2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám: közlekedés, építés, innováció
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám: közlekedés, építés, innováció
2019. október 14.

Szerző:
Bencze Áron

Fotó:
NIF Zrt.

A közlekedés­fejlesztés­nek kulcs­fontos­ságú a szerepe a gazda­ság növekedé­sében

„Mintegy ötezer milliárd forintot fordít a kormány 2024-ig közúti és vasúti fejleszté­sek elő­készíté­sére és kivitelezésére” – jelentette ki lapunknak Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedés­politiká­ért felelős államtitkára. A vasút világá­ból érkezett szak­emberrel az aktuális fejleszté­sek mellett a meg­lévő autó­pályák teher­mentesíté­sének kérdéséről, a helyközi közösségi közlekedés össze­hangolásáról és a közlekedés­biztonság javításának lehetőségei­ről is beszélgettünk.


Véleménye szerint napjaink­ban mekkora a szerepük a közlekedési infra­strukturális beruházá­soknak a gazdaság­­­fej­lesztés­ben? Milyen fejlesztések indulhatnak el a jövőben például a BMW-beruházás kapcsán Debrecenben és környékén?

– A magyar gazdaság európai élvonalba tartozó növekedésének fenntarthatósá­gában rendkívül fontos tényező az utak, hidak és vasút­vonalak műszaki állapota. A közlekedési hálózatok szolgáltatási szín­vonala alapvetően befolyásolja a magyar vállalkozások lehetőségeit és a magyar családok élet­minőségét. A nemzetközi beruházók is az elsődleges szempontok között veszik figyelembe a megközelít­hető­séget, elérhetősé­get, amikor arról döntenek, hol szeretnének új ipari létesítményt építeni, üzemeltetni. A magyar gazdaság javuló teljesítmé­nyének egyik meg­alapozója és fontos fokmérője a multi­nacionális nagyvállalatok beruházási hajlandósága. E világcégek új munka­helyeket teremtenek, fejlett technológiát, munka­kultúrát hoznak hazánkba, és nem utolsósorban ösztönzik a magyar kis- és közép­vállalatok fejlődését is. A német prémium autó­gyártó 160 lehetséges helyszín közül választotta ki Debrecent, azaz rendkívül komoly versenyben sikerült győznünk. A tervek szerint a leendő BMW autógyár telephelyé­hez közel új csomó­pontot alakítanak ki az M35-ös autópályán, négysávosra bővítik az oda­vezető össze­kötő utat, konténer­terminált építenek villamosított vasúti össze­köttetéssel, új tele­kommuni­kációs és gázhálóza­tot alakítanak ki. A 130 milliárd forint össz­értékű infra­struktúra-­fejlesztések is hozzájárulnak ahhoz, hogy Debrecen a Tiszántúl és Kelet-Magyarország valódi gazdasági központ­jává váljon.

Az M76-os balatonszentgyörgyi csomópontja
Milyen célokat fogalmaz­tak meg az Útprogram­ban 2024-ig?

– Arra törekszünk, hogy Magyar­ország bármely pontjáról 30 percen belül kényel­mesen elérhető legyen egy négy­sávos útszakasz. Stratégiai céljaink között szerepel a megye­szék­helyek, kiemelt gazdasági térségek gyors­forgalmi bekötése, az autó­pályák, autó­utak elvezetése az ország­határokig. Néhány éven belül magas szintű közúti kapcsolatot kap Békés­csaba, Eger, Kaposvár, Salgó­tarján, Sopron, Szolnok és Zala­egerszeg. A hét megyei jogú város több mint 400 ezer, leg­szűkeb­ben értelme­zett vonzás­körzetük mintegy 665 ezer lakójának közlekedési helyzete ezzel ugrás­szerűen javul. A 2024-ig tervezett közút­fejlesztési projekteket keretbe foglaló Útprogram teljes költség­vetése jelenleg 3200 milliárd forint. A magyar gazdaság meg­erősödésé­nek köszön­hetően e forrás­mennyi­ség nagyobbik hányadát, 1800 milliárd forintot hazai forrás­ból fedezzük. A tervek szerint a 2016–2024 közötti idő­szak végére a magas szolgál­ta­tási szín­vonalú közút­háló­zat mintegy 1000 kilométer­rel bővül. A kormány az idei évben több mint húsz elő­készí­tési, kivi­te­lezési feladatot emelt be az Útprogramba. A többi között fejlesztjük az M3-as és a Hat­vani Ipari Park közúti kapcso­latát, négy­sá­vosra bővítjük a 37-es főút Gesztely–­Szerencs szakaszát, települési el­kerülők épülnek vagy folytatód­nak újabb szakasszal Jászberény­nél, Sajó­szent­péter­nél és Veszp­rémnél.

Komoly eredmények
Magyarországon 2010 és 2018 között összesen több mint 5500 kilo­méter felújí­tott útszakaszt adtak át, az uniós és hazai forrásból elvégzett beruházá­sok össz­értéke mint­egy 690 milliárd forint volt – emelte ki Mosóczi László közlekedés­politiká­ért felelős állam­titkár. A 2019-ben meg­valósuló beavatkozá­sokkal a rendbe tett útszaka­szok összes hossza meg­haladja a 6000 kilo­métert.
Milyen gyors­forgalmi útszaka­szok kivitelezése fejeződhet be idén és jövőre?

– Az idén már átadott vagy átadásra tervezett gyors­forgalmi és főutak hossza megközelíti a 200 kilométert. Áprilistól már a végle­ges pályán közlekednek a járművek az M2-es gyors­forgalmi úton Budapest felé: elkészült a Vác és az M0-s közötti 19,6 kilométeres szakasz egyik oldala és több csomópont. Októberben teljes szélessé­­gében birtokba vehetik az autóutat a közlekedők.

Az M2-es Budapest–Vác szakasza

Hamarosan elkészül az M44-es gyorsforgalmi út közepe is: a Tiszakürt­től Kondorosig terjedő 62 kilométer hosszú útszakasz jelentősen gyorsítja és biztonságo­sabbá teszi a közlekedést Buda­pest irányába.

Az M44-es Tiszakürt–Kondoros közti szakasza a Körös-híddal

Salgótarján a két utolsó, Nógrád megyei szakasz forgalomba helyezésével már végig négysávos úton érhető el Hatvan, az M3-as felől. Sokat haladtunk Kaposvár magas szintű közúti bekötésének több ütemben zajló kivitelezésé­ben is. Jövőre még nagyobb volumenben, közel 225 kilométeren épülnek meg, bővülnek gyors­forgalmi és főutak. Jelenleg is dolgoznak a kivitele­zők az M15-ös gyors­forgalmi út bővítésén, jelentősen javulni fog Szolnok meg­közelíthető­sége az M4-es két ütemének elkészültével Cegléd–Abony és Abony–Török­szent­miklós között. Jövőre nagyot lépünk előre Eger és Sopron négysávos össze­köttetésé­nek kiépítésében, befejeződik az M0-s déli részének rekonst­rukciója.

Az M4-es Berettyóújfalu–Nagykereki szakasza
Milyen koncepciót dolgoztak ki a meglévő autópályák tehermentesítésére?

– Hazánkat több nemzet­közi közlekedési folyosó érinti, a legnagyobb átmenő forgalom Német­ország és a Balkán, Török­ország között zajlik. Ez azt jelenti, hogy Hegyes­halom és Nagylak között halad a legtöbb teherautó, jelenleg az M1–M0–M5 útvonalon. A nemzetközi áru­forgalom optimálisabb elvezetése érdekében, az autó­pályák főváros környéki szakaszainak teher­mentesítésére egy új félgyűrű létesítését vizsgálja a kormány. Megvalósítható­sági tanulmány készül az M1-es autó­pályából Komárom­nál leágazó 13-as és 81-es, továbbá a Székes­fehérvártól délre induló 63-as főút négysávosra bővítésére a meglévő nyom­vonalakon, így létrejönne egy településeket elkerülő gyors­forgalmi össze­köttetés az M1-es és a szintén elő­készítés alatt álló, a Balaton keleti partjától Duna­újváros érintésével Kecskemétig vezető M8-as autópálya-szakasz között. A Budapesttől mintegy 100 kilométerre húzódó észak­nyugati–délkeleti útvonal gyorsítaná az országon való áthaladást, a főváros és agglomerációja pedig lélegzethez juthatna. A meglévő szakaszok terhelését a már folyamatban lévő hálózat­bővítések is enyhítik majd. Kelet-Közép-Európa országait észak–déli irányban a Via Carpatia közúti folyosó köti majd össze, amelynek elemei­vel mi állunk a legjobban, vár­hatóan elsőként készülünk el velük a már zajló M30-as és M35-ös beruházá­sok befejezésével. Kassa felől Miskolcon és Debrecenen át Nagyvárad irányába így végig gyors­forgalmi össze­köttetés létesül hazánkban. Szlovákia felé a komáromi Duna-híd mellett további helyszíneken is magasabb színvonalú közút épül, Budapest és Pozsony között teljes értékű autó­pálya-­kapcsolat jön létre az M15-ös négysávúsí­tásával. A kormány kiemelten kezeli az európai gazdasági növekedés motorjának számító V4 országok közötti közlekedési lehetősé­gek fejlesztését.

Mennyi pénzből, mekkora szakaszon újul­hatnak meg az alsóbb rendű utak?

– Három párhuzamosan futó útfel­újítási programban támogatjuk a hazai közutak műszaki állapotának javítását. 2016-ban hazai forrásból indítottuk útjára a Komplex Útfelújítási Programot. Nyáron döntött arról a kormány, hogy 16,4 milliárd forintot biztosít az eltervezett, de forrás­hiány miatt meg nem valósult projektekre. A keret­bővítésnek köszönhetően 13 megyében 55 helyszínen összesen 113 kilo­méternyi útszakasz újul meg. A munkálatok idén ősszel már megkezdődnek, de a kivitelezők a feladatok döntő többségét 2020-ban végzik el. Az újabb forrás­­biztosítás­sal a Komplex Útfelújí­tási Program teljes összege meghaladja a 174 milliárd forintot, ebből több mint 550 útszakasz újul meg 2016 és 2020 között mintegy 1500 kilométeren.

21-es főút, Bátonyterenye

Az uniós társ­finanszíro­zású Terület- és Település­fejlesztési Operatív Program (TOP) 55 milliárd forinttal támogatja az országos közutak korszerűsíté­sét. A programban a megyei önkormány­zatok bevonásával kijelölt 184 útszakasz műszaki állapota javul összesen 520 kilométeren. A Magyar Falu Programban éves szinten 50 milliárd forint áll rendelkezésre a vidéki bekötő- és össze­kötő­utak korszerűsíté­sére, ezzel a falvak népesség­­megtartó képességé­­nek javítására. Az idén indult első ütemben 165 útszakasz helyreállítása történik meg összesen 430 kilométeren. A program jövője is biztosított, mivel a 2020-as költség­vetésben újfent 50 milliárd forint szerepel a falvak közötti közlekedési hálózat felújítására. A három útfel­újítási programban már rögzített projekt­listák alapján 2020-ig 280 milliárd forintból több mint 900 hazai útszakasz szolgáltatási színvonala javul több mint 2400 kilométeren.

A Magyar Falu Program megyei lebontásban
Korábban nem sok állami vezető érkezett a vasút világából. Mennyire elégedett az elmúlt években tapasztalható változásokkal?

– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium jövőképe szerint 2030-ra a vasúti közlekedésnek műszaki, pénzügyi és környezeti szempontból is fenn­tarthatóvá kell válnia, ebben még bőven van tenni­valónk. Eltagadhatat­lanok azonban az elért eredmények, on­-nan indulva, hogy kirángattuk a csőd­helyzettel fenyegető adósság­csapdából a MÁV-ot; a vállalat­csoport 2010 előtti 300 milliárd forintos adósság­állomá­nyát a tizedére szorítottuk vissza. Komoly siker, hogy 2010 óta a villamosí­tott vasúti vonal­szakaszok aránya a teljes hálózathoz viszonyítva 36 százalékról 41 százalékra nőtt. Ráadásul az elő­készület­ben lévő további fejlesztések­nek köszön­hetően a villamosított szakaszok hossza 3400 kilométerre nőhet, amivel 50 százalék közelébe javul az említett arány. A kisebbik nemzeti vasút­társaság, a GYSEV által kezelt hálózat már most 90 százalék­ban villamosí­tott. A MÁV-Start mára az európai állam­vasutak közül a leg­nagyobb egységes elő­városi FLIRT motor­vonat­flottával rendelkezik. A MÁV már nemcsak vevőként, hanem fejlesztőként, saját termékével is képes megjelenni a vasúti jármű­vek piacán: a hazai innovációra építő IC+ kocsik közül az első két ütemben 20+70 darab készülhet el. A vasút térnyeré­sével és a buszcsere­program­mal fokozatosan zöldre váltjuk a ma­gyar­országi közlekedési rendszert, az ágazattal szemben ugyanis kiemelt elvárás az energia­takarékos és környezet­kímélő technológiák alkalmazása. A hiányosságok rengeteg erő­feszítéssel, a temérdek befektetett forrással is csak idő­igényesen, hosszabb távon számolhatók fel teljesen. Hatásaikat valamelyest enyhítheti, ha a kormányzati elvárásnak megfelelően az ügyfél­központú, szolgáltatói szemlélet teret nyer a vasúton.

Többször nyilatkozott arról, hogy a vasutat tekinti a ma­gyar­országi közös­ségi közlekedés gerincének. Mekkora összeget fordítanak a vasúti infra­struktúra fejlesztésére a jövőben?

– 2010 óta valóban megkérdőjelezhe­tetlen alapvetésünk, hogy a hazai közösségi közlekedés gerincét a vasút adja. 2018 és 2023 között ennek megfelelően több mint 1700 milliárd forint uniós és hazai forrás hasznosul a vasúti nagy­beruházá­sokban. Az összeg volumene ellenére az idő­szerűvé váló, indokolt fejlesztési igények többszörösen haladják meg a támogatások nyújtotta pénzügyi lehetősé­geket. Egyértelmű érték­választások­hoz igazodó stratégiára és megfelelően elő­készített projektekre van tehát szükség ahhoz, hogy minden elérhető forrás megfelelően hasznosulhasson a vasút további korszerűsíté­sében. Ebben az időszakban a már megvalósított, folyamatban lévő és tervezett fejlesztésekben felújítunk mintegy 660 kilométernyi vasútvonalat, 440 kilométernyi vasútvonalat pedig villamosítunk.

Milyen nagyobb volumenű fejleszté­sek folynak jelenleg? És melyek érhetnek célba idén vagy jövőre?

– Jövőre befejeződik két nagy jelentőségű elővárosi fejlesztés, a kivitelezők Kelen­föld–Puszta­szabolcs és Rákos–Hatvan között is végeznek majd a munkálatokkal. A korszerűsíté­sektől és a kapcsolódó menet­rendi kínálat­bővítéstől a székes­fehérvári és eszter­gomi vonalon tapasztalható­hoz hasonló utas­szám-­növeke­dést várunk. Jelenleg két vasút­vonalon telepí­tenek központi forgalom­irányító rendszert: Puszta­szabolcs és Dombóvár között, valamint a Rákos–Újszász–Szolnok szakaszon. Az induló beruházások közül feltétlenül említésre érdemes a hazai vasúti hálózat egyik leg­fontosabb eleme, a Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése és a Püspök­ladány–Bihar­keresztes vonal villamosítása. 2020-ban fejezik be például a Püspök­ladány–Ebes szakasz fejlesztését, és ETCS L2 vonat­befolyásoló rendszert telepítenek a többi között a Baján­senye–Boba, a Ferenc­város–Székes­fehérvár és a Sopron–Szombat­hely–Szentgott­hárd szakaszokon.

Aszód állomás a Rákos–Hatvan szakaszon (Fotó: Repka Attila/NIF Zrt.)
Nyomvonal-korrekció – vasúti híd Turánál, a Rákos–Hatvan vonalon (Fotó: Repka Attila/NIF Zrt.)
Tura állomás a Rákos–Hatvan vonalon (Fotó: Repka Attila/NIF Zrt.)
Barosstelep megálló a Kelenföld–Szászhalombatta vonalon
Felújított vasúti felüljáró a Kelenföld–Szászhalombatta vonalon
Az ITM vasútra vonatkozó stratégiája milyen fontosabb elemeket tartalmaz?

– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a tervek szerint a vasúti stratégiai elképzelése­ket egységes vasúti koncepcióban terjeszti a kormány elé, valamikor az ősz folyamán. Kiemelt cél le­het, hogy a legforgalmasabb nemzetközi szakaszokon végig legalább óránként 100 kilométeres sebességgel és 22,5 tonnás tengelyterheléssel lehessen közlekedni. Gyorsabb vasúti elérést kí­vánunk lehetővé tenni a határon túli nagyvárosok felé is. Csökkenteni szeretnénk a vasút energiafelhasználását és az abból származó környezet­terhelést, ugyan­akkor kiterjeszteni a vasúti digitalizációt. A gazdaság­fejlesztés szempontjából fontos feladat Magyar­ország áru­fuvarozási tranzit­szerepének erősítése is.

A Budapest–Belgrád vasút­vonal fejlesztése során milyen lépések valósultak meg eddig?

– A nyár elején írták alá a szerződést a magyar­országi szakasz teljes körű tervezésére és kivitelezé­sére a kínai–magyar konzorciummal. A szerződés hatályba­lépésének feltétele a finanszírozás biztosítása, a kapcsolódó hitel­kérelem elbírálása jelenleg is zajlik a kínai Eximbanknál. Arra törekszünk, hogy ebben még idén dűlőre jussunk a kínai partnerekkel. A szerződé­ses vállalások szerint a tervezés és engedélyez­tetés várhatóan két évet, az építkezés pedig három évet vehet igénybe. A mielőbbi meg­valósítás érdekében a kormány egyszerűsí­teni kívánja a kapcsolódó eljárásokat, így lehetővé válhat, hogy az illetékes hatóságok gyorsított eljárásban adják ki a szükséges engedélyeket.

Hol tart a vasúti és a hely­közi autó­buszos közös­ségi közlekedés össze­hangolása? Melyik élvez majd priori­tást a kettő közül?

– A helyközi közösségi közlekedés elsőd­leges szereplője a vasút, az autó­buszok leginkább ráhordó szerepet tölthetnek be. A meglévő párhuzamossá­gokat fokozatosan meg kell szüntetni, ugyan­akkor látni kell, hogy ez a folyamat nem valósítható meg egyik napról a másikra. Fónagy János miniszterelnöki biztos vezetésével egy munka­bizottság méri fel, hogy az országban hol és hogyan hangolható össze hatékonyabban a helyközi közösségi közlekedés. A jövőben szeretnénk elérni, hogy a személy­szállító szolgáltató társaságok egyre több helyen fogadják el egymás bérleteit, ilyen együtt­működésekre az ország több részében már van sikeres példa.

Nem csak a közúti és vasúti hálóza­tok bővülnek, fejlődnek, a kerékpáros infra­struktúra is gyors ütemben gyarapodik. Mi várható ezen a téren a következő években?

– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium folyamatosan javítja a kerékpáro­zás infra­strukturális felté­teleit a települé­seken belül és a települések között is, biztonságos és kényelmes alternatívát kínálva az egyéni gépjármű­használattal szemben. 2010 óta mintegy 1250 kilométer új kerék­páros útvonal fejlesztése történt meg hazánkban. A 2014–2020 közötti időszakban további jelentős fej­lesztések valósulnak meg hazai és uniós támogatásból, összesen 200 milliárd forint értékben. E beruházásokban 2100 kilo­méternyi önálló kerékpárút épül, további 2100 kilométeren táblázással, fel­festéssel jelölnek ki kerékpáros útvona­lakat kis forgalmú közutakon. A meglévő hálózat bővítésével belátható időn belül 6000 kilo­méter önálló kerék­páros létesítmény áll majd rendelkezésre az országban. A teljes kerékpároz­ható hálózat hossza 2030-ra megközelíti a 15 ezer kilométert.

Nem lehet úgy a közlekedésről beszélni, hogy ne ejtsünk szót annak biztonsá­gáról. Hogyan járul hozzá a miniszté­rium a balesetek megelőzéséhez?

– Részben az infra­struktúra fejlesztésével, hiszen könnyű belátni, hogy a kétsávos főutakat kiváltó, településeket elkerülő négy­sávos össze­köttetések önmagukban javítják az érintett városok, térségek baleseti mutatóit is. Fontos megelőző, szemlélet­formáló eszközként tartjuk számon a közlekedési hatóság közúti ellenőrzéseit is. Ezek elsődleges célja a közlekedés­biztonság javítása, a baleset­veszély mérséklése a nem megfelelő műszaki állapotú, hiányos felszerelt­ségű járművek, a szükséges engedélyek­kel, igazolvá­nyokkal nem rendelkező gépkocsik, jármű­vezetők kiszűrésével. A hazai szakemberek rendszeresen közre­működnek a nemzetközi akciókban, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezése alapján tematikus, fokozott ellenőrzé­seket is végeznek. Az év hátralévő részében így vizsgálják majd a járművek, jármű­vezetők téli felkészülését, az adventi időszakban a személy­szállító buszokat, de a baleset­veszélyes gépkocsi­szállító karavánokat is. Az innovációs tárca közlekedési intézkedé­seit is annak az alapvető célnak a szolgálatába állítja, hogy 2030-ra Magyar­országot Európa első öt országa közé emeljük, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka