Ábrahám István, a Pécsi Tu­do­mány­­egyetem Általános Orvostudományi Kara (PTE ÁOK) Élettani Intézetének egyetemi tanára és a Szentágothai János Kutatóközpont egyik kutatócsoportjának vezetője nemrég érkezett haza külföldről. Az Idegtudományi Centrumban (IC) folyó munkát úgy jel­le­mezte, mint egy baráti társaság közös erőfeszítéseit, közös pályázatokkal és konkrét kutatási irányokkal, ami új szemléletet hozott az egyetemre. „A munkának, amelyben a felfedező, gyógyszer- és klinikai kutatás is jelen van, a Nemzeti Agykutatási Program ad egyfajta ernyőt – mondta Ábrahám István. – A kormány összesen 12 milliárd forintot biztosít a programra, ami egyedülálló a világon.”

A kutatócsoport vezetője azt is elmondta, hogy hatalmas az elvárás, a betegbiztosítási rendszer ugyanis a világ fejlett részén 20-30 éven belül nem fogja tudni a központi idegrendszeri betegségek gyógyítását finan­szírozni. Addigra minden negyedik, de lehet, hogy minden harmadik embert érint majd az ilyen jellegű megbetegedés. A kutatók versenyt futnak az idővel, a nyomás óriási. Kutatási terület, azaz betegség van bőven a stressztől, az abból kialakuló pszi­cho­szomatikus betegségektől az Alzhei­mer- és Parkinson-kóron át az epilepsziáig.

Ábrahám István kutatócsoportja (mn.aok.­pte.hu) azzal foglalkozik, hogy mi lehet egy idegsejt felszínén a molekulamozgások szerepe, hogy tudják bejuttatni az információt a sejt belsejébe, mi a különbség molekuláris szinten a normális és patoló­giás idegsejtműködés között. Megpróbálják meg­érteni, hogy a női nemi hormon, az ösztrogén, hogyan védi az idegsejteket a káros hatásoktól.

Ábrahám Hajnalka docens, a PTE Központi Elektronmikroszkópos Laboratóriuma és az Orvosi Biológiai Intézet munkatársa az idegsebészeti és neurológiai klinikán dolgozó kollégáival együtt az epilepsziát kutatja. A Dóczi Tamás vezette Pécsi Diag­nosztikai Központtal közösen az eltávolított agykéregszöveten végzett vizsgálatok eredményét vetik össze mágneses rezonancia vizsgálatokkal. Reményeik szerint a kutatás egyik eredménye az lesz, hogy pontosabban meg tudják jósolni a műtéti beavatkozás hatékonyságát.

Helyes Zsuzsanna, a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet egyetemi tanára, a Szentágothai János Kutatóközpont Molekuláris Farmakológiai Kutatócsoportjának vezetője elmondta: jelenlegi pályázatuk során a krónikus fájdalom központi idegrendszeri vetületeire, a különféle eredetű fájdalomállapotok mechanizmusaira fókuszálnak. Gyógyszerfejlesztési irányokat is elindítottak két célmolekulára vonatkozóan, amelyekre egyetemi szabadalmakkal rendelkeznek. Ezek ma preklinikai fázisban vannak. Az egyikhez körülbelül három év és néhány százmillió forint szükséges még ahhoz, hogy feltaláló partnerükkel, Mátyus Péter professzorral és a Toxi-Coop Zrt.-vel közös munka eredményeképpen klinikai vizsgálati fázisba jusson az új fájdalomcsillapító gyógyszerjelölt.

Ábrahám István hozzátette: az IC kutatói a NAP által biztosított forrás mellett pályázaton közel százmillió forintot nyertek egy szuperrezolúciós mikroszkópra. A PTE Általános Orvostudományi Kara ötvenmillió forinttal járult hozzá ahhoz, hogy Pécsen olyan berendezés üzemeljen, amilyen Európában még nincs. Az egyetemi tanár hozzátette: a Femtonics Kft.-vel közösen olyan mikro­szkóp fejlesztésén is dolgoznak, amely 3D-ben vizsgál molekulákat élő sejtekben.

Élő idegsejten (szürke) egyedi neurotrophin receptor molekulák (piros) mozgásáról készült pillanatfelvétel.

A kutatások tapasztalatairól 2017-ben az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetsége regionális konferenciáján is beszámolhatnak a pécsi kutatók. Az egyetem alapításának 650. évfordulójához kötődő pécsi esemény a szakma első rangos nemzetközi találkozója lesz Magyarországon.

A PTE IC további kutatócsoportjairól és munkájukról honlapjukon olvasható bővebb információ (ic.pte.hu).

2016. január