Vadlovak
A hortobágyi Przewalski-ménes szociális rendszerét vizsgálták a Magyar Kutatási Hálózat, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kutatói. Két drón segítségével nagy idő- és térbeli felbontással követték a 278 tagú ménes minden egyedének mozgását. A kutatás rávilágított arra, hogy már néhány percnyi felvétel is elegendő információt adhat ahhoz, hogy a populáció társas felépítését megismerjék. Sőt, még a csoport dinamikájának múltjára és jövőjére is tudnak következtetni.
A kutatók a rövid, néhány perces mozgásmegfigyeléseket vetették össze a nemzeti park két évtizedes populációmegfigyelési adataival. A rezervátum alapítását követő első években a vadlovak háremei egymástól távol mozogtak. Az utóbbi években azonban egy nagy ménest alkotnak, melyben a háremek továbbra is elkülöníthetők, de a rezervátum területén együtt mozognak. Az elemzések rámutattak arra, hogy a vadlovak szociális kapcsolatai összefüggnek a rokonsággal és az állatok korábbi ismeretségeivel. A kancák például közelebb helyezkednek el a szociális hálózaton azokhoz, amelyekkel több időt töltöttek ugyanabban a háremben. A háremek ménessé szerveződésében a rokonság jelentős szerepet játszhat, mivel a testvér csődörök háremei egymáshoz közelebb helyezkednek el a szociális hálózaton.
A kutatók úgy vélik, hogy a drónos megfigyelési módszer akár vad populációkon is alkalmazható, és rendkívül sok információval szolgálhat a jövőben.•
