2023. november 2.

Szerző:
Szegedi Imre

Eltérő pályák

Különleges év volt 1994, hiszen akkor két magyar szár­ma­zású tudós kapott Nobel-díjat.

Oláh György kémiait, Harsányi János közgazdaságit. Mindkét kutató hosszú-hosszú évtizedek óta az Egyesült Államokban élt. 

Külön­leges év 2023, hiszen ebben az esztendőben két magyar származású tudós kapott Nobel-díjat. 

Az amerikai-magyar állampolgár Karikó Katalin orvosi-élettani, a magyar-osztrák állampolgár Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjat érdemelt ki. 

Az Egyesült Államokban élő és kutató – de minden évben hazalátogató – Karikó Katalin a koronavírus elleni vakcina előállításában szerzett elévülhetetlen érdemeket. A pandémia előtt azonban csak a szűk szakma ismerte a munkásságát. A szegedi József Attila Tudomány­egyetemen biológus diplomát szerzett kutatónak itthon egyedül a Debreceni Egyetem munkatársaival volt együttműködése.

Krausz Ferenc az attofizika megteremtője. A lézerfizika e különleges ágának szegedi csúcs­intézménye, az ELI-ALPS néven ismert tudományos központ az ő felfedezését hasznosítja. Az évekkel ezelőtt az ELTE-n elméleti fizikai tanulmányokat folytató, a Műegyetemen pedig villamos­mérnöki diplomát szerzett kutató sokat tett azért, hogy ez az élvonal­beli tudományos eszköz a Tisza-partjára kerüljön. Négy éve indult másik kezdeményezése szintén az atto­szekundu­mos eredményére épül – a budapesti Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ vérminták elemzése, a változások követése alapján következtet betegségre, kóros folyamatra. Izgal­mas ötlet, ami akár bejöhet.

Karikó Katalinnak mennie kellett, mert itthon nem kapott támogatást. Krausz Ferenc úgy ment el – jobb kutatási fel­tételek miatt –, hogy közben végig itthon is volt.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka