2015. március: jegyzet, portré, lézer, tudomány, biotechnológia, neutronkutatás, innováció, paragrafus, egyetem, ipari automatizálás, szakképzés, disszemináció, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, energiagazdálkodás, megújuló energia, régészet, kiállítás/konferencia, it
2015. március 5.

Szerző:
Szegedi Imre

Fut a szekér

Azért ne panaszkodjanak a fizikusok, mondom én, hiszen fantasztikus kutatási lehetőségek segítik őket itthon és külföldön egyaránt. Néhány évvel ezelőtt még amiatt bosszankodtam, hogy micsoda fantasztikus lehetőséget szalasztott el a magyar állam, amikor lemondott az Európai Neutronkutató Központ (European Spallation Source, ESS) építéséről, pedig Debrecen a program mellé állt, a tudományterület egyik atyja, történetesen hazánkfia, Mezei Ferenc, sőt Európa is támogatta volna a magyar építkezést, csak éppen hazai pénz nem támogatta az ötletet. Így jött a képbe a svédországi Lund, amely nemcsak helyet ad a 21. szá­zad egyik legfontosabb tudományos építkezésének, de még Mezei Ferencet is elcsábította tudományos vezetőnek. Vigaszdíjként megkaptuk – mert vállaltuk, hogy igen jelentős összeggel támogatjuk – a szegedi szuperlézer, az ELI-ALPS megépítését. Hónapok óta alapoznak, cölöpöznek, dolgoznak a Tisza-partján, nagyon úgy tűnik, most már semmi se ment meg bennünket attól, hogy egy igazán komoly tudományos berendezést működtessünk a Kárpát-medence közepén. Ha hozzátesszük, hogy a genfi CERN-központban is többtucatnyi magyar szak­ember szorgoskodik hosszabb-rövidebb ideig, hogy a dél-franciaországi Cadarache-ban épülő ITER kísérleti fúziós erőműhöz is lesz közünk, akkor azt mondhatjuk, hogy jól mennek a dolgaink.

Sőt még annál is jobban. Mert az európai neutronkutatóról is csak annyiban maradtunk le, hogy nem nálunk épül, de ennek ellenére részt vehetünk az építésében és a majdani üzemeltetésében. Ehhez nem kellett több, mint a költségvetés szempontjából meglehetősen jelentéktelen összeg befizetése. A lundi központ közel egy százaléka magyar pénzből épül. Éppen Lund kapcsán tanulhatunk meg egy új kifejezést: „in kind”. Ez azt jelenti, hogy nemcsak pénzt kell befizetnünk, hanem a hazai K+F szektor, már amennyiben teljesíti a magas minőségi követelményeket, beszállíthat a projektbe. Ha sikerül – például elsőrangú spektrométereket tudunk gyártani –, a teljes kötelezettségünk harminc százalékát kell euróban leróni.

Miért ne tudnánk?! Eddig nem beszéltünk egy másik fontos európai fejlesztésről, arról a kísérleti fúziós berendezésről, amely idén nyáron lép üzembe Németországban. A Wendelstein 7-X nevű program az európai fúziós kutatások egyik alappillére, amihez magyar kutatók és mérnökök terveztek és építenek egy tíz kamerából álló, intelligens videomegfigyelő rendszert. A tízkamerás rendszer az egész berendezés belsejét látja, és az áttekintés mellett képes egyes kritikus területek monitorozására, illetve az adatok valós idejű feldolgozására is. És ez csak egy a Wigner Fizikai Kutatóközpontban folyó számos program közül.
Lund kapcsán újakat ismerhetünk meg. Félre a feltételes módot: ismerjünk meg!•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka