A klímasemlegesség döcögős útján – Net Zero Readiness Report 2023
A legnagyobb kibocsátó nemzetek közül ugyan több is növelte a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzéseit, de mindez nem elég – állapítja meg a KPMG Net Zero Readiness Report 2023-as jelentése, mely 24 ország felkészültségét hasonlította össze. A szakemberek olyan kulcsfontosságú ágazatokban mérték fel a globális tendenciákat, mint a villamosenergia-ipar, a közlekedés, az olaj- és gázipar, valamint a mezőgazdaság. A jelentés országonként mutatja be, hogy az egyes gazdasági ágazatok miként járulnak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, és ezek az arányok mennyit változtak 2005 és 2022 között. A Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület (ISSB) idén közzétette az új globális fenntarthatósággal kapcsolatos riportálási követelményeit, és az Európai Bizottság elfogadta az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokat (ESRS). Ezek a szabványok lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy megmutassák, milyen erőfeszítéseket tesznek a zöld üzletmenet teljesítése érdekében.
A jelentés szerint Kína, az Egyesült Államok és India a globális kibocsátás mintegy 52 százalékáért felelős.
Kína legfontosabb tüzelőanyaga a szén, amelynek a felhasználása a 2021-es kormányzati tervek szerint 2025-ig növekedni fog, és csak ezután kezd csökkenni. Kína nemzeti szén-dioxid-kibocsátási rendszert indított útjára 2021-ben. Ez a világ legnagyobb online szén-dioxid-piaca, amely egyelőre csupán az energiatermelési ágazatot fedi le, de a tervek szerint a rendszert nyolc fő iparágra fogják kiterjeszteni.
Az Amerikai Egyesült Államokban 2022 volt az első olyan év, amikor a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés meghaladta a szénen alapuló termelést. A 2022 augusztusában törvénybe iktatott Inflációcsökkentési Törvény a klímaválság kezelését hivatott előmozdítani, az amerikai gazdaság modernizálásával és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésével.
India energiafogyasztása 2000 óta a duplájára nőtt, és a nettó zéró kibocsátást számításaik szerint 2070-re tudják elérni. Ez magában foglalná a hidrogén előállításának és felhasználásának növelését, továbbá az elektromos járművek nagyobb arányát is. Indiában – sok más országhoz hasonlóan – a mezőgazdaság komoly kihívást jelenthet az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében. A műtrágya államilag támogatott, ami ösztönözheti a túlzott felhasználást, és ugyancsak nehéz csökkenteni a tejelő állattartásból származó metánkibocsátást. Ez az az ágazat, amelynek a szén-dioxid-mentesítése minden bizonnyal a legtöbb időt fogja igénybe venni.
A jelentés jó példaként említi Norvégiát, mely szinte teljes áramszükségletét vízenergiából fedezi, és a tervek szerint 2025-re megszűnik a fosszilis üzemanyag-meghajtású új autók értékesítése. Az ország célként tűzte ki, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást, és azt, hogy már 2030-ban szén-dioxid-semlegessé váljon, a többi között az EU-val kötött megállapodás révén, amely szerint részt vesz a kibocsátáskereskedelmi rendszerében annak ellenére, hogy nem tagja az EU-nak.
Svédország is komoly eredményeket ért el a szén-dioxid-mentesítésben mind a vállalatok, mind a magánszemélyek körében. A villamos energia több mint 90 százaléka alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból, elsősorban víz- és nukleáris energiából származik – emeli ki a jelentés.•
Címlapkép forrása: KPMG
