2011. április: tudomány, egyetem, innováció, ipari automatizálás, atomenergia, disszemináció, megújuló energia, paragrafus
Tudomány Tudomány

Aktív tudománypolitikára van szükség

A felfedező kutatásokat és kutatókat támogató intézmények nélkül nem működtethető egy ország innovációs rendszere. Az innováció hajtóereje mindenekelőtt az újdonságra, a jobbításra folyamatosan törekvő szakember, ám az alkotó tevékenységhez elengedhetetlen a fejlesztéseket igénylő gazdasági és ipari-szolgáltatási környezet. Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét a hazai innováció, valamint a tudomány jelenéről és jövőjéről kérdeztük. Tudósként, tudománypolitikusként miként értékeli a mögöttünk hagyott évtizedet? – Ez az időszak az út meg nem találásának, az ötletelésnek az évtizede volt. Különböző emberek – időről időre – különböző koncepciókkal álltak elő a kutatás-fejlesztés-innováció finanszírozása és irányítása terén. Hosszabb-rövidebb ideig az éppen hatalmat kapott ötletelő koncepciója alapján mentek a dolgok, majd amikor botrány tört ki, az ötletadó eltűnt, s a helyét egy másik ember vette át. Ez így ment a legutóbbi kormányváltásig. 2001-ben – az Orbán-kormány oktatási minisztereként – koherens tudománypolitikát vázoltam fel, melynek versenypályázati finanszírozási rendszere három pilléren alapult: az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), a Nemzeti Kutatás-Fejlesztési Program és egy technológiai fejlesztési program...

Fiatal közgazdászok Gödöllőn

Zöld Zöld

Több mint kísérlet

A biogáz-technológia alkalmazását harmonizálja az az Európai Unió által támogatott közép-európai projekt, amelyben kilenc ország 14 partnerszervezete, köztük a szegedi székhelyű Dél-Alföld Fenntartható Környezetéért Alapítvány (DAFKA) vesz részt. Az egy éve futó projekthez — amelyről Michael Azodanloo, Gabriel Adamek és Kovács Kornél nyilatkozott lapunknak — a szegediek is tevékenyen hozzájárultak. A SEBE (Sustainable and Innovative European Biogas Environment) projekt olyan program, amelyben minden a biogázról, a környezetvédelemről és a fenntartható fejlődésről szól. A projekt nemzetközi irányítóbizottságának elnöke, az osztrák Michael Azodanloo elöljáróban azt hangsúlyozta: mélyen hisz a megújuló energiában. A SEBE az eddigi legnagyobb közép-európai biogázprojekt. A 3,3 millió eurós költségvetésből 2,6 millió euró az uniós támogatás. Kilenc országból – Ausztria, Cseh-, Német-, Magyar-, Olasz-, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Románia – összesen 14 partnerszervezet vesz részt a projektben, amely teljes egészében illeszkedik az Európai Unió 2020-as energetikai stratégiájához. A SEBE projekt három évig, 2010 márciusától 2013 februárjáig tart. „Már egy esztendő elteltével pozitív visszajelzést kaptunk az Európai Bizottságtól, amely egyértelműen kifejezte: a SEBE projekt az európai energiastratégia fontos eleme. A hároméves program keretében kísérleti akciók, úgynevezett pilotprojektek is indulnak...

Versenyezzen a napkollektoros a szélerőművessel?

  • Inno-tér

    Elismerésre váró kutatásmenedzserek

    A kutatásmenedzserek szakmai képzési rendszerének kialakítása hozzájárulhat a szakma ismertségének és elismertségének nö­velésé­hez – tartalmazza a HÉTFA Nemzet­közi Projektiroda szakmai vitaanyaga.
  • Inno-tér

    Robbanhat a személyszállító drónok piaca

    A légi járművek új generációjának kísérleti mintaprojektjei már a 2020-as évek elején elindulhatnak a világ több nagyvárosában, például Dubajban, Szingapúrban, Los Angelesben és Dallasban. A piacban rejlő potenciált jól mutatja, hogy világszerte jelenleg mintegy 75 cég foglalkozik személyszállí­tásra alkalmas drónok fejlesztésével.
  • Inno-tér

    Sebességmérés a Google térképen

    Negyven országban, köztük hazánkban is el­indult a Google Maps új szolgáltatása, amelyben az előre telepített és mobil traffipaxokat jelzik a sofőröknek. A funkció egyelőre nem mindenhol – Magyarországon sem – elérhető részeként a megengedett sebesség mértékéről is infor­mációt nyújt felhasználójának.
  • Inno-tér

    Hatékonyabb innovációs rendszer szükséges

    Magyarország a huszonnyolc EU-tagállam teljesítményét összehasonlító Európai Innovációs Rangsorban idén a 23. helyen áll, továbbra is a mérsékelt innovátorok között szerepel. Sürgető feladat az innovációs rendszer átalakítása, derül ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) sajtóközleményéből.
  • Inno-tér

    Díjazott magyar ingatlanok

    Egy arany- és két ezüstérmet nyertek a magyar ingatlanfejlesztők az idei Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton. Az örökségvédelem kategóriában az Ózdi Kultúrgyár projekt első, a speciális létesítmények kategóriában a Ludovika Campus második, míg az ipari létesítmények kategóriában a szegedi ELI ALPS Lézerkutató Központ szintén második helyezést ért...
Innotéka