külföldi szabadalmi jogrendszerek bonyolult, a szóban forgó szituációkat esetleg kisebb-nagyobb eltérésekkel szabályozó voltára, egy ilyen folyamatban mindenképpen ajánlott iparjogvédelmi szakemberrel előzetesen konzultálni.

Végül szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a jogsértő módon megszerzett szabadalmi dokumentáció nyilvánosságra jutásának egy egészen különleges esete az, amikor az iratok alapján maga az azokat megszerző személy (vagy az ő közreműködésével egy harmadik személy) tesz szabadalmi bejelentést a találmányra, például abban bízva, hogy az eredeti bejelentést még a közzététel előtt visszavonják, vagy azt az eljáró hivatal valamilyen okból visszavontnak tekinti, és így kizárólag ő maga szerezhet a találmányra monopóliumot. Egy ilyen „plagizált” szabadalmi bejelentés szintén 18 hónapig titokban marad, ha csak nem annak korábbi közzétételét kérik, ezért a csalásra általában csak jóval később derülhet fény. Ha egy szabadalmi bejelentésnek vagy szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából (például nyilvánosságra nem jutott szabadalmi bejelentéséből) vették át, akkor találmánybitorlásról beszélünk. Ilyen esetben a sértett vagy jogutódja bíróságon követelheti annak megállapítását, hogy az esetlegesen megadott szabadalom egészben vagy részben őt illeti meg. Ezenkívül a sértett kártérítést is követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

Érdemes ezen a ponton megemlíteni még azt is, hogy az újonnan hatályba lépő Polgári Törvénykönyv (Ptk.) az üzleti titokhoz való jog kapcsán szintén rendelkezik titkos információk jogsértés útján történő nyilvánosságra hozatalának tilalmáról. A vonatkozó rendelkezések értelmében üzleti titoknak minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden, nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (ún. védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. A hatósági közzétételt megelőzően a szabadalmi bejelentések iratai, azok műszaki tartalma akár üzleti titoknak, akár védett adatnak is tekinthető, vagyis azok rosszhiszemű megszerzése és esetleges nyilvánosságra hozatala az új Ptk.-ban rögzített alapjogokat is sérti.

Jogsértés esetén a sértett a személyiségi jogok megsértésének szankcióit kérheti, így egyebek között követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, továbbá azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.•

 
Innotéka