Nagyvadak a rendszerváltozás tükrében
A Közép- és Kelet-Európa kilenc országát érintő kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy kifejtett-e valamilyen közvetlenül érzékelhető hatást a jávorszarvas, a vaddisznó, a gímszarvas, az európai őz, a barna medve, az eurázsiai hiúz és a farkas populációira ez a gazdasági szempontból bizonytalannak számító időszak.
A Frontiers in Ecology and the Environment szakfolyóiratban megjelent friss tanulmány szerint – melynek egyik társszerzője dr. Csányi Sándor, a Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézetének igazgatója – az egyes vadak populációi gyors csökkenést mutattak azokban az országokban, ahol a rendszerváltozást követő reformok lassabban érvényesültek, ahol viszont gyorsabb volt az átmenethez való alkalmazkodás, ott a nagyvadállományok is gyorsabban növekedtek. A vizsgált adatok szerint Ukrajnában és a balti államokban a vadászat kedvelt célpontjaivá váltak a csülkös vadfajok az 1990-es években, Lettországban pedig a korábban megművelt földterületek felhagyásával és a csökkenő táplálékforrásokkal hozható összefüggésbe a vaddisznóállomány csökkenése. A litván területeken élő jávorszarvasok populációinak csökkenése arra vezethető vissza, hogy vadászatukat – korábbi elszaporodásuk miatt – a facsemeték védelme érdekében szándékosan fokozták. Magyarországon viszont a rendszerváltozást követő bizonytalanságok ellenére sem érték jelentős káros hatások a vizsgált nagyvadfajokat és a vadgazdálkodást. A hazánk vadállományára vonatkozó adatokat az Országos Vadgazdálkodási Adattár szolgáltatta.•