2011. április: tudomány, egyetem, innováció, ipari automatizálás, atomenergia, disszemináció, megújuló energia, paragrafus
Tudomány Tudomány

Aktív tudománypolitikára van szükség

A felfedező kutatásokat és kutatókat támogató intézmények nélkül nem működtethető egy ország innovációs rendszere. Az innováció hajtóereje mindenekelőtt az újdonságra, a jobbításra folyamatosan törekvő szakember, ám az alkotó tevékenységhez elengedhetetlen a fejlesztéseket igénylő gazdasági és ipari-szolgáltatási környezet. Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét a hazai innováció, valamint a tudomány jelenéről és jövőjéről kérdeztük. Tudósként, tudománypolitikusként miként értékeli a mögöttünk hagyott évtizedet? – Ez az időszak az út meg nem találásának, az ötletelésnek az évtizede volt. Különböző emberek – időről időre – különböző koncepciókkal álltak elő a kutatás-fejlesztés-innováció finanszírozása és irányítása terén. Hosszabb-rövidebb ideig az éppen hatalmat kapott ötletelő koncepciója alapján mentek a dolgok, majd amikor botrány tört ki, az ötletadó eltűnt, s a helyét egy másik ember vette át. Ez így ment a legutóbbi kormányváltásig. 2001-ben – az Orbán-kormány oktatási minisztereként – koherens tudománypolitikát vázoltam fel, melynek versenypályázati finanszírozási rendszere három pilléren alapult: az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), a Nemzeti Kutatás-Fejlesztési Program és egy technológiai fejlesztési program...

Fiatal közgazdászok Gödöllőn

Zöld Zöld

Több mint kísérlet

A biogáz-technológia alkalmazását harmonizálja az az Európai Unió által támogatott közép-európai projekt, amelyben kilenc ország 14 partnerszervezete, köztük a szegedi székhelyű Dél-Alföld Fenntartható Környezetéért Alapítvány (DAFKA) vesz részt. Az egy éve futó projekthez — amelyről Michael Azodanloo, Gabriel Adamek és Kovács Kornél nyilatkozott lapunknak — a szegediek is tevékenyen hozzájárultak. A SEBE (Sustainable and Innovative European Biogas Environment) projekt olyan program, amelyben minden a biogázról, a környezetvédelemről és a fenntartható fejlődésről szól. A projekt nemzetközi irányítóbizottságának elnöke, az osztrák Michael Azodanloo elöljáróban azt hangsúlyozta: mélyen hisz a megújuló energiában. A SEBE az eddigi legnagyobb közép-európai biogázprojekt. A 3,3 millió eurós költségvetésből 2,6 millió euró az uniós támogatás. Kilenc országból – Ausztria, Cseh-, Német-, Magyar-, Olasz-, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Románia – összesen 14 partnerszervezet vesz részt a projektben, amely teljes egészében illeszkedik az Európai Unió 2020-as energetikai stratégiájához. A SEBE projekt három évig, 2010 márciusától 2013 februárjáig tart. „Már egy esztendő elteltével pozitív visszajelzést kaptunk az Európai Bizottságtól, amely egyértelműen kifejezte: a SEBE projekt az európai energiastratégia fontos eleme. A hároméves program keretében kísérleti akciók, úgynevezett pilotprojektek is indulnak...

Versenyezzen a napkollektoros a szélerőművessel?

  • Inno-tér

    A kontaktlencse is veszélyes!

    Körülbelül 45 millió amerikai használ kontaktlencsét, amelyektől különféleképpen szabadulnak meg. Minden ötödik a vécé- vagy a mosdólefolyóban végzi, és ennek következtében évente mintegy 20,4 tonna műanyag kerül ki a környezetbe.
  • Inno-tér

    A mohácsi csata titkai

    Nyolc év múlva, 2026-ban lesz a mohácsi csata 500. évfordulója, amire a magyarok többsége történelmünk egyik legnagyobb tragédiájaként tekint. Joggal, ám abban már nincs egyetértés, hogy min és kiken múlott a gyászos vereség.
  • Inno-tér

    Korongok a galaxisok közepén

    A galaxismagban hemzsegő fekete lyukakról az ELTE kutatói egy szeptemberben megjelent tanulmányban kimutatták, hogy korongba rendeződve keringenek a központi szupernehéz fekete lyuk körül.
  • Inno-tér

    Találd fel magad!

    A 28. Ifjúsági Tudományos és InnovációS Tehetségkutató Verseny pályázati kiírása (2018/2019-es tanév).
  • Inno-tér

    Megnyílt a Millenáris Startup Campus

    Szeptemberben nyílt meg Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb startup közösségi irodája. A Millenáris Park több mint ötmilliárd forintos beruházásból megvalósuló fejlesztésének első ütemében, 1,7 milliárd forintból épült fel a Millenáris Startup Campus.
Innotéka