2011. április: tudomány, egyetem, innováció, ipari automatizálás, atomenergia, disszemináció, megújuló energia, paragrafus
Tudomány Tudomány

Aktív tudománypolitikára van szükség

A felfedező kutatásokat és kutatókat támogató intézmények nélkül nem működtethető egy ország innovációs rendszere. Az innováció hajtóereje mindenekelőtt az újdonságra, a jobbításra folyamatosan törekvő szakember, ám az alkotó tevékenységhez elengedhetetlen a fejlesztéseket igénylő gazdasági és ipari-szolgáltatási környezet. Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét a hazai innováció, valamint a tudomány jelenéről és jövőjéről kérdeztük. Tudósként, tudománypolitikusként miként értékeli a mögöttünk hagyott évtizedet? – Ez az időszak az út meg nem találásának, az ötletelésnek az évtizede volt. Különböző emberek – időről időre – különböző koncepciókkal álltak elő a kutatás-fejlesztés-innováció finanszírozása és irányítása terén. Hosszabb-rövidebb ideig az éppen hatalmat kapott ötletelő koncepciója alapján mentek a dolgok, majd amikor botrány tört ki, az ötletadó eltűnt, s a helyét egy másik ember vette át. Ez így ment a legutóbbi kormányváltásig. 2001-ben – az Orbán-kormány oktatási minisztereként – koherens tudománypolitikát vázoltam fel, melynek versenypályázati finanszírozási rendszere három pilléren alapult: az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), a Nemzeti Kutatás-Fejlesztési Program és egy technológiai fejlesztési program...

Fiatal közgazdászok Gödöllőn

Zöld Zöld

Több mint kísérlet

A biogáz-technológia alkalmazását harmonizálja az az Európai Unió által támogatott közép-európai projekt, amelyben kilenc ország 14 partnerszervezete, köztük a szegedi székhelyű Dél-Alföld Fenntartható Környezetéért Alapítvány (DAFKA) vesz részt. Az egy éve futó projekthez — amelyről Michael Azodanloo, Gabriel Adamek és Kovács Kornél nyilatkozott lapunknak — a szegediek is tevékenyen hozzájárultak. A SEBE (Sustainable and Innovative European Biogas Environment) projekt olyan program, amelyben minden a biogázról, a környezetvédelemről és a fenntartható fejlődésről szól. A projekt nemzetközi irányítóbizottságának elnöke, az osztrák Michael Azodanloo elöljáróban azt hangsúlyozta: mélyen hisz a megújuló energiában. A SEBE az eddigi legnagyobb közép-európai biogázprojekt. A 3,3 millió eurós költségvetésből 2,6 millió euró az uniós támogatás. Kilenc országból – Ausztria, Cseh-, Német-, Magyar-, Olasz-, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Románia – összesen 14 partnerszervezet vesz részt a projektben, amely teljes egészében illeszkedik az Európai Unió 2020-as energetikai stratégiájához. A SEBE projekt három évig, 2010 márciusától 2013 februárjáig tart. „Már egy esztendő elteltével pozitív visszajelzést kaptunk az Európai Bizottságtól, amely egyértelműen kifejezte: a SEBE projekt az európai energiastratégia fontos eleme. A hároméves program keretében kísérleti akciók, úgynevezett pilotprojektek is indulnak...

Versenyezzen a napkollektoros a szélerőművessel?

  • Inno-tér

    Genomszerkesztés az élhetőbb világért

    Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élet­tudományi – biológiai, orvosi és agrár- – osztály készített a genomszerkesztésről.
  • Inno-tér

    Székelyhidi László Leibniz-díjas

    A lipcsei egyetem matematikaprofesszora, Székelyhidi László megkapta a Leibniz-díjat. A német „nemzeti Nobel-díjnak” is nevezett el­ismeréssel 2,5 millió eurós pénzdíj is együtt jár.
  • Inno-tér

    Világsikerű régészeti projekt

    Sanghajban kétévente rendezik meg a Shanghai Archaeology Forumot, amelyen a Field Discovery kategóriában a világ legjobb tíz régészeti projektje közé választották az alsónyéki ásatást.
  • Inno-tér

    Holdkőzet a Zselicben

    Nem mindennapi kinccsel gazdagodott a Zselici Csillagpark. Egy valódi holdkőzetet, méghozzá Közép-Európa egyik legnagyobb holdi eredetű mintáját láthatják ott az érdeklődők.
  • Inno-tér

    Sikeres jövő a pénzügyi eredményeken túl

    A Global Fortune 250 vállalatok 90-95 százaléka az elmúlt tíz évben rendszeresen készít nem pénzügyi jelentést teljesítményéről, miközben Kelet-Európában csak a vállalatok 65 százaléka – olvasható a KPMG 2017-es Fenntarthatósági jelentésében.
Innotéka