2014. március: jegyzet, portré, agykutatás, tudomány, nanotechnológia, megújuló energia, atomenergia, innováció, közlekedés, biztonságtechnika, egyetem, ipari automatizálás, paragrafus, zöldkörnyezet, it
2014. március 5.

Szerző:
S. K.

Sikeres évet zárt az erőmű

A Paksi Atomerőműnek a hazai elektromosenergia-ellátás terén kiemelt szerepe van, indítása óta már 400 terawattóra villamos energiát termelt, ez a magyar lakosság mintegy 35 évnyi felhasználásával egyenértékű – tett közzé egy meghökkentő adatot Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója februári évértékelő sajtótájékoztatóján.


„Az atomerőmű továbbra is a legolcsóbban, magas fokú biztonság mellett és üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül járul hozzá az ország villamosenergia-ellátásához. 2013-ban 15 370 gigawattóra energiát termeltünk, ezzel a hazai villamos-energiatermelés 50,7 százalékát, míg a felhasználás 36,4 százalékát biztosítottuk. A négy paksi reaktor tehát hazánk ellátásbiztonságának szempontjából kiemelkedő szereppel bír” – emelte ki Hamvas István vezérigazgató az atomerőműben tartott tájékoztatón. Az erőmű történetében újabb mérföldkőnek számító 400 terawattóra termelést idén februárban érték el, ez a villamosenergia-mennyiség a teljes magyar lakosság mintegy 35 évnyi villamosenergia-felhasználásával egyenértékű. Ugyanennyi villamos energiát 50 millió tonna kőszén vagy 40 milliárd köbméter földgáz elégetésével állíthatnának csak elő. Paks nemcsak a legtöbb, hanem egyúttal a legolcsóbb áramot is termelte: az 1 kilo­wattórára eső árbevétel 12,71 forint volt. A társaság 185,5 milliárd forint árbevétellel zárta a 2013-as évet. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba évente 20-25 milliárd forintot fizetnek be, ezzel nemcsak a hulladékelhelyezéshez, de a majdani leszerelési költségekhez szükséges forrásokról is gondoskodnak.

Az idei feladatokról szólva elhangzott: a kettes blokk üzemidő-hosszabbításával kapcsolatos engedélyeztetési eljárások mellett folytatják a hármas és négyes blokk felkészítését a további húsz évre szóló működtetésre. Hamvas István vezérigazgató szerint az erőmű rendelkezésre állása, biztonsági mutatói folyamatosan javultak az elmúlt években. A vezérigazgató külön kiemelte, hogy a biztonságot nem tekintik statikus állapotnak, annak javításáért folyamatosan dolgoznak. Ezzel a szemlélettel, üzemeltetési gyakorlattal magyarázható, hogy tavaly egyetlen olyan esemény sem történt, amely a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálára került volna, a kisebb jelentőségű, de a hatóság felé tájékoztatási kötelezettséggel bíró események száma pedig folyamatosan csökken.

Hamvas István arra is kitért, hogy elkészült az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2013–2016-os stratégiája, amelyben kiemelt szerepet kap a már elkezdett hatékonyságnövelés. Míg ma minden évben minden blokkot – nagyjából egy hónapra – leállítanak karbantartás, üzemanyag-átrakás miatt, addig a megfelelő műszaki átalakítások és a hatóság engedélye mellett 11-ről 15 hónapra növelnék a leállások közötti időt.

A vezérigazgató elmondta, a Paksi Atomerőmű társadalmi elfogadottsága nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas. A magyar lakosság több mint háromnegyede ért egyet a működésével. A Paksi Atomerőmű környezetében élők körében még nagyobb a bizalom, az itt élők 95 százaléka támogatja működését – részletezte a közvélemény-kutatók adatait Hamvas István. A cég a nyitottság és az ismeretterjesztés jegyében 1995 óta üzemelteti az atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontját, amely idén nyáron köszöntheti majd félmilliomodik vendégét, míg a kétéves Atomenergetikai Múzeumba már több tízezren látogattak el. Az atomerőmű interaktív tájékoztató kamionja négy éve járja az országot, azóta közel 400 településen és számos nyári fesztiválon több mint 180 ezer látogató ismerkedett meg a létesítmény működésével.

Nemcsak a társadalmi elfogadottságot, hanem az atomerőmű működtetése során keletkező anyagok kibocsátási mennyiségét is folyamatosan mérik. A paksiak szerint ezen a téren is állandó, kiemelkedően jó eredményeket mutat fel a létesítmény, hiszen a kibocsátási korlátok kevesebb mint egy százalékát „használják” ki. „Ez azt jelenti, hogy az erőműnek nincs kimutatható hatása a környezetre” – hangsúlyozta Hamvas István. Illetve annyi hatása mégis van, hogy a hűtéshez használt víz visszaengedésével egy Celsius-fokkal nő a Duna hőmérséklete. Ezért az atomerőmű évi hatmilliárd forint vízhasználati díjat fizet.

A Paksi Atomerőmű minden fejlesztést saját forrásból finanszíroz, ennek megfelelően sem a biztonságnövelő beruházásokra, sem az üzemidő-hosszabbításhoz nincs szükség állami támogatásra, központi költségvetési forrásokra. A működő blokkok biztonságos továbbüzemeltetése rendkívül költséghatékony beruházás, ennyi pénzből egyetlen más megoldással sem lehetne 2000 megawatt termelőkapacitást létesíteni, és húsz évre szavatolni a megfizethető és szén-dioxid-kibocsátás-mentes villamosenergia-termelést.•

 
Innotéka