2021. november 4.

Szerző:
Dr. Éder Róbert ügyvédjelölt, versenyjogi szakjogász

A digitális platformok versenyjogi szabályozása az Európai Unióban

Az amerikai technológiai óriás, az Apple Inc. és a felhasználók körében népszerű Fortnite mobil­telefonos játék­szoftver gyártója, a szintén amerikai Epic Games között 2020-ban kipattant jog­vitában számos, verseny­jogi szempontból izgalmas kérdés merült fel. Ilyen kérdés egyebek között az, hogy miként kell meg­határozni az érintett piacot, vagy hogy az Apple vissza­élt-e a piaci erőfölényével.


A jogvita hátterében az áll, hogy az Apple a mobil­eszközeire kizárólag az App Store alkalmazás­piacon keresztül engedi a felhasználóknak a szoftverek te­lepítését, és a telepített szoftvereken belüli vásár­lások lebonyolítását. Kihasználva ezt a „meg­kerülhe­tet­len plat­form” pozícióját, az Apple 30 százalékos jutalékot számít fel az alkalmazás­­piacán történő tranzakciók után. A rendkívül jövedelmező Fortnite játék tranzakciói utáni jutalékot megelégelte az Epic Games, és létrehozta a játékon belül a saját fizetési felületét, meg­kerülve ezzel az Apple rendszerét. Az Apple szerint ezzel az Epic Games megsértette a Fejlesztői Szerződési Feltételeket, ezért kitiltotta a Fortnite játékot az App Store-ból, amire válaszul az Epic Games keresetet adott be az Apple ellen. Amíg az Epic Games az említett tranzakciós jutalékot az Apple „monopolista adójának” tekinti, addig az Apple szerint az az App Store működési költségeinek fedezését szolgálja.

Az elsőfokú döntést 2021 szeptemberében hozta meg a bíróság, amely megállapította, hogy az Apple „sikere nem illegális”, és nem nyert bizonyítást, hogy az Apple erőfölényes helyzetével visszaélve irányította volna az App Store-t.

Bár a döntés szerint az Apple jog­szerűen távolította el a Fortnite játékot az alkalmazás­piacá­ról az Epic Games szerződés­szegése miatt, a bíró arról is határozott, hogy az Apple a továbbiakban nem tilthatja el a fejlesztőket attól, hogy alternatív fizetési mechanizmuso­kat használjanak a fizetési tranzakciókra az alkalmazásaik­ban. A felhasználók így nyilvánvalóan sokkal olcsóbban vásárol­hatnak majd, hiszen az Apple jutaléka nem jelenik meg az árakban.

A jogvita kimenetele az Európai Unió versenyjoga szempontjából is érdekes lesz, hiszen jogalkotó szerve előtt éppen a digitális platformok szabályozására irányuló jogalkotási törekvések vannak folyamatban, amelyek a fenti bírói döntéshez rendkívül hasonló, kodifikálni javasolt rendelkezéseket is tartalmaznak.

Jogalkotói szemszögből alapvető kérdésként merül fel mind nemzeti, mind uniós szinten, hogy vajon szükséges-e a versenyjogi fellépés a dinamikusan fejlődő, platformok uralta piacokon? A platformoktól eredő innováció és technológiai fejlődésből következő társadalmi jólét ugyanis bizonyos esetekben szemben áll a versenyellenes gyakorlatuk okozta társadalmi veszteséggel.

A digitalizált piacokon jellemzően csak korlátozott számú platform működhet, ennek pedig a versenyjog számára az a következménye, hogy egyrészt biztosítania kell a versenyt a piac számára az áruk és szolgáltatások megfelelő színvonalon és áron történő szolgálta­tá­sára az ezek fejlesztését biztosító kezdeményezésekkel, másrészt védenie kell a versenyt, akár a domináns platformon belül is.

Az EU digitális gazdaságában a megtermelt összérték legnagyobb része csupán néhány nagy online platformnál összpontosul, amelyek kihasználják az ágazat jellemzőiből adódó előnyöket, például az erőteljes hálózati hatást, gyakran saját platform-ökoszisztémájukba ágyazódnak, és ők képviselik a mai digitális gazdaság legfontosabb építőelemeit, továbbá a végfelhasználók és az üzleti felhasználók közötti ügyletek többségét is ők közvetítik. Néhány nagy platform pedig egyre inkább kapuként vagy kapuőrként funkcionál az üzleti felhasználók és a végfelhasználók között.

A fenti körülmények vezettek el a nagy platformok uralta digitális piacokon méltányos versenyfeltételeket biztosító és az online platformok versenyjogi keretrendszerét megteremtő, az Európai Unióban egységes hatállyal bíró jogszabály javaslatának kidolgozásához, amelynek első rendelettervezetét a Bizottság 2020. december 15-én „A digitális ágazat vonatkozásában a megtámadható és méltányos piacokról (digitális piacokról szóló jogszabály)” címmel tette közzé (angolul: Digital Markets Act; a továbbiakban: DMA).

A DMA céljának tekinti annak biztosítását, hogy a kapuőri minőséget, illetve méretet elérő alapvető platformok tisztességesen járjanak el online, továbbá, hogy az innovátoroknak és a technológiai startupoknak új lehetőségei nyíljanak az on­line platform környezetben a versenyre és innovációra, miköz­ben nem kell a fejlődésüket gátló tisztességtelen feltételekhez igazodniuk. A DMA biztosítani kívánja ezenfelül azt is, hogy a fogyasztóknak szélesebb körű és jobb minőségű vá­lasztási lehetőségük legyen, több lehetőségük legyen szol­gál­tatóváltásra, közvetlen hozzáférésük lehessen a szolgáltatásokhoz, és tisztességesebb árakkal szembesüljenek.

Az alapvető platformszolgáltatást nyújtó vállalkozások ún. kapuőrként való minősítéséhez szükséges kvantitatív és kvalitatív tényezők kialakítása során a Bizottság figyelembe vette a digitális piaci környezet sajátosságait az érintett piac meghatározása és a piaci erő mérése vonatkozásában.

A DMA szerint a kapuőrök olyan méretű alapvető platformszolgáltatók, amelyek i) hatással vannak a belső piacra, ezáltal jelentős hatást gyakorolnak a digitális piacokra történő belépésre; ii) az üzleti felhasználók számára fontos átjárót tartanak ellenőrzésük alatt a végső fogyasztók felé; és iii) beágyazódottak és tartós pozíciót élveznek, megerősítve a meglévő piacra lépési korlátokat. Ezek révén számos üzleti felhasználó nagymértékben függ ezektől a kapuőröktől, ez pedig az üzleti felhasználók irányába tanúsított tisztességtelen magatartáshoz vezethet.

A Bizottság a DMA révén számos kötelezettséget és tilalmat irányozott elő a kapuőrnek minősülő fő platformszolgáltatásokkal szemben.

Alapvetően elmondható a DMA-tervezetről, hogy összhangban áll az Európai Unió fogyasztói jólétet, valamint a kis- és középvállalkozói szektort erősítő politikájával, ugyanis a javaslat alapján a kapuőrök nagyobb szabadságot kötelesek biztosítani a szolgáltatásaikat igénybe vevőknek.

Ennek megfelelően a kapuőr köteles lehetővé tenni az üzleti felhasználók számára, hogy eltérő árakon és feltételek mellett kínálják ugyanazon termékeket vagy szolgáltatásokat egy harmadik fél online közvetítő szolgáltatásain keresztül, ahogy azt is, hogy ajánlatokat reklámozzanak és szerződést kössenek vásárlóikkal a kapuőr platformszolgáltatásának használata nélkül.

A kapuőr a végfelhasználók számára köteles lehetővé tenni, hogy a platformjáról el­távolíthas­sa­nak bármilyen előre telepített szoftver­alkalma­zást. Ezen túl­menően köteles lehetővé tenni olyan, harmadik fél által biztosított szoftver­­alkalmazá­sok vagy szoftver­alkal­mazás-áru­házak telepítését és tényleges használatát, amelyek a kapuőr operációs rend­szereit használják vagy azzal együtt­működnek, és lehetővé teszi e szoftver­alkalmazá­sok vagy szoftver­alkal­ma­zás-áru­házak számára, hogy azokhoz a kapuőr alapvető platform­szolgáltatá­sá­tól eltérő eszközökkel is hozzá lehessen férni.

A kapuőrökkel szemben előírt kötelezettségek listája egy­szersmind a jogbiztonságot szolgálja, ugyanis a kiszámít­ha­­tóbb versenyjogi fellépés előmozdítása érdekében rögzíti azo­kat az alapvető jogi követelményeket, amelyeket a jelen­leg is kapuőrnek minősülő vállalkozásoknak a jogszerű, ver­seny­kon­form működéshez teljesíteniük kell, továbbá amelyek egy­úttal a jövőben jelentősebb piaci pozíciót, adott esetben kapuőri státuszt elérő szolgáltatók számára is előzetes viszonyítási alapként szolgálhatnak a globális piaci folyamatoknak megfelelő üzleti modellek alakításához.

Ha pedig feltételezzük, hogy a DMA-javaslat által előírt kötelezettségeket az uniós jogalkotás rendeletbe foglalja, akkor az EU-ban a cikk elején ismertetett jogeset fel sem merülhetne, mert az Apple – egyebek között – köteles lenne lehetővé tenni az üzleti felhasználók számára, hogy ajánlatokat reklámozhassanak és szerződést köthessenek vásárlóikkal a kapuőr platformszolgáltatásának használata nélkül is.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka