A hidrogéntechnológiák és a szén-dioxid-hasznosítás kutatása – bemutatjuk az SZTE kutatócsoportjait
Az ezt célzó technológiák elterjedésének azonban gátat szab azok időszakossága (pl. napelemek esetén a napszakok váltakozása), illetve, hogy a megtermelt villamos energia tárolására egyelőre nem sikerült általánosan kielégítő megoldást találni. Az időszakosan megtermelt többletenergia kémiai tárolása (különböző nagy energiasűrűségű vegyületekben, pl. H2-előállítással és/vagy a szén-dioxid megkötésével és újrahasznosításával) egy, az ipari folyamatokba könnyen integrálható megoldást kínál (power to gas, P2G és power to liquid, P2L koncepció), így az ezt célzó technológiáknak kiemelt szerepük lehet a jövő gazdaságában. A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium (MENL) (RRF-2.3.1-21-2022-00009) a nehezen dekarbonizálható ágazatok kibocsátáscsökkentésének két fő területével (hidrogéntechnológiák és szén-dioxid-hasznosítás) foglalkozik. Ebben a cikkben a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) folyó kutatás-fejlesztési tevékenységet ismertetjük, és bemutatjuk az egyes kutatócsoportokat.
Elektrokémiai Technológiák Kutatócsoport – Dr. Janáky Csaba
A májusban átadásra kerülő Energetikai Innovációs Tesztállomás (EIT) egyik fő pillére különböző gáztermékek előállítása elektrolízis révén (power to gas, P2G). Erre a célra egy két elektrolizáló technológiát tartalmazó konténert, valamint egy ezt kiszolgáló elektromos konténert alakítottak ki. Az egyik technológia protoncserélő membrános (PEM) vízelektrolízissel állít elő tiszta vízből oxigént és hidrogént. Utóbbit akár 40 bar nyomáson, ami megkönnyíti a tárolást (szintén az EIT részeként), illetve a felhasználást az EIT további technológiáiban.
A másik technológiában szén-dioxid elektrokémiai átalakítása valósítható meg szén-monoxiddá, melyet szintén az EIT telephelyén tudnak tárolni és hasznosítani. A P2G konténer teljes egészében saját tervezésű és fejlesztésű, így lehetőség nyílik az egyes eszközök (pl. vízleválasztók, hőcserélők stb.) összehasonlító vizsgálatára, vagy akár más elektrolizáló cellák és cellakötegek vizsgálatára. A P2G konténer maximum 50 kilowattos bemeneti teljesítményű elektrolizáló cellakötegek tesztelésére méretezett, ezért az egy nagylabor és egy tesztüzem (pilot) közötti méretet képvisel. A hagyományos hálózati megtápláláson felül az elektrolízis megvalósítható az EIT részeként létesített fotovoltaikus kiserőművel termelt energia felhasználásával is, így szimulálva a technológia szigetüzem-jellegű dinamikus működtetését.
Elektrokatalízis Kutatócsoport – Dr. Endrődi Balázs
Az Elektrokatalízis Kutatócsoport az elektrokémiai szén-dioxid-redukcióval kapcsolatos tudományos kérdésekkel foglalkozik. Ez magában foglalja az elektrolizáló cellák működését befolyásoló kísérleti paraméterek feltárását, valamint a különböző degradációs mechanizmusok vizsgálatát. Ezenfelül vizsgálják a reakcióban képződő szén-monoxid termék továbbalakítási lehetőségét olyan nagy értékű termékek, mint például etilén előállítására. Kísérleteik során azonosítottak egy korábban ismeretlen katalizátorréteg-adalékot, mely lehetővé teszi a szén-monoxid elektrokémiai redukcióját nagy áramsűrűségen. Ezt alkalmazva megállapították, hogy az elektrolizáló cella szerkezete is döntően befolyásolja az elérhető reakciósebességet – egy saját fejlesztésű, rés nélküli elektrolizáló cellát használva a szakirodalomban található legnagyobb reakciósebességekkel versengő értéket tudtak elérni.
Kutatásaik másik fő iránya olyan anódreakciók vizsgálata, melyeket a szén-dioxid redukciójával egy időben (és egy cellában) végrehajtva mindkét elektródon értékes termékeket állítanak elő, és/vagy lehetőséget biztosítanak a cellafeszültség csökkentésére. Megmutatták, hogy megfelelő reakciókörülményeket alkalmazva nagy áramsűrűségen valósítható meg a glicerin elektrokémiai oxidációja. A szén-dioxid elektrolizáló cella anód oldalán vízoxidáció helyett glicerin parciális oxidációját lejátszatva jelentősen csökkenthető a cellafeszültség, miközben értékes termékek elegye képződik.
Fotoelektrokémiai Kutatócsoport – Dr. Janáky Csaba
A fotoelektrokémiai folyamatok célja a „mesterséges fotoszintézis” folyamatának vegyipari hasznosítása. Ennek során a kutatócsoport különböző félvezető/oldat határfelületen hajt végre kémiai reakciókat, a napfény energiáját hasznosítva. A közelmúltban bemutatták, hogy egy saját fejlesztésű elektrokémiai cellában – több Napnak megfelelő fényerősségű megvilágítással – fotoelektrokémiai úton hasznos nyersanyagokká alakították a biodízelgyártás melléktermékét, a glicerint, valamint ugyanabban a cellában szén-monoxiddá redukálták a szén-dioxidot. Eredményük azért jelent áttörést, mert a folyamatot legalább egy nagyságrenddel nagyobb reakciósebességgel valósították meg a korábbi fotoelektrokémiai kutatások eredményeihez viszonyítva. Ez már összemérhető a hagyományos (megvilágítás nélkül működő) elektrolizálókkal, azonban a fotoelektrokémiai cellák költséghatékonyabban működtethetők. Munkájuk során új félvezetők és katalizátorok alkalmazásával igyekeznek a továbbiakban új reakciókat vizsgálni, és egy adott termék szelektív képződése felé eltolni a folyamatokat.
Környezeti Katalízis Munkacsoport – Dr. Sápi András
A csoport célul tűzte ki a szén-dioxid direkt és indirekt módon történő, termokatalitikus átalakítását, szénhidrogén-alapú cseppfolyós üzemanyagok gyártását. A laboratóriumi kereteken belül a kétlépéses, közvetett fordított vízgázreakciót (RWGS) követő Fischer–Tropsch-megoldás mellett a direkt, egylépéses szén-dioxid hidrogénezését végző katalizátorokat és technológiákat fejlesztik, azokat tökéletesítik. Az Angewandte Chemie rangos folyóirat címlapjára került publikációjukban olyan nanostrukturált platina/mangán-oxid (Pt/MnOx) interfészről számoltunk be, amely fokozott aktivitást mutatott vízgáz eltolódási (RWGS) reakcióban, ahol a határfelületen keletkező éldiszlokációk eredményeként a lineárisan adszorbeált CO destabilizálódik, és gyorsan felszabadul a Pt nanorészecske felszínéről. Egy másik fejlesztésük során a megszokott vas-oxid-katalizátorok mellett azok vas-karbiddal történő hangolásával sikerült magasabb szén-dioxid-átalakítást és cseppfolyós üzemanyag szelektivitást elérniük.
A laboratóriumban szerzett tapasztalatokat a Szegedi Tudományegyetem Energetikai Innovációs Tesztállomás másik pillérében, a többreaktoros, félüzemi tesztállomáson (P2L) fogják kamatoztatni. Az üzemi egység a P2L reaktorból érkező hidrogénből, szén-dioxidból napenergiából származó elektromos áram segítségével, tiszta vízből fog cseppfolyós üzemanyagot gyártani. A keletkezett cseppfolyós üzemanyag hasonló a természetben bányászott kőolajhoz, abból benzin, gázolaj, kerozin vagy akár nehezebb olajok is gyárthatók. A gyártás napi kilogrammos mennyiségben fog történni, ami a laboratóriumi gyártáshoz képest 1000-szeres méretet jelent. Ezután már csak egy ugrás az ipari méretekben történő előállítás! Ez a rendszer egyedülálló Magyarországon, sőt, nemzetközi szinten is az elsők között van.
Li-ion Akkumulátor Kutatócsoport – Dr. Sápi András
Egyre gyakrabban találkozunk zöld rendszámos autóval, mely egyre növekvő igényt jelent a Li-ionos akkumulátorok e-mobilitásban történő felhasználásában. A már gazdaságilag autókban nem használható akkumulátorokat főként a végállapotba küldik, ahol megfelelő technológia után, alapanyagaira bontva, újrahasznosítható formába kerülnek. Viszont a végállapot előtt még elképzelhető egy a hulladékpiramis fentebbi lépcsőjén álló újrahasznosítási lehetőség, ahol az ún. másodlagos életút során az akkumulátorokat még felhasználhatjuk tárolókként, szünetmentes rendszerek segédeként, mielőtt azokat a végállapotba küldenénk. Az EU-s jogszabályi környezet alapján az akkumulátorok útlevéllel ellátása megköveteli majd a másodlagos források diagnosztikáját, de előírt szabványt vagy létező technológiát nem találtak.
A kutatócsoport vizsgálja az újrahasználatot megelőző szabványos és alkalmas diagnosztika kidolgozása mellett a másodlagos használati lehetőségeket is. A diagnosztika és gazdasági háttér kidolgozásra került. Emellett még roncsolásmentes CT-vizsgálatokkal derítették fel az akkumulátorok hőhatást követően bekövetkező belső átalakulásait, illetve egy kínai kooperációban tudománymetriai analízisek alapján vizsgálták a jövő akkumulátorigényeit, problémáit, átalakítási és feldolgozási lehetőségeit, illetve a Magyar Akkumulátor Szövetséggel kooperálva egy az akkumulátorokra irányuló tankönyv kidolgozásában is részt vettek a kutatók.
Reakciókinetikai és Felületkémiai Kutatócsoport – Prof. Dr. Kónya Zoltán
A kutatócsoport alacsony dimenziós (0D, 1D és 2D) anyagok vizsgálatával foglalkozik, és ehhez a felületkémia, az anyagtudomány, valamint a heterogén katalízis által határolt területen végez kutatásokat. A két, látszólag különálló domént, a gázfázisú heterogén katalízist és a folyadékfázisú elektrokatalízist egységesen kezelve a csoport hosszú távú célja klímasemleges energiahordozók, vegyipari alapanyagok és termékek – hidrogén, ammónia stb. – (elektro)katalitikus előállítása.
Ehhez első lépésben kétdimenziós modellkatalizátorok mint katalitikusan aktív felületek atomi léptékű szerkezetének és morfológiájának meghatározása mellett azok kémiai és elemanalízisét végzik el. Ezt egészítik ki a felületi adszorbátumok és hordozók jellemzésével, továbbá a reakciók során képződő közti- és reakciótermékek analitikájával. A felületi folyamatok mechanizmusát a kísérletek mellett elméleti számításokkal tárják fel. A vizsgált aktív felületeket ezután háromdimenziós katalizátorokon hozzák létre, és heterogén katalitikus (pl. CO2 hidrogénezés), valamint elektrokatalitikus (pl. HER, OER, NO3RR) reakciókban tesztelik.
Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport – Dr. Vidács László
Az SZTE Szoftverfejlesztés Tanszék Alkalmazott Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport MENL-projektben vállalt feladata, hogy az SZTE Elektrokémiai Technológiák és Elektrokatalízis Kutatócsoportjainak kutatóival együttműködve egy, a mesterséges intelligenciával (MI) támogatott eljárást dolgozzanak ki CO2 redukciós elektrokémiai cellák működésének optimalizálására. A kutatócsoport egyfelől adatelemzési oldalról segített a nagy mennyiségű kísérleti adatgyűjtés feltételeinek megteremtésében, másfelől a gyűjtött adatok elemzésével és gépi tanuló algoritmusok fejlesztésével segítette a közös munkát.
Az együttműködés célja, hogy a nagy mennyiségű kísérleti adat alapján olyan MI-alapú modelleket fejlesszenek, melyek az elektrokémiai cella bemeneti paraméterértékeinek (cellahőmérséklet, gázáramlási sebesség stb.) ismeretében jól meg tudja becsülni a kimeneti paraméterek (CO%, CO2%, H2% stb.) értékeit. Egy ilyen modellt ezután paraméteroptimalizálási kísérletben tudnak alkalmazni, mely során a modelltől egy sor, korábban nem látott bemeneti paraméterértékre kérnek kimeneti értékeket. A kapott kimeneti értékek alapján jósági metrikákat számolnak, melyek alapján el lehet dönteni, hogy az adott bemeneti paraméterértékeket milyen irányba érdemes változtatni az optimális cellaműködés elérése érdekében. Az optimális bemeneti paraméterértékek megtalálásának egy lehetséges módja genetikus algoritmusok alkalmazása. Ennek folyamatát az ábra szemlélteti.
Pórusos Nanokompozitok Kutatócsoport – Prof. Dr. Kukovecz Ákos
A csoport feladata a projekt számára fontos elektrokémiai cellákban használt gázdiffúziós rétegek vizsgálata. Ehhez eddig három kísérleti módszert fejlesztettek. Az egyik lehetővé teszi a szövetek elektromos ellenállásának pontos mérését a vastagság (összenyomás) függvényében. Kísérleti berendezésüket adaptálták a projekt mintáihoz, majd folyamatosan javították az ellenállásmérés pontosságát. Eredményeik rámutattak a hiszterézis fontosságára.
Másik módszertani fejlesztésük nagy felbontású mikro-CT-felvételeket szolgáltat különböző mértékben összenyomott elektrokémiai cellaszövetekről. Az így nyert 3D rekonstrukciók a szövetszerkezet és a porozitás változásairól informálnak, ahogyan az a mellékelt ábrán is látható.
Kísérleteik harmadik iránya a funkcionálisan módosított szénszövetek szerkezeti változásainak in situ XRD (röntgendiffrakciós) feltárására irányult. Szénszöveteken ezüst – piridin-2,5-dikarbonsav koordinációs polimert szintetizáltak, a mintát in situ XRD-mérés során inert és reduktív atmoszférában hőkezelték, majd felállították a hőkezelési paraméterek és a részecskék mérete/felületi borítottsága közötti szemikvantitatív összefüggéseket.
Zöld Technológia Társadalomtudományi Kutatócsoport – Dr. Törőcsikné Prof. Dr. Görög Márta, Dr. Lukovics Miklós
A kutatócsoport a zöld technológiákkal kapcsolatos társadalomtudományi aspektusok széles skáláját vizsgálja: use case-eket, business case-eket értékelnek, azonosítják a stakeholdereket, menedzselik azok bevonását, technoökonómiai elemzéseket végeznek, felmérik a technológiák társadalmi megítélését, elemzik mindezek jogi-szabályozási hátterét, javasolatot tesznek alkalmazandó modellekre – mindezt a felelősségteljes innováció, mint horizontális szempont figyelembevételével.
Legfontosabb eredményük, hogy a MENL gondozásában, az IFUA Horváth & Partners Kft. együttműködésében elkészítették a Szén-dioxid-tárolási és -hasznosítási (CCS/CCU) lehetőségek Magyarországon című Fehér Könyvet. Ennek célja a hazai CCU/S ipar (szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és -tárolás; carbon capture, utilization and storage – a szerk.) szakmai megalapozása, különlegessége pedig az, hogy primer kutatásuk lefedi az ETS hatálya alá eső magyar kibocsátás több mint 86 százalékát. Elemzésük legfontosabb megállapítása, hogy Magyarországon jelentős kibocsátáscsökkentés érhető el viszonylag kevés szereplő bevonásával és együttműködésével.
A Fehér Könyvet bemutató workshop rendezvényükre Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Deli Daniella klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár és Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár részvételével került sor. Kerekasztal-beszélgetést tartottak az állami, az ipari és az egyetemi szféra képviselőinek bevonásával a CCU/S jelenlegi helyzetéről és várható jövőjéről, valamint a könyvvel kapcsolatos észrevételekről. Mindemellett tudományos tanulmányokat készítenek és konferencia-előadásokat tartanak a magyar CCU/S helyzetről.•
Címlapkép forrása: Depositphotos/malpetr