Az Európai Űrügynökség legújabb kutatószondájának megépítésében a miskolci Admatis Kft., a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet, valamint az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium is részt vett. A miskolciak tervezték és készítették például azokat a hűtőradiátorokat, amelyek a távcsőre szerelt CCD-kamera és a vezérlőelektronika működése során felszabaduló hőt vezetik el a detektor környezetéből, elősegítve a maximális mérési pontosságot. (A mindössze 56 kilogrammos műszerben 1,2 kilogramm magyar alkatrész.)
A SMOG-P-t és az ATL–1-et – a magyar űrkutatás történetének második és harmadik műholdját – pedig még 2019. december 6-án vitte az űrbe a Rocket Lab amerikai magáncég négy másik miniműhold társaságában. Közülük csak a magyarok működnek. A két hazai műhold fejlesztésében meghatározó szerepet játszott a Műegyetemen oktató Gschwindt András és Dudás Levente.
A szakma vibrál, lehetőséget keres. Élvezi az ESA-tagságot, közben nem feledi, hogy évtizedeken keresztül Moszkva biztosított terepet az ilyen irányú magyar fejlesztéseknek. Sokat adhat az újabbmagyar űrhajós(nő) kiképzése és legalább negyedévesre tervezett tudományos programja.
Morgolódhatunk, hogy kell-e nekünk űrkutatás? Kell, mert nem maradhatunk ki a világ élvonalát jelentő kutatásokból.•
