2021. december 9.

Szerző:
Szegedi Imre

Határtalan lehetőségek

„A világűr tőlünk sincs messzebb, mint más nemzetektől” – Almár Iván csillagász idézte Marx György fizikus gondolatát az október végén megjelent, Magyarország és a világűr című tartalmas és mégis könnyen érthető ismeretterjesztő kötet első oldalain.

Marx György akadémikus ezt a mondatot 1977-ben, az éppen felavatott penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium vendégkönyvébe jegyezte fel. Három évvel később Farkas Bertalan személyében feljutott az első magyar az űrbe. Azóta megannyi űrműszer fejlesztésébe kapcsolódtak be a hazai szakemberek. 2015-ben az Európai Űrügynökség tagjai lettünk, idén pedig a kormány elfogadta az első nemzeti űrstratégiát. Ennek keretében megkezdődött a második – vagy inkább a harmadik, hiszen űrturistaként Charles Simonyi kétszer is repült – magyar űrhajós kiválasztása. Az űrstraté­gia részeként egy magyar telekommunikációs műhold Föld körüli pályára bocsátásának előkészítése is elindult.

Idén Magyarország stratégiai megállapodást kötött a francia–olasz Thales Alenia Space-szel, amelynek köszönhetően hazai vállalatok részt vehetnek a világ egyik legnagyobb műholdflottájának működtetésében. Szintén idén volt a 75. évfordulója annak, hogy Bay Zoltán sikeres európai Hold-radar kísérletet végzett. Novemberben itthon tartották meg a Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. kongresszusát, amelyen több mint hatvan asztronauta vett részt.

Nem tartozunk a vezető űripari hatalmak közé, ám ezek a példák azt mutatják, hogy: „A világűr tőlünk sincs messzebb, mint más nemzetektől.”•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka