Marx György akadémikus ezt a mondatot 1977-ben, az éppen felavatott penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium vendégkönyvébe jegyezte fel. Három évvel később Farkas Bertalan személyében feljutott az első magyar az űrbe. Azóta megannyi űrműszer fejlesztésébe kapcsolódtak be a hazai szakemberek. 2015-ben az Európai Űrügynökség tagjai lettünk, idén pedig a kormány elfogadta az első nemzeti űrstratégiát. Ennek keretében megkezdődött a második – vagy inkább a harmadik, hiszen űrturistaként Charles Simonyi kétszer is repült – magyar űrhajós kiválasztása. Az űrstratégia részeként egy magyar telekommunikációs műhold Föld körüli pályára bocsátásának előkészítése is elindult.
Idén Magyarország stratégiai megállapodást kötött a francia–olasz Thales Alenia Space-szel, amelynek köszönhetően hazai vállalatok részt vehetnek a világ egyik legnagyobb műholdflottájának működtetésében. Szintén idén volt a 75. évfordulója annak, hogy Bay Zoltán sikeres európai Hold-radar kísérletet végzett. Novemberben itthon tartották meg a Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. kongresszusát, amelyen több mint hatvan asztronauta vett részt.
Nem tartozunk a vezető űripari hatalmak közé, ám ezek a példák azt mutatják, hogy: „A világűr tőlünk sincs messzebb, mint más nemzetektől.”•
