2021. augusztus 2.

Szerző:
Bencze Áron

Aktivizálták az innovációs ökoszisztéma szereplőit

A jelek szerint sikerült a hazai innovációs ökoszisz­téma szereplőit hatékonyan megszólítani a Területi Inno­vá­ciós Platform (TIP) létrehozásával. Eddig 330 tag csatlakozott a kezdeményezéshez. De vajon milyen változásokat indukál mindez az egyetemek, a kutató­intézetek vagy éppen a hazai vállalkozások életében? Sebők Katalinnal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal vállalati in­novációs elnökhelyettesével nemcsak a TIP-ben rejlő lehetőségekről, hanem a Nemzeti Laboratóriumok eddigi eredményei­ről és a hálózat bővítésének esélyeiről is beszélgettünk.


Budapesten és hét vidéki egyetemi helyszínen indította el 2019 novemberében a Területi Innovációs Platformokat a Hivatal. Mintegy másfél év távlatában mennyire látja sikeresnek a programot?

– A megújuló hazai innovációs ökoszisztéma jövőbeli teljesítménye és versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a felsőoktatási és ku­tatóintézmények, vállalkozások, szakmai szervezetek és a szakpolitikai döntéshozók kapcsolatai helyi szinten is megerősödjenek.

Sebők Katalin, az NKFIH vállalati innovációs elnökhelyettese (Forrás: NKFIH)

Éppen ezért a Területi Innovációs Platformok megalapításával az volt a célunk, hogy közös színtérre hozzuk az innovációs ökoszisztéma szereplőit, az egyetemektől kezdve a klasztereken át egészen a startupokig. A felsőoktatási intézmények tudásbázisára építve olyan egyedülálló hálózat bontakozik most ki, melyben minden érintett – földrajzi helytől függetlenül – megtalálhatja a kihívására választ jelentő megoldást, lévén hogy az információ, a fejlesztői-kutatói infrastruktúra, a széles kapcsolatrendszer mind rendelkezésre áll a TIP körein belül.

Ezt az értéket az a 330 tag is felismerte, akik a TIP-hez a mai napig már csatlakoztak. Úgy vélem, ez a szám már önmagáért beszél, hiszen ennyi szereplőt egy innovációs keringésbe kapcsolni már hatalmas eredmény. De természetesen célul tűztük ki a további fejlődést, melynek része volt, hogy az idei év májusában újabb öt városban alapítottunk TIP-központokat, így tulajdonképpen már az egész országot lefedjük a tizenkét vidéki és a budapesti helyszínnel. Sikerként könyvelem el azt is, hogy folyamatos az aktivitás, rendszeresek a tudásmegosztást, kapcsolatépítést célzó események, melyekből több mint százharmincat valósítottak meg tagjaink az elmúlt másfél évben.

A tudásintenzív fejlesztés a legtöbb hazai cég számára (gépbeszerzés, a működtetéséhez szükséges know-how, több szakterületet érintő magas tudású szakemberek) a költségek miatt nem fenntartható. Az egyetemeken ez elérhető, szolgáltatásként igénybe vehető, így a cégek költséghatékonyabban tudnak fejleszteni, a megszületett innovációnak köszönhetően pedig a bevétel is megsokszorozódik. (Forrás: NKFIH)
Alapvető célként fogalmazták meg az innovációs képességek helyben való fokozását, valamint az egyetemek kapcsolatrendszerének mélyítését a helyi kis- és középvállalkozásokkal, a kkv-kkal. Ezen a területen sikerült előrelépni?

– Az egyetemek-vállalkozások közötti kapcsolatok erősítése nemzetgazdasági érdek, mely előnyhöz juttatja mindkét felet. Az egyetemek olyan tudáskapacitással rendelkeznek, amivel a hazai vállalkozások nagy részének szinte azonnali megoldást nyújthatnak a gyakran technológiaintenzív termék- vagy szolgáltatásfejlesztési kihívásaikra. A TIP azt hivatott elősegíteni, hogy könnyebbé váljon a kapcsolatteremtés, az igények felmérése, miközben új, piacképes termékek és szolgáltatások jönnek létre. A hálózat tagjainak túlnyomó többsége kis- vagy középvállalkozás, közülük sokan még csak most térképezik fel a lehetőségeket, de elmondhatjuk, hogy számos esetben elindult a közös gondolkodás, van, ahol ezt már konkrét lépések, akár szerződéskötés követte.

Az egyetemeket illetően milyen konkrét változások valósultak meg a TIP kapcsán?

– Az egyetemek számára ez a tagság koncentrált piacinformációt, a trendek és igények közvetlen megismerését hozza magával. Ez természetesen változásokat indukál, akár új szervezeti egységek, innovációs vagy éppen tudástranszferközpontok, irodák létrejöttével, amelyek kifejezetten a vállalati kapcsolatok erősítéséért felelnek. Az együttműködések és az igények jobb megismerése generálhat további eszközbeszerzéseket, fejlesztéseket, melyeknek köszönhetően még hatékonyabban szolgálható ki a vállalati szektor felől érkező kereslet. Tehát azt mondhatjuk, hogy többrétűvé válik és fokozódik az egyetemek aktív szerepvállalása, közvetle­nül kiajánlhatják szolgáltatásaikat, ami ösztönző hatású a kkv-k növekedésére is.

Az ipari szereplők részéről milyen visszajelzéseket kaptak a TIP-pel kapcsolatosan?

– Tudjuk, hogy a jelenlegi piaci helyzetben, aki nem innovál, az könnyen kieshet a „játékból”, ugyanis az innováló vállalkozások behozhatatlan versenyelőnnyel és akár négyszer több forgalmat generálva válhatnak az iparág meghatározó szereplőivé. A tudásintenzív fejlesztés azonban a legtöbb cég számára megfizethetetlennek bizonyul, ha például egy-egy fejlesztéshez részben szükséges gépet be kell szerezni, a működtetéséhez szükséges know-how-t el kell sajátítani, és gondoskodni kell a fejlesztéshez szükséges szerteágazó, sok esetben több szakterületet érintő, magas tudással bíró valamennyi szakember foglalkoztatásáról. Amire mi felhívjuk a piaci szereplők figyelmét, az az, hogy az egyetemeken ez a tudás sok esetben már elérhető, szolgáltatásként igénybe vehető, tehát a költségek jelentős csökkentése mellett nyílik lehetőség az újító törekvések megvalósítására. Így a cégek költséghatékonyabban tudnak fejleszteni, a megszületett innovációnak köszönhetően pedig a bevétel is megsokszorozódik. Az egyetemekkel már közös fejlesztést megvalósító vállalatok beszámoltak róla, hogy olyan tudáshoz, ismeretekhez jutottak, melyek náluk nem álltak rendelkezésre, olyan problémákra sikerült az egyetemi szakemberekkel megoldást találni, melyekre önmagukban nem lettek volna képesek. Ilyen jó példákat látunk számos szakterületen, például az agrárium, gyógyszerkutatás, gyártástechnológia, termékfejlesztés területein.

Hogyan lehet csatlakozni a hálózathoz?

– Jogi személyeket várunk, a teljesség igénye nélkül például egyetemeket, kutató­intézeteket, kkv-kat, nagyvállalatokat, klasztereket, inkubátorokat, kamarákat. A csatlakozáshoz mindössze egy nyilatkozat kitöltése szükséges, mely letölthető az NKFI Hivatal weboldaláról. Az aláírt dokumentumot közvetlenül ahhoz a TIP-központhoz kell eljuttatni, amelyhez csatlakozni szeretne az adott szervezet, ezt követően a hálózat teljes jogú tagjává válik, és automatikusan bekapcsolódik az információáramlásba. Fontos kiemelni, hogy a tagság ingyenes, tagsági díj nincs, folyamatosan várjuk a csatlakozókat. Az eddig csatlakozott tagok jelentős része kkv, de vannak nagyvállalatok, startupok, szakmai szervezetek, inkubátorok, kutatóintézetek is.

Milyen konkrét előnyökkel jár a tagság?

– A tagok első kézből értesülnek az aktuális hazai és nemzetközi innovációs pályázatokról, hatékonyabb forrásfelhasználásra lesznek képesek, a tevékenységük során pedig közvetlenül hozzáférnek az egyetem kutatás-fejlesztési kapacitásaihoz, így az innovációs folyamatok aktív résztvevőivé válnak. Nem elhanyagolható az sem, hogy közvetlen véleményezési lehetőségük van a kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitikai irányokat illetően. Hogy egy példával is szemléltessem: az európai uniós források lehívásának feltétele az úgynevezett intelligens szakosodási stratégia – melyet sokan csak S3-ként emlegetnek – megalkotása, mely egy területi alapú, specializációs irányok kialakítására fókuszáló szakpolitikai eszköz. Ez a metódus segít kijelölni a következő programozási időszakra eső források optimális felhasználási területeit. Ahhoz, hogy meghatározzuk ezeket a területeket, a TIP-tagokat is bevontuk a véleményezésbe, a potenciális erősségek és lehetőségek feltárásába, felhasználva azt a speciális tapasztalati és helyi ismeretkört, melyet beépíthettünk a végső javaslatba is. Így születtek meg a 2021–2027-es ciklus prioritásai.

2020 őszén elindult a Nemzeti Laboratóriumok Program. Jelenleg hány ilyen laboratórium van Magyarországon, és milyen szakterületekre koncentrálnak?

– A Nemzeti Laboratóriumok rendszere egy teljesen új perspektívát hoz a tudományos gondolkodásba. Tulajdonképpen olyan tudásközpontokról van szó, melyek együtt­működésen alapuló, dinamikus színteret biztosítanak a felfedező és kísérleti kutatások számára. Egy adott tématerület hazai szakmai műhelyei koncentrálódnak ezekben a tudományos csomópontokban azzal a nem titkolt céllal, hogy a tevékeny­sé­gükből származó gazdasági, társadalmi és környezeti eredményeket hazai és nemzetközi környezetben egyaránt hasznosítani tudjuk.

A Nemzeti Laboratóriumok rendszere egy teljesen új perspektívát hoz a tudományos gondolkodásba, és együttműködésen alapuló, dinamikus színteret biztosít a felfedező és kísérleti kutatások számára.

Négy olyan területet jelöltünk ki, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek számítanak, így ez idáig az ipar és digitalizáció, a kultúra és család, az egészség, valamint a biztonságos társadalom és környezet kutatás-fejlesztési témakörön belül 17 Nemzeti Laboratórium és egy Kutatólaboratórium kezdte meg működését. Az autonóm rendszerek, a mesterséges intelligencia, a társadalmi innováció, a biotechnológia, a humán reprodukció, a virológia vagy éppen az éghajlatváltozás csak néhány a kutatási területek közül. A laboratóriumok kutatás-fejlesztési irányai tehát rendkívül változatosak, ugyanakkor közös jellemzőjük, hogy aktuális, nem csupán nemzeti, de globális szinten is égető kérdések megválaszolására fókuszálnak.

Milyen platformok, testületek segítik a program hatékonyabb működését?

– Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a Nemzeti Laboratóriumok hálózata hatékonyan és eredményorientáltan működjön, éppen ezért alakítottuk ki a Nemzeti Laboratóriumok Programirányítási rendszerét. A Programirányítás több alegységből áll, melyek más-más területért felelnek. Maguk az egyes laboratóriumok is létrehozták a saját projektirányító testületüket, melyek az operatív irányítást felügyelik és ellenőrzik. Stratégiai szinten Nemzetközi Tanácsadó Bizottság működik, mely a laboratóriumok nemzetközi szintű kompetenciafejlesztését, nemzetközi kutatói közösségbe való beágyazódásának el­mélyíté­sét elősegítő és vizsgáló szerepet tölt be. A szakpolitikai célokhoz való hozzá­járulás mértékét és minőségét a Nemzeti Laboratóriumok Felügyelő Testülete ellen­őrzi, továbbá ennek alapján a következő évi támogatásukra vonatkozóan is javaslatot fogalmaz meg. A Szakmai Tanácsadó Bizottság pedig elvégzi a támogatási kérelmek szakmai értékelését, javaslatok megfogalmazásával támogatja a testületek munkáját, és biztosítja a közvetlen információáramlást az előrehaladásról, a felmerült kockázatokról. Ezt az össze­tett szakmai munkát természetesen olyan szakemberek végzik, akik szerteágazó tapasztalatuk, hazai és nemzetközi elismertségük révén igazi patrónusai ennek az egyedülálló rendszernek.

Mely szakterületeken működő laboratóriumok számítanak már most is erősnek?

– Úgy látjuk, hogy szépen haladunk a kijelölt célok felé, azonban azt is tudni kell, hogy ez nem sprint, hanem inkább maraton. Minden labor aktuális kérdésekkel és trendekkel foglalkozik, így a maga nemében mindegyik jelentős célkitűzésekkel indult útnak, az eredményeik a közeli jövőben mindennapi életünk részévé válhatnak.

A globális trendeknek megfelelően a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) élenjáró, és a legtöbb konzorciumi tagot, összesen tizenegy szervezetet tömörítő laboratórium. Mivel maga a technológia az ágazatok széles spektrumát átfogja és rendkívüli lehetőségekkel kecsegtet, nem meglepő, hogy a MILAB is hat alprojektet működtet, az egészségügyi alkalmazhatóságtól a gépi látáson és érzékelésen át a telekommunikáció területéig.

Úgy gondolom, a Virológiai Nemzeti Laboratórium léte sem kérdőjelezhető meg, ahol a legveszélyesebb, úgynevezett 3-as és 4-es kockázati csoportba tartozó vírusok vizsgálata, az ellenük potenciálisan használható antivirális hatóanyagok fejlesztése, tesztelése zajlik annak érdekében, hogy felkészülten álljunk az esetleges újabb járványok elé. Mindemellett ez a komplex virológiai laboratórium egyedülálló hazánkban, hiszen tisztán kutatási céllal hozták létre, így a virológia területén kutatni szándékozó kutatók idehaza is tudnak gyakorlatot, tapasztalatot szerezni.

A Virológiai Nemzeti Laboratórium és a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium megnyitója Pécsett, 2020 szeptemberében. (Forrás: Pécsi Tudományegyetem)

A meddőség is igen aktuális kérdéskör. Talán nem is gondolnánk, de Magyarországon a párok 15 százalékát, azaz mintegy háromszázezer embert érint ez a probléma. A sikeres meddőségi kezeléshez viszont elengedhetetlenek a humán reprodukció területén végzett élvonalbeli infrastrukturális háttérrel támogatott, integrált klinikai kutatások és fejlesztések. Ezért a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium szakmai kutatási feladata kiter­jed a fogantatás minden szakaszára, a fogantatást megelőző időszakra is. Az így létrejövő eredményeket kapcsolják be az innovációs láncba, és ezáltal válhatnak kézzelfogható megoldásokká.

De itt van még további rendkívül izgalmas kérdéseket vizsgáló laboratóriumok sora, mint a közúti és légi járművek, robotok mobilitása, a nukleáris hulladék kezelése, az éghajlat­változás hatásai, új vakcinák és antimikrobás szerek fejlesztése, a kvantum­kommunikáció, a daganatos megbetegedések megfékezése és terápiája, a nemzeti kulturális örökség mesterséges intelligencia alapú feldolgozása. Nehéz tehát egy területet vagy laboratóriumot kiemelni – ebben a hálózatban mindenki a jövőért dolgozik.

Tervezik-e még új laborok létrehozását?

– Tervezzük a Nemzeti Laboratórium hálózat bővítését a már ko­rábban kijelölt négy fő tématerülethez kapcsolódóan. A bővítés lehetséges irányainak meghatározásakor számos tényezőt figyelembe vettünk, bevontuk a hazai tudományos közösséget és elismert tudományos nemzetközi szakértőket, és az általuk megfogalmazott javaslatokat összehangoltuk a nemzetgazdasági, ágazati, illetve kutatás-fejlesztési szakpolitikai célkitűzésekkel. Az új laboratóriumok kialakításának előkészítése jelenleg is zajlik.•

Új innovációs tankönyv jelent meg
A gyakorló szakemberek és az innováció világával most ismerkedők, laikusok számára is egyaránt hasznos kötettel jelentkezett Deák Csaba, aki 2005 óta foglalkozik innovációs menedzsmenttel, és az Innováció: az alkotás útja című művében egyedülálló módszeres­séggel mutatja be az újítás, feltalálás folyamatát.
„Annak ellenére, hogy régóta van innovációmenedzsment-oktatás Magyarországon, az elmúlt években felmerült az igény arra, hogy egyre több szakterület – mérnöki, informatikai és természettudományi – felé is nyitottabbá tegyük az innovációval kapcsolatos tudásanyagot” – érvelt a könyv időszerűsége mellett az Innotéka magazinnak Deák Csaba. Mint fogalmazott, elsősorban a piaci szereplők részéről erősödött meg leginkább az igény, hogy olyan szakemberek lépjenek ki a hazai felsőoktatásból, akik már az iskolapadban magukba szívták az újításra, a megújulásra irányuló szemléletet. Véleménye szerint ezért is rendkívül fontos, hogy minél szélesebb körben beszéljenek az alkotás igényéről és öröméről, és hogy sikerüljön felkelteni az érdeklődést az innováció témája iránt. 

A most megjelent szakkönyv szerkesztési elvében, megjelenésében is innovatív szemléletű, és a tervek szerint online, interaktív tananyag is készülhet majd belőle. Egyes fejezetei betekintést adnak az innovációmenedzsment világába több mint 270 oldalon, az alapok elsajátításától kezdve egészen a gyakorlati alkalmazásig. „Nincsenek a kötetben hosszú listák vagy felsorolások, amit lehetett, próbáltam vizuális formába önteni a könnyebb átláthatóság kedvéért” – mondta a szerkesztési alapelvekről a szerző, aki a Nemzeti Innovációs Hivatal stratégiai elnökhelyettese volt a 2010-es évek elején. Deák Csaba meghatározónak tartotta az alkotás folyamatát, melyet négy fejezetben mutat be: az ötletkeresés, a kiválasztás, a megvalósítás és a hasznosulás. A könyvben több példát is olvashatunk a piacra lépés időzítésének fontosságáról. A szerző ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy akár egyes cégek sikere vagy kudarca múlhat ezen. Példaként a miskolci alapítású IND nevű garázscéget említette, amelyik először 2000-ben fejlesztett le WAP-alapon egy mobil banki alkalmazást, azonban az ezredfordulón még nem érett meg a piac erre a termékre. 2004-ben Java programozási nyelven próbálkoztak, ismét sikertelenül, 2007-ben azonban – az iPhone megjelenésével – már elsőként tudtak Európában piacra lépni, és rendkívül komoly sikereket értek el. 

Egy közérthető, mindenki számára befogadható elméleti tudás közvetítése volt a szerző célja, ezért bízik abban, hogy könyve nemcsak az oktatók munkáját és a hallgatók tanulmányait segíti, de sok szakmabeli és laikus is kézbe veszi majd. Deák Csaba úgy látja, az innováció témakörében egyetlen könyv sem állja ki az idő próbáját, és akár három éven belül egy újabb történeteket és gyakorlatokat bemutató kötetre lesz szükség. Mindezektől függetlenül már dolgozik a második kötetén is, mely egy egészen más aspektusból, a társadalmi innováció szempontjából vizsgálja a témát. Véleménye szerint a társadalmi innováció nem pusztán a felzárkóztatásról szól, jóval összetettebb ennél, hiszen idetartozik egyebek között a szépkorúak aktivizálása, a hagyományok megtartása vagy éppen a környezetünk átalakítása is.

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka