Jelenleg a vasút óriási hátrányban van, a közút körülbelül ötször nagyobb piaci részesedéssel rendelkezik, és ez nem véletlen (1. ábra). Az ügyfelek kielégítése érdekében a vasútnak gyorsabbá kell válnia, és látványosan fejlesztenie kell a szolgáltatásai színvonalát. Az átgondolt digitalizáció valószínűleg a vasúti árufuvarozás egyik legfontosabb sikertényezője lehet.

1. ábra. A közlekedési módok piaci részesedése az árufuvarozásban (Forrás: Eurostat/Database/Transport)

A Knorr-Bremse, a világ piacvezető fékrendszergyártója, a vasúti és haszongépjárművek egyéb alrendszereinek szállítója is ezt az álláspontot képviseli. A német tehervagon-tulajdonosok szövetségének (VPI) idén januárban, Németországban megrendezett szimpóziuma lehetőséget nyújtott arra, hogy betekintést nyerjünk a kulisszák mögé: a vasúti teherszállítási ágazat vajon hogyan értékeli a jelenlegi állapotot és körülményeket.

Hogy milyen gyors lesz a digitális technológiák tehervago­nokba történő bevezetése, azt most még nehéz lenne megjósolni, mindenesetre egy kérdőíves felmérés alapján már közelebbi képet kaphatunk arról, hogy a szakma képviselői hogyan látják az iparág mostani és jövőbeli helyzetét.
A több mint kétszáz résztvevőt számláló, „Digitalizálás a vasúti árufuvarozásban – Hol állunk?” című rendezvényen 149 iparági képviselő válaszolt a 29 kérdést tartalmazó felmérésre. A közvélemény-kutatás eredménye mindenképpen figyelemre méltó.
A válaszadók 94 százaléka szerint a telematikai megoldások és a digitalizáció bevezetése kulcsfontosságú szerepet játszhat a vasúti áruszállítás közúttal szembeni versenyhelyzetének javításában (2. ábra).

2. ábra. A digitalizáció bevezetésének fontossága a vasúti áruszállítás versenyhelyzetének javítása érdekében (Forrás: Saját prezentáció a VPI-felmérés alapján)

A felmérésben részt vevők többsége biztos abban, hogy 2020-ra az európai áruszállító vagonok több mint 30 százalékára a digitalizáció eszközeként telematikai rendszereket telepítenek. Úgy vélik, hogy 2025-re ez az arány már el fogja érni a közel 60 százalékot. 2030-ra teszik azt az időpontot, amikor Európában a tehervagonok 80 százaléka telematikai rendszerekkel lesz felszerelve (3. ábra).

3. ábra. A digitalizáció bevezetésének várható sebessége (Forrás: Saját prezentáció a VPI-felmérés alapján)

Amíg egy vagon a megbízótól a címzettig eljut, több rendező pályaudvaron megy keresztül, és különböző vonatok részét képezi. A piaci elemzések és iparági jellemzések azt mutatják, hogy ezek az úgynevezett kiegészítő munkák (a vonat összeállítása és szétszedése, dokumentáció kezelése, fékpróbák) a szállítási költségek aránytalanul nagy részét tehetik ki. Például 500 kilométeres távolság esetében ezek az elő- és utómunkák (first mile/last mile, a szakipari zsargon szerint) elérhetik az összeköltség 60 százalékát is. A Knorr-Bremse szerint éppen ezért – a költségek csökkentése és a hatékonyság növelése érdekében – kiemelten fontos, hogy ezzel a területtel behatóan foglalkozzunk.
A first mile/last mile területén végzett feladatok optimalizálásával kapcsolatban a felmérésben részt vevők arra számítanak, hogy 2020-ra a digitalizáció bevezetésének mértéke elérheti a 24 százalékot. 2025-re ezt az értéket már 44 százalékra becsülik, míg 2030-ra 64 százalékot prognosztizálnak. A legrelevánsabb alkalmazási területek itt a válaszadók szerint az automata fékteszt, a vonatok automata összekapcsolása és az automata pályaudvari vezetés önvezető és tolatómozdonyokkal.

A vasúti áruszállítási iparág képviselői szerint a piaci szereplők közötti együttműködés erősítése nagyon is indokolt, hiszen a telematika, illetve a digitalizáció sikeres és eredményes bevezetéséhez a jó együttműködés valamennyi ágazat között elengedhetetlen. A jelenlegi helyzetet viszont meglehetősen gyengének ítélik meg (4. ábra). Az iparág nagyon konzervatív, és nagymértékben az egyedi megoldásokra támaszkodik. Ugyanakkor számos pozitív kezdeményezés is született már, az egyik legjelentősebb például a németországi központú Technischen Innovationskreises Schienengüterverkehr (TIS), amely a vasúti teherszállítás javítását tűzte ki céljául.

4. ábra. A piaci szereplők közötti együttműködés fontossága (Forrás: Saját prezentáció a VPI-felmérés alapján)

Az egyedi és meglehetősen eltérő megoldások maguk után vonják a kérdést: a telematikai, illetve a digitalizációs technológiák gyorsabb ütemű bevezetésének vajon mi a fő technikai akadálya? Itt a válaszadók több mint 40 százaléka a hiányzó szabványokat és az átjárhatóság hiányát jelöli meg. Az ipari képviselők mintegy 20 százaléka szerint a legfőbb akadályt a stabil áramellátás hiánya jelenti.
A legnagyobb kihívást a Knorr-Bremse abban látja, és a válaszadók 75 százaléka is úgy véli, hogy a kezdeti beruházás költsége túl magas, és nem látják világosan a költség- és profitmegosztási modellt sem. Ez azt jelzi, hogy az ipar bizonytalan abban, hogy hogyan és mikor érhető el a befektetés megtérülése.

A vasúti áruszállítás sajátossága, hogy az egy több résztvevős piac, ahol a felek érdekei nagyon különböznek. Vagontulajdonosok, tehervagon- és alkatrészgyártók, logisztikai cégek, állami tulajdonban lévő vállalatok egyaránt jelen vannak, és szigorú szabályozási követelmények jellemzik a területet. Ennek a struktúrának az egyedisége, hogy egy új technológia, mint például a digitalizáció, majdnem minden szereplőnek biztosít valamilyen előnyt, de az egyedi előnyök egyike sem elég ahhoz, hogy az adott szereplőnek érdemes legyen egy ilyen műszaki megoldást finanszíroznia.
Az iparági képviselők válaszai azt erősítik, hogy a GPS-alapú szolgáltatások terjedése rövid távon várhatóan tovább fog nőni. Jelenleg a tehervagonparkok digitalizációjának legismertebb technológiái a telematikai alkalmazások, telepítésük is egyszerű.
Másrészről a digitalizáció előmozdítása érdekében további innovatív kiegészítő alkalmazásokra van szükség. A fékek a legelismertebb gépjárműalrendszerek közé tartoznak. A Knorr-Bremse termékpolitikája a digitális technológiák fékrendszerbe való integrálását célozza meg, hogy ezáltal széles körű tájékoztatást és automatizálást biztosítson vevői részére az átláthatóság, a folyamatok optimalizálása és a költségek csökkentése érdekében.

Összességében elmondható, hogy a GPS-alapú technológia jó kezdetet jelent, de ennél sokkal többre van szükség ahhoz, hogy a vasúti áruszállítás versenyképessége javulhasson, főleg a közúttal szemben. Más iparágakból származó példák azt mutatják, hogy a GPS és a paraméterek monitorozása az első lépést jelenti, és a folyamatok optimalizálásának, valamint a teljes körű automatizálásnak a jövőben erre kell épülnie. A Knorr-Bremse megítélése szerint olyan rendszerekre van szükség, amelyek ezeknek a kihívásoknak megfelelnek.•