Számítsuk ki karbonlábnyomun­kat

A magyarok átlagos karbonlábnyoma jelentősen meghaladja a fenntartható szintet, ám ezt életmód-változtatással nagymértékben csökkenteni lehetne. Az egyéni döntések fontosságára kívánták ráirányítani a figyelmet egy most befejeződött projekt résztvevői.


A Piliscsaba-Garancstető Érdek­vé­delmi Egyesület felkereste a GreenDependent Intézetet (GDI), mert szerették volna fel­mérni az egyesület által képviselt lakóközösségben minél több háztartás éves karbonlábnyomát. Az elképzelésük találkozott a Daikin Hungary Kft. – amelynek anyagi támogatásával valósult meg a projekt – környezeti célkitűzéseivel. A projekt keretében 2020 tavaszán huszonegy család éves háztartási karbonlábnyomát számítot­ta ki a GDI.

A legnagyobb és legkisebb lábnyomú családok karbonlábnyomának összetétele

Az adatok felvétele online felületen, önbevallásos alapon történt. A háztartá­sok karbon­lábnyomának összetevői hat fő ka­tegóriába sorolhatók: háztartási energiafogyasztás, közlekedés, szabadidő és nya­ralás, étkezés, termékek, közszolgálta­tások. A felmérés azonban csak az első négyre fókuszált. Ezek szerint a számításba bekapcsolódó családok tagjainak átlagos kar­bonlábnyoma egy főre vetítve: 4,27 tonna szén-dioxid volt 2019-ben, melynek harmadát otthonuk energiafogyasztása tette ki. Az utazás, a nyaralás, az étkezés a családok lábnyomának egy-egy ötödéért felelős. A napi közlekedés kevesebb mint a lábnyom hatoda, a rendszeres utazás pe­dig ennek csupán a fele a vizsgált csalá­doknál. A ki­számított 4,27 tonnás éves ki­bocsátás már így is közel van az egy főre számított átlagos karbonlábnyomhoz, ami hazánkban évente 5 tonna körüli, és bizto­san meghaladná azt, ha a kimaradt két fontos összetevőt, a közszolgáltatásokat, illetve az élelmiszereken túli fogyasztási javakat is beszámítanák. A kutatásban részt vevő két legnagyobb egy főre vetített kar­bonlábnyommal rendelkező családnak 7,51 és 6,71, míg a két legkisebbnek 2,33 és 1,99 tonna szén-dioxid az éves lábnyoma. Ennek hátterében részben a magas egy főre vetített energiafogyasztás, részben pe­­dig a sok utazás, az évi többszöri, munka miatti repülés, illetve szabadidős célú tenge­rentúli repülőút áll. Az átlagosnál jóval ala­csonyabb karbonlábnyom oka pedig egyrészt az, hogy a családtagok helyben dolgoznak, tanulnak és inkább vonattal köz­lekednek, mint autóval, másrészt ritkán, és akkor is belföldön nyaralnak, továbbá a fenntartható forrásokat részesítik előnyben vásárláskor.

A karbonlábnyom összetevőinek mérete a legnagyobb és a legkisebb lábnyomú családoknál (kg CO2)

A kutatás arra is rávilágított, hogy a háztartások karbonlábnyo­má­­nak összetétele változó, így a hatékony csökkentéshez egyedi megoldásokra van szükség. Általánosságban elmondható, hogy a családok karbonlábnyomának legnagyobb össze­tevője jellemzően otthonuk energia­fogyasztása. A lakhely és a munkahely, illetve iskola közötti távolságnak igen nagy a jelen­tő­sége az átlagosnál alacsonyabb kar­bonlábnyom elérésében. Kiemelten fontos továbbá nyaralásnál az úti cél távolsá­gának és az odajutás módjának megválasztása.
A projekt fő célja az volt, hogy a háztar­tások és a tágabb lakóközösség tagjai is megismerjék a mindennapi életmódjukkal járó karbonlábnyom méretét, ami támpontot adhat a klímaválság és egyéb környezeti problémák megoldása miatt szükséges csökkentéshez, hiszen a fenn­tartható szint évi 2–2,5 tonna szén-dioxid lenne fejenként.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka