2012. július: jegyzet, portré, tudomány, innováció, biotechnológia, disszemináció, egyetem, paragrafus, atomenergia, zöldkörnyezet, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, építés, megújuló energia, it
2012. július 4.

Szerző:
Szegedi Imre

Készülj az árvízre!

A vízügyes szakmában járja az a mondás, hogy szárazság idején árvízre, árvíz idején szárazságra készül az ember. Most nagyon nagy a szárazság, tavaly meg nagyon sok csapadék esett, de nem olyan sok, mint tizenegy éve.

Az 1998 és 2001 közötti időszak négy nagy árvizet hozott. A Tiszára zúdult hatalmas víztömeg kapcsán a 120 milliárd forintot felemésztő védekezési, kárelhárítási és újjáépítési költségek óriási többletterhet jelentettek a nemzetgazdaságnak.
Erre született meg 2002 tavaszán az első Orbán-kormány Vásárhelyi-terve, majd jött a Medgyessy-kormány és vele a koncepcióváltás, de nem jött a pénz, eső sem esett olyan sok, nem is úgy indult az átszabott program, ahogy azt a folyó mentén élők szerették volna. Az első ütem szerint 2004 és 2007 között a Cigánd–Tiszakarádi, Szamos–Kraszna közi, Nagykunsági, Hanyi–Tiszasülyi, Tiszaroffi árapasztó tározók, valamint a Nagykörűi tározó első ütemének megvalósítása szerepelt a tervek között. Az előirányzott határidőre ezekből nem lett semmi. 2012-re csupán két tározó készült el: a tiszaroffi és a cigándi. Hogy miért? Mert 2006 és 2007 körül lelassultak a munkálatok, a gazdasági válság és a büdzsé miatt alaposan lefaragták a kiadásokat. Annak ellenére történt ez, hogy 2006-ban ismét hatalmas ár fenyegette a folyó mentén élőket. Rettegett Szolnok és Csongrád. Utóbbi azért, mert a várost védő gát tetejéből harminc centit nem sokkal az árvíz előtt nyestek ki, hogy kerékpárutat építhessenek. A természet, a Tisza akkor megkönyörült az ott élőkön, de vajon meddig lesz ilyen nagyvonalú? (A csongrádi kerékpárút is elkészült.)

Ha igaz a klímaváltozás, az azzal járó kevesebb csapadék, akkor az árvizeket le kell csapolni, vissza kell tartani. A tározókba eresztett (ár)vízből lehet öntözni, halastavat táplálni, értelmes munkát adni az ott élőknek.
Márpedig árvizek lesznek. Kárpátalján eltűnt az erdők jó része, nincs, ami megfogná a csapadékot. Néhány napos zápor métereket emel a folyó hazai szakaszán. Azon a folyón, amelynek medre szép lassan feltöltődik a gátak között. És ahogy sokan mondják, a gátakat nem emelhetjük az égig. Tározókat ellenben építhetünk. És építünk is. De nem elég az eddig épített két tározó és a hamarosan elkészülő négy. Végig a folyó mentén belátható időn belül el kell készülnie valamennyi tározónak. És meg kell tisztítani a folyó árterét az odaépített házaktól, a folyást visszafogó erdőktől.
Ha késlekedünk, ha azt hisszük, hogy ennyi elég – a már elkészült kettő és a készülő négy –, a természet előbb vagy utóbb megmossa a fejünket.•

 
Innotéka