2014. március: jegyzet, portré, agykutatás, tudomány, nanotechnológia, megújuló energia, atomenergia, innováció, közlekedés, biztonságtechnika, egyetem, ipari automatizálás, elektronika, it, paragrafus, zöldkörnyezet
2014. március 5.

Szerző:
Ács Lengyel Réka mélyépítési részlegvezető

Swietelsky Vasúttechnika Kft. • vasuttechnika.hu

Műtárgyépítés a vasút­építés árnyékában

A Swietelsky Vasúttechnika Kft. nevének hallatán minden szakmabeli és a vasút iránt érdeklődő külső szemlélő a közmédiában oly sokszor bemutatott al- és felépítmény-átépítő gépláncokra gondol. A tevékenységi körünkbe tartozó konzorciumi feladatok azonban egyre gyakrabban állítják műtárgyépítési feladatok elé vállalatunkat.


A  2008–2010 között zajló Sopron–Szombathely–Szentgotthárd–országhatár vasútvonal pálya- és felsővezeték-építési munkái során a cég feladatai közé tartozott 23 darab kisműtárgy felújítása, illetve cseréje, ezzel együtt a régi műtárgyak bontását, helyükre új kerethíd beépítését, betonfelületek javítását, szigetelések cseréjét, acélszerkezetek korrózióvédelmét, illetve mederburkolási feladatokat kellett ellátni. A saját műtárgyépítő részleg feladatainak nagysága a vállalat termelési hányadának 2 százalékát tette ki.

A hazánkban kiírt további vasútépítéshez, illetve vasútfejlesztéshez kapcsolódó pályázatok azonban egyre komplexebb feladatok elé állították műtárgyépítési részlegünket.
2010-ben kiírták a Szombathely Csaba utcai nem szintbeni közúti–vasúti csomópont megvalósítására a pályázatot. A korábban szintbeni vasúti átjáró helyett a gyalogos- és kerékpáros-forgalom átvezetésére aluljáró, míg a közúti átvezetés céljából felüljáró épült. A munkát a KS Szombathely Konzorcium nyerte, melynek a Swietelsky Vasúttechnika Kft. is tagja volt. A kft. saját kivitelezésében a vasútépítési munkákat, a felüljáró vasbeton szerkezetépítési munkáit, továbbá a hozzá kapcsolódó közmű- és burkolatépítési munkák elvégzését vállalta.

Az épülő felüljáró alatt a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vasútvonal (1173+3,91 hm szelvény), az Ágfalva–Nagykanizsa vasútvonal (966+86,42 hm szelvény), valamint az állomásról a konténer-pályaudvarra vezető vágányok haladnak. A műtárgy hét alátámasztáson nyugszik, melyek alapozását fúrt vasbeton cölöpökkel oldották meg. A hídfők tömör felmenőfallal készültek, amelyhez a háttöltést megtámasztó térd- és szárnyfalak csatlakoznak. Az öszvér felszerkezet egycellás szekrénytartó, amely a negyedik támasz után – a hídpálya kiszélesedésével párhuzamosan – ikercellássá válik. A pályalemez teljes szélessége 9,46 méterről 11,96 méterre nő. Geomet­riai kialakítása és a szerkezeti megoldása egyaránt figyelemre méltó.

A kivitelezési munkákat nehezítette, hogy mind a felül-, mind az aluljáró építése alatt
a vasúti forgalmat folyamatosan fenn kellett tartani, csak hétvégén lehetett néhány alkalommal vágányokat a forgalomból ideiglenesen kizárni. A teljes projektet érintő valamennyi közműkiváltási feladatot kollé­gáink intézték. Végül, a jó szervezésnek köszönhetően, zökkenőmentesen elkészült a háromszintes kereszteződés, ahol felül zajlik a közúti forgalom, terepszinten halad a vasúti forgalom, míg a vágányok alatt, az aluljáróban a gyalogosok és a kerékpárosok közlekednek. Összességében elmondható, hogy az első komolyabb részfeladatokat tartalmazó munkánkat Szombathelyen végeztük, e projekt zárásának évében írták ki a Gyoma–Békéscsaba vasútvonalszakasz átépítésére a pályázatot.

Szombathely, a Csaba utcai közúti felüljáró madártávlatból

A beruházás célja a vonalszakasz teljes hosszában a kétvágányú pályán 160 km/h engedélyezett sebesség és 225 kN tengelyterhelés elérése, a távközlési és biztosító­berendezések, valamint a felsővezetéki hálózat korszerűsítése, illetve a közbenső állomások teljes átépítése.

Elvégzendő főbb munkafolyamatok:

  • mindkét nyíltvonali vágány felépítmé­nyének átépítése, alépítmény megerősítése;
  • Csárdaszállás, Mezőberény és Murony vas­útállomások teljes vágányhálózatának átépítése alépítmény-megerősítéssel,
  • a vágányok víztelenítésének kiépítése, emelt peronok létesítése;
  • Gyoma állomáson közúti-gyalogos-kerékpáros aluljáró építése (46. sz. közút);
  • Murony–Békéscsaba között gyalogos-kerékpáros aluljáró építése;
  • a felvételi épületek terv szerinti átalakítása Csárdaszállás, Mező­berény állomásokon, valamint új felvételi épület építése Murony állomáson;
  • a villamos felsővezeték rendszer korszerűsítése/átépítése, a szakaszolók helyi vezérlésének (HETA) kiépítése;
  • a vonalon levő műtárgyak megerősítése/átépítése, néhány koros kisnyílású műtárgy helyett új műtárgy építése;
  • a környezet védelme érdekében zajvédő falak építése;
  • az állomások átépítése során a szükséges kábelépítések, fel­ső­vezeték, biztosító­beren­dezési és távközlési átalakítások fázisról fázisra történő elvégzése.

A fenti munkákat a vasútüzem, valamint a jelenleg működő távközlési átviteli rendszerek működésének folyamatos fenntartása mellett kell elvégezni.
A Swietelsky Vasúttechnika Kft. a nyíltvonali vasútépítési munkákon túl Murony állomás teljes átépítését vállalta.

Főbb vasútépítési mennyiségeink:
Kitérők: 13 csop.
Vágánybontás: 7930 vm
Vágányépítés: 6634 vm
Hosszlánc építése: 13,36 km
Zúzottkő: 14 400 m³
Peronaluljáró építése


A peronaluljáró kivitelezése 2013 júniusában kezdődött, ez a műtárgyépítési részleg első önálló „nagyprojektjének” tekinthető. Az egyeztetések alapján a műtárgyak építésének ütemezését öt fázisban kell kivitelezni. Az aluljáró építése során különös gondot kellett fordítani a két, egyenként 121,4 méter hosszú rámpára. A rámpák tervezésekor az esélyegyenlőségi törvény előírásainak megfelelően kialakított hossz-szelvény és az igen rövid építési fázisok, illetve a pályaépítési és magasépítési munkák miatt speciális technológiákat kellett alkalmazni és összehangolni. Figyelembe kellett venni a meglévő és megmaradó biztosítóberendezési üzemi épületet és a már elkészült új felvételi épületet, melyek állékonyságát folyamatosan biztosítani kellett. Az építési területen jellemzően magas talajvízszint is nehezítette a feladatok elvégzését.

A peronaluljáró főbb jellemzői:
Az összekötő keresztfolyosó hossza: 44 m
A peronra felvezető rámpák hossza: 121,4 m
Bedolgozott beton mennyisége: 1933 m³
Felhasznált acél mennyisége: 173 t
A kitermelt földmennyiség: 7500 m³


A peronaluljáró építésén kívül a kisebb kerethidak kivitelezése sem volt rendhagyó a projektben. A MÁV Zrt. kérésének megfe­lelően a vasúti forgalmat kevésbé zavaró – rövid –, 36 órás teljes kizárásos vágányzárban kellett a Murony állomástól mintegy 700 méterre a nyílt vonalon lévő régi teknőhidat elbontani, és helyette egy 40 folyóméter hosszú, 1,5/1,5 méter nyílású előre gyártott vasbeton keret­hidat beépíteni. A vágányzár sikeres befejezéséhez hozzájárult a felépítményes és műtárgyas részlegünknél dolgozó kollégák felkészültsége, munkájukat pedig nagyban segítette a rendelkezésre álló, európai szinten is többször megméretett technikai eszközeink széles palettája.

Murony, peronaluljáró építése

Még javában folynak Murony állomás átépítésének munkálatai, azonban kollégáink már további feladatokra készülnek. A 2013-ban kiírt, Békéscsaba állomás átépítésének projektjében is szerepet vállal a Swietelsky Vasúttechnika Kft. műtárgyépítő részlege.
A projekt része a Budapest–Lőkösháza vasútvonal rekonstrukciójának. Célja Békés­csaba vasútállomás engedélyezett sebességének 120 km/h-ra, megengedett tengelyterhelésének 225 kN-ra növelése. Az ezzel kapcsolatos feltételeket megteremtő infrastrukturális fejlesztés, amely a pálya, a mérnöki létesítmények, a felsővezeték, a távközlési és biztosítóberendezések és utasforgalmi létesítmények átépítését, illetve felújítását foglalja magában. A 120-as vasútvonal egyik legjelentősebb állomásán, Békéscsabán ágazik el Gyula felé a 128-as vonal, és csatlakozik Telekgerendás felől a 135-ös vonal. Az állomáson áthaladó hatalmas teher­forgalom, nemzetközi és belföldi utasforgalom, mely megközelíti a 8000 fő/nap utasszámot, a forgalom folyamatos fenntartását igényli az átépítés idején.
A műtárgyépítési részlegünk előtt álló eddigi talán legnagyobb kihívást jelenti a vas­útállomás előtti buszmegállót, a műemléki védettség alatt álló felvételi épületet és a három létesítendő peront összekötő új peronaluljáró építése. Az intermodalitás jegyében kialakítandó új létesítmények tervezésénél és építésénél figyelembe kell venni az Építés­ügyi és Örökségvédelmi Hivatal által támasztott elvárásokat, melyeknek a műszaki megoldások, továbbá az építési technológiák kiválasztásakor meghatározó szerepük van a felvételi épület állagmegóvását illetően.
Bízunk benne, hogy a közeljövőben a már megvalósult új békéscsabai állomás és a hozzá tartozó létesítmények kivitelezésével kapcsolatos munkákról számolhatunk be az Innotéka olvasóinak.•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka