Oláh György kémiait, Harsányi János közgazdaságit. Mindkét kutató hosszú-hosszú évtizedek óta az Egyesült Államokban élt.
Különleges év 2023, hiszen ebben az esztendőben két magyar származású tudós kapott Nobel-díjat.
Az amerikai-magyar állampolgár Karikó Katalin orvosi-élettani, a magyar-osztrák állampolgár Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjat érdemelt ki.
Az Egyesült Államokban élő és kutató – de minden évben hazalátogató – Karikó Katalin a koronavírus elleni vakcina előállításában szerzett elévülhetetlen érdemeket. A pandémia előtt azonban csak a szűk szakma ismerte a munkásságát. A szegedi József Attila Tudományegyetemen biológus diplomát szerzett kutatónak itthon egyedül a Debreceni Egyetem munkatársaival volt együttműködése.
Krausz Ferenc az attofizika megteremtője. A lézerfizika e különleges ágának szegedi csúcsintézménye, az ELI-ALPS néven ismert tudományos központ az ő felfedezését hasznosítja. Az évekkel ezelőtt az ELTE-n elméleti fizikai tanulmányokat folytató, a Műegyetemen pedig villamosmérnöki diplomát szerzett kutató sokat tett azért, hogy ez az élvonalbeli tudományos eszköz a Tisza-partjára kerüljön. Négy éve indult másik kezdeményezése szintén az attoszekundumos eredményére épül – a budapesti Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ vérminták elemzése, a változások követése alapján következtet betegségre, kóros folyamatra. Izgalmas ötlet, ami akár bejöhet.
Karikó Katalinnak mennie kellett, mert itthon nem kapott támogatást. Krausz Ferenc úgy ment el – jobb kutatási feltételek miatt –, hogy közben végig itthon is volt.•