Elektroszmog – a láthatatlan szennyeződés

Érzékszerveink számára észlelhetetlen az elektroszmog, amely a nap 24 órájában mégis jelen van életünkben, és egyre több jel utal arra, hogy komoly egészségügyi kockázatokkal is jár. Környezetünk elektromos szennyeződé­sé­hez szinte minden körülöttünk működő elektromos be­rende­zés hozzájárul. Hogy mennyire? A Budapesti Műszaki és Gazdaság­tudományi Egyetem (BME) egyik kutatási projektjének köszönhetően tavaly készült el a Föld első elektroszmogtérképe.


Az emberi szervezet rendkívül érzékeny az elektro­mágneses tér változásaira, sokunk életét keserítik meg a front­hatások és időjárás-változások, melyek magyarázata a légköri elektromosság változásaira vezethető vissza. Nem véletlenül: még sejtjeink vezérlését is bioelektromos jelek szabályozzák, azaz minden mozdulatunkért és gondolatunkért az elektromosság felel. Ezért is különösen fontos, milyen lakó­környezetet alakítunk ki magunk körül. Ez egyáltalán nem könnyű feladat, hiszen a mai modern világban rengeteg elektromos berendezés vesz minket körbe, a televíziótól a mobil­telefonon át a különböző jeladókig, magas­feszültségű vezetékekig. A technológiai vívmányok ugyan jelentősen megkönnyítik életünket, ám minden egyes készülék elektro­mágneses sugárzást bocsát ki magából, és ezek károsíthatják az emberi szervezetet.

Furcsa különbségek az egészségügyi határértékekben

A lakókörnyezetünkben megjelenő elektro­szmog több csoportra osztható, ezek közül az egyik az extrém alacsony frekvencia­szintet képviselő elektromos, a másik pedig a mágneses erőterek, amelyeket például a táv­vezetékek, a transzformátorok, az utcai elektromos elosztó­hálózat vagy éppen a lakás falaiba épített elektromos vezetékek okoznak. Egy családi ház falaiban akár több kilo­méternyi elektromos vezeték futhat, melyek nagy része a nap 24 órájá­ban feszültség alatt van. A magas frekvenciát kibocsátó elektro­mágneses sugárzásokért a tele­kommunikáció tehető felelőssé. E sugárzások hatása jószerével fel­tartóztathatatlan; a mobil­tele­fonok, a hívásokhoz szükséges antenna­rend­szerek, a GSM bázis­állomások és az internet­hálózatot működtető routerek már szerves részét képezik minden­napjainknak.

Az itthon érvényben lévő, lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékek évek óta változatlanok. Az elektromos erőtereknél 50 hertz hálózati frekvencia esetében 5000 V/m, a mágneses erőtereknél 50 hertz hálózati frekvencia esetében 100 mikrotesla a ha­tár, miközben a német épület­biológiai javaslat háló­helyekre vonat­kozó javaslata 5 V/m és 100 nanotesla, azaz szembe­tűnő, hogy a hivatalosan érvényben lévő szabályo­zás és a javasolt épület­­bioló­giai határértékek között számottevő különbség van. Ennek oka, hogy a hivatalos határ­értékek meg­­állapítá­sánál csak az egyértelműen bizonyítható egészség­károsító hatásokat lehet figyelem­be venni, míg a német épület­­biológiai határ­érték­rendszer már számol a lehetséges, hosszú távon kialakuló egészség­károsító hatásokkal is. Nemcsak lakó­környezetünk, de gépkocsink is komoly veszély­forrás. A napjainkban kapható hagyományos benzines vagy dízel­­autók­ba rengeteg kábelt, elektromos kütyüt, szoftvert építenek bele, és a jármű árának növekedésével ez a probléma tovább fokozódik, ugyanis a drágább modelleket még több elektronikus kiegészítővel, luxus­funkcióval szerelik fel. És akkor még nem esett szó a szektor új irány­vonalát képviselő elektromos és önvezető autókról.

Német orvosok még az 1980-as években kezdték el vizsgálni az egyre gyakoribb civilizá­ciós betegségek kiváltó okait. Kutatásaik során a hasonló tünetekkel orvoshoz forduló betegek lakókörnyezetében mérhető elektromos és mágneses erőterek, valamint elektro­mágneses sugárzások jelenlétét vizsgálták meg, és egyértelmű összefüggéseket állapítottak meg. Az okok a második világháború utáni építkezésekig nyúlnak vissza, amikor a bombá­zá­sok miatt megsemmisült városok gyors ütemű újjáépítésénél az építő­anyagok­ból olyan illékony szerves vegyületek párologtak ki, amelyek ártalmasak voltak. Az épület­biológia elsősorban az építő­anyagok, építészeti megoldások belső terekre gyakorolt egészség­ügyi hatását, azaz az épület emberi szervezetre gyakorolt következményeit tanulmányozza. Különböző szempont­rendszerek alapján osztályozzák, elemzik a környezet­barát, egész­sé­ges építő­anyagokat, segítenek kiküszöbölni az ártalmas következményeket. Egy épület­biológus szak­véleményt és tanácsot ad egyebek között azzal kapcsolatban, hol érdemes vezetni az elektromos kábeleket, hogy azok ne zavarják az embert alvás közben, és alternatívát kínál arra is, hogy az elektromos hálózat egy-egy részét éjszakára áramtalanítani tudjuk – akár automatikusan is.

Komoly egészségügyi következmények

A tudomány erősen megosztott abban a kérdésben, milyen konkrét következményekkel jár az elektroszmog hatása az emberi szervezetre. Egyes kutatások szerint az elektromos terek szerepet játszhatnak az alvás­problémák, allergiák, csont­rendszeri problémák ki­alakulá­sá­ban, sőt ingerlé­keny­ség, szív- és érrendszert érintő betegségek, ismétlődő meg­betegedések és akár meddőség alakulhat ki. A jelenség kiemelten érinti a csecsemő­ket is, mert jelentősen befolyásol­hatja a fejlődésüket. Az újszülöttek a technika fejlődésével ráadásul még inkább ki vannak téve az elektromos teret gerjesztő kütyüknek: ilyen forrás lehet például a kiságyban elhelyezett légzés­figyelő, valamint a bébiőr készülék is. Dr. Tihanyi István orvos-természet­gyógyász egy edukációs videójában egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekek sejtjei fiatalabbak, gyorsabban osztódnak és érzékenyeb­bek bármilyen sugárzásra, mint a felnőttek stabil sejtjei. Ez az alap­vető oka annak, hogy a gyerekek sokkal érzékenyebbek, és jobban észre­vesszük rajtuk az elektroszmog hatását.

Kutatások szerint az elektromos terek közre­- ­játszhatnak alvásproblémák, allergiák, csont­rendszeri problémák kialakulásában, de in­gerlékenységet, szív- és érrendszert érintő betegségeket, ismétlődő megbetegedéseket és akár meddőséget válthatnak ki. A jelenség kiemelten érinti a csecsemőket, akik a technika fejlődésével még inkább ki vannak téve az elektromos teret gerjesztő eszközöknek, mint például a kiságyban elhelyezett légzésfigyelő és a bébiőr készülék.

Franciaországban 2015-ben fogadták el azt a törvényt, amely szerint azokban az intézmé­nyek­ben, ahol három évnél fiatalabb gyerekekkel foglalkoznak, nem telepíthet­nek wi-fi routereket. Az óvodák és általános iskolák esetében pedig az épületeken belül láthatóvá kell tenni azokat a helyeket, ahol routerek vannak, hogy a szülők tisztában legyenek vele. Ráadásul ezeket a berendezéseket kizárólag akkor kapcsolják be, amikor az oktatáshoz szükséges. A franciák emellett gátolják a telekommunikációs cégek jeladó- és antenna­építé­sét is, a bölcsődék környékén telepítési tilalmat rendeltek el. A franciák lépése nem egyedülálló, például Belgiumban és Izraelben is korlátozó intézkedéseket vezettek be a kiskorúak védelmében.

A jelenségre szakosodott Elektroszmog.Info csoport egyik eset­tanulmánya szerint egy kétéves kislány éjszakánként csupán fél órákat volt képes egyhuzamban aludni, közte folyamatosan sírt, napközben pedig szinte állandóan nyűgös és kezelhetetlen volt. Az orvosok hiperaktivitásra gyanakodtak, ezért már nyugtatót és éjszakára altatót javasoltak. Végül az egyik kezelőorvos taná­csára épületbiológiai vizsgálatot kértek, amelynek révén megállapították, hogy a ház előtt erősen terhelt utcai légvezetékek szállították az elektromosságot a ház sarkán található transzformátorállomástól a környék lakóházaihoz. A vezetékek a gyerekszoba tetőtéri ablakától jóformán karnyújtásnyira futottak, és erős mágneses terük akadálytalanul hatolt át a tetőszerkezeten, mindehhez a sugárzás mértékét egy közeli GSM bázisállomás jelentősen megnö­velte. A vizsgálattal azt is megállapították, hogy a gyerekszoba épület­bioló­giai szempontból teljesen alkalmatlan volt a pihen­tető alvásra. Megoldásként a hálóhelyet másik szobába helyezték át, ahol az elektro­mág­ne­ses sugárzást speciális árnyékoló fémfólia beépítésével, a falakat pedig árnyékoló festékkel kezelték. A kislány tünetei rövid időn belül teljesen elmúltak.

Az iPhone-osok számára Eszmog Doktor néven külön applikációt fejlesztettek ki, az alkalmazás pedig az egészséges lakókörnyezet megteremtéséhez és a biztonságos, elektroszmogmentes mobileszköz-használathoz nyújt segítséget.

Globális elektroszmogtérkép

Az elektroszmog nem csak lakókörnyezetünket, irodánkat vagy autónkat szennyezi, hatásai még az űrben is érzékelhetők. Mindezt a világ legkisebb műholdjának tudományos mérései alapján tudjuk. Az első magyar 1-PocketQube (5 × 5 × 5 centiméteres) méretű műhold teljes egészében a BME-n valósult meg, és a SMOG-P nevet kapta. Az eredeti tervek szerint 2017-ben startolt volna, ám a rakéta útra bocsátásának többszöri elhalasztása kétségessé tette a projekt indulását. A SMOG-P tervezésekor a legnagyobb kihívást a berendezései működéséhez megfelelő környezeti hőmérséklet és energiaellátás, -tárolás biztosítása jelentette. Ami a hőmérsékleti kérdést illeti, a tervezőknek úgy kellett meg­alkotniuk a mű­holdat, hogy az a föld körüli pályán folyamatosan haladva ne hűljön le nagyon, amikor földárnyékban van, és ne melegedjen túl, amikor a nap süti. Emellett a két legnagyobb változásnak kitett alrendszer a műhold oldalainak belső felületén elhelyezkedő elsődleges energia­ellátásért, valamint a belső térben lévő, a földi rádiós kapcsolatokért felelős kommunikációs egység volt.

Végül két év késéssel, 2019 decemberében, az új-zélandi Mahia-félszigetről lőtték fel az űrbe, és annak ellenére, hogy a tervezett élettartama mindössze negyedév volt, nyolc hónappal az indítás után is teljes kapacitással üzemelt, mígnem 2020 szeptemberében – űrszemetet nem hagyva maga után – égett el teljesen. Megsemmisüléséig 350 kilo­méteres magasságból gyűjtötte az adatokat egy négyezer kilométer átmérőjű körben, és folyamatosan küldte mérési eredményeit a Földre. A SMOG-P pályájának közel 60 szá­za­lé­kát érte napfény, a 40 százaléka azonban a Föld árnyékában húzódott. A műhold csaknem 91 perc alatt kerülte meg a bolygót, a napfényes és sötét szakaszok periodikusan váltották egymást. Az adatok vétele, a műholddal történő kapcsolattartás a BME E épületének tetején lévő vezérlőállomáson keresztül valósult meg.

A műhold elsődleges célja a földfelszíni digitális műsorszóró adók űrbe – feleslegesen – kijutó jeleinek, azaz az elektromágneses szennyezettségnek a mérése volt, ennek eredményképpen pedig létrejött a Föld teljes felszínéről alkotott elektroszmogtérkép. A mintegy tíz hónapig tartó űrutazás idején a SMOG-P jeleit több mint száz rádióamatőr vette szinte minden kontinensről. Többek közt nekik is köszönhető az az adatmennyiség, amelyet képesek voltak a fejlesztők begyűjteni. Összességében több mint 238 ezer különböző csomagot küldtek be a vevőállomások a zsebműholdról. A BME beszámolója szerint „az Európa fölött készült spektrumképből megfigyelhetők voltak a 810 és 950 megahertz körüli, a nagy tévéadók által sugárzott (500–600 MHz) jelek mellett olyanok, amelyek a mobil rendszerekből származnak, és amelyek jelenlétére ebben az alacsony tartományban nem számítottunk. Tehát a mobilszolgáltatók antennarendszerei nemcsak a tartományukban, hanem alatta is jelet bocsátanak ki, ez pedig a szükségesnél nagyobb teljesítményre utal.” Az óceánok fölött jelmentes volt végig a műhold pályája, hiszen ezeken a területeken nincsenek jelforrások.

A mérési pontok egyszerűsített eloszlása a Föld első elektroszmogtérképén, a 3D-s videóváltozatról készült kép segítségével. Készítői: Markotics Boldizsár és Takács Donát műegyetemi hallgatók. (A háromdimenziós térkép online, interaktív módon is megtekinthető: https://gnd.bme.hu/mb/site/)

A sikerek után a BME idén tavasszal öt másik kisműhold társaságában indította útjára a SMOG–1-et, melynek tervezett pályája 550-600 kilométer magasságú, 97 fokos dőlésszögű, napszinkron elrendezésű. Magyarország negyedik műholdja még részletesebb szmogtérkép elkészítését teszi lehetővé, miután egy szélesebb frekvenciasávban, az 5G mobilhálózatok által használt 960 megahertz alatti tartományban fellelhető komponensek megfigyelé­sére is alkalmas. A SMOG–1 újdonsága, hogy egy mágnesesen veszteséges anyagot alkalmaz, amely radikálisan csökkenti a mintegy 18 évre becsült élettartamot, így minimalizálva a műhold aktív működése után az űrszemétként eltöltött időt.

Hogyan védekezzünk?

Ha az űrben jelenleg nem is tudunk túl sokat tenni az elektro­szmog terjedés ellen, a nemzetközi ajánlások alapján néhány rendkívül egyszerű lépéssel saját lakóhelyünkön már hatékonyan védekezhetünk ellene. Az elektromos berendezéseket (például a wi-fi routert) úgy helyezzük el, hogy ne legyen a közvetlen közelében huzamosabb ideig senki. Amikor nem használjuk, áramtalanítsuk az elektromos berendezéseket, mobiltelefonálás közben használjunk kihangosítót, head-setet; a mikrohullámú sütő működése köz­ben a közvetlen közelében ne tartózkodjunk, ha nem zár megfelelően vagy sérült, ne használjuk. Tudatos vásárlásokkal is csökkenthetjük a sugárzást: jelentős különbség mutatkozik a CRT (katód­sugárcsöves) és az LCD/plazma televíziók és monitorok között.
Ez utóbbiak esetében nincs olyan elektronika (eltérítő tekercs), amely az elektronsugarak vezérléséhez szükséges lenne – lévén, hogy más technológiáról van szó. A lapos képernyők előnye elsősorban a 15 kilohertz körüli mágneses tér hiánya. Az elektroszmog elektromos összetevőjének sugárzásával összefüggésben is egyértelmű az LCD előnye. Érdemes olyan monitort vásárolni, melyen a svéd TCO-tanúsítvány megtalálható.

A szkeptikusok szerint ugyan nincsenek minden kétséget kizáró bizonyítékok arra, hogy az elektromágneses tereket gerjesztő készülékek károsítják az egészségünket, mégis a nyugodt éjszakai pihenés érdekében a lehetséges áramforrásokat teljesen kapcsoljuk ki, és ne aludjunk működő televízió, rádió, számítógép vagy laptop mellett.

A legnagyobb veszélynek alvás közben tesszük ki magunkat, ezért a nyugodt éjszakai pihenés érdekében a lehetséges áramforrásokat teljesen kapcsoljuk ki, és ne aludjunk működő televízió, rádió, számítógép vagy laptop mellett. Ne hagyjuk a kütyüket még készenléti állapotban sem. Ágyunk közvetlen közelében se legyen semmilyen áramforrás (konnektor, működésben lévő elosztó, mobiltelefon, laptop). Ezeket tegyük minél távolabb a fekhelyünktől, a legjobb, ha kivisszük őket a hálószobából.

A szkeptikusok szerint nincsenek minden kétséget kizáró bizonyítékok arra, hogy az elektromágneses tereket gerjesztő készülékek károsítják az egészségünket, egyes szakemberek mégis óvatosságra intenek. Mi meg eldönthetjük, teszünk-e néhány apró lépést az egészségünk érdekében.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka