2014. március: jegyzet, portré, agykutatás, tudomány, nanotechnológia, megújuló energia, atomenergia, innováció, közlekedés, biztonságtechnika, egyetem, ipari automatizálás, paragrafus, zöldkörnyezet, it
2014. március 5.

Szerző:
Bencze Áron

Robbanásszerű fejlődés a járműiparban

A Széchenyi István Egyetemen működő Járműipari Kutatóközpont (JKK) rendezett konferenciát január végén a járműipari képzés és kutatás-fejlesztés jelenlegi helyzetéről és jövőjéről. Az elmúlt év adatai szerint robbanásszerű fejlődés jellemezte a járműipart 2013-ban.


Példaértékűnek nevezte az egyetemek, a kutatóintézetek és az ipar között megvalósuló együttműködést Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki szerint mindez lehetőséget teremt arra, hogy a felfedező kutatásból az informatikai fejlesztésen keresztül el lehessen jutni a piacképes termékekig. Véleménye szerint alapvetően fontos, hogy az egyetemi képzések egyre inkább teret adjanak a gyakorlatnak. Ezzel kapcsolatosan kiemelte azt is: 2012-ben létrejött a Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködési Megállapodás, melyet felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek (Széchenyi István Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kecskeméti Főiskola, Miskolci Egyetem, Óbudai Egyetem, Pannon Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, MTA SZTAKI) mellett piacvezető járműipari vállalatok (Audi, Knorr-Bremse, Bosh) is aláírtak. Az együttműködés célja olyan intézményhálózat létrehozása, amely lehetővé teszi a járműipari kutatásokat, a mérnökképzés és az oktatás fejlesztését. A kezdeményezést az állam – európai uniós források felhasználásával – 1,6 milliárd forinttal támogatja.

A rendezvényen bemutatott SZElectricity

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint fontos üzenete van a rendezvénynek. Magyarázatképpen hozzátette, hazánkban rendkívül fontos szerepet játszik a járműipar a gazdaság és a foglalkoztatás bővítésében. Állítását a tavalyi adatokkal is alátámasztotta: a magyar járműgyártás teljesítménye 2013 őszén átlagosan 25 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, ráadásul tavaly a Magyarországon működő 620 járműipari cég mintegy 100 ezer embernek adott munkát. A politikus elismerte, hogy a robbanásszerű fejlődés ellenére a munkaerőképzés területén nincs minden rendben, de – mint fogalmazott – biztató lépések történtek ez ügyben. Hozzátette: hazánkban emelkedik a GDP-arányos kutatási-fejlesztési és innovációs ráfordítás, ami elősegíti, hogy bérmunka helyett a magyar gazdaságba beágyazódó, magas szellemi értéket képviselő termelés legyen, ehhez elengedhetetlen az is, hogy a gyakorlati képzés jelen legyen az egyetemeken és a főiskolákon is.

A magyar GDP 20 százaléka a járműipari szektorhoz köthető. Ez az adat mennyire kiugró a régió országaihoz mérten?
– A térség más országaihoz viszonyítva kifejezetten magas ez az arány – válaszolt kérdésünkre Bokor József, a Járműipari Kutató­központ elnöke. – Az eredmény különlegessége, hogy szomszédainktól eltérően, elsősorban a német cégeknek köszönhetően, nem pusztán összeszerelési és gyártási folyamatokban veszünk részt, hanem a kutatás-fejlesztésben is. Ezt a tendenciát erősíti az uniós pályázatok egyre célzottabb felhasználása, és ha ez a tendencia kitart a 2014–2020-as időszakban is, akkor válhatunk valóban sikeressé középtávon is a régióban. A kormány gazdaságfejlesztésre szánt 60 százalékos elképzelése mindenképpen biztató lehet számunkra.

Milyen kitörési pontokat lát a kutatás-fejlesztés-innováció területén a járműiparban?
– Járműbiztonság, autonóm járművek és energiaellátás – e címszavak alapján lehet felépíteni a következő 25 év kutatás-fejlesztési programját.

Ebben a folyamatban milyen szerepe lehet a Járműipari Kutatóközpontnak?
– Saját erőforrásaink felhasználásával több mint száz kutatót, oktatót és hallgatót foglalkoztatunk valamilyen formában, emellett pedig koordináljuk a terület szakmai munkáját is. Elsősorban az ipari kapcsolatok és a kutatási együttműködések fejlesztésére, illetve a nemzetközi kapcsolatok mélyítésére koncentrálunk.•

Az eseményen bemutatták a világ első kollaboratív hálózatát, a VirCA-t, amely lehetővé teszi, hogy a világ bármely pontján lévő, több kutatóközpontot összekapcsolva integrálja a már meglévő tudást virtuális és valós környezetben. A fejlesztés segítségével bármely kutatócsoport és laboratórium korszerű berendezései elérhetőek, akár különböző kontinensek kutatói is együtt dolgozhatnak a virtuális térben.

A konferenciára látogatók megtekinthették az SZElectricityt, a Széchenyi István Egyetem oktatói és hallgatói által kifejlesztett elektromos versenyautót is. A 80 kilós jármű karbon kompozit karosszériából és térhálós alumínium csővázból készült, maximális sebessége: 50 km/h.

 

 
Innotéka