Köszöntő
Ugyanakkor már most olyan új technológiák vannak jelen az életünkben, amelyek alapvetően változtathatják meg a jövőről alkotott elképzeléseinket. Ki gondolta volna néhány évvel ezelőtt, hogy önvezető járművekkel fognak már közúti, valós teszteket végezni Magyarországon. Nem sci-fi filmbe illő jelenet lesz rövid időn belül, hogy drónokkal juttathatják el a csomagokat a kézbesítők. Ma már nemcsak arra kell gondolni egy új út tervezésekor vagy egy meglévő átalakításakor, hogy a vízelvezetése megfelelő lesz-e, hanem hogy az autonóm járművekkel is biztonságosan lehet-e majd használni. Hogyan tudunk közvetlenül az utakon kommunikálni a közlekedőkkel, hogyan jelezheti az „út” az autónak, sofőrnek, ha torlódás vagy baleset van. Ezek mind olyan kérdések, amelyekről már most beszélnünk kell, hiszen a jövő nemcsak bekopogtatott, hanem meg is érkezett a munkahelyünkre, a mindennapjainkba. Olyan nagy változásokat hozó időszak küszöbén állunk, ahol csak egy dolog biztos: korszakos változásokra számíthatunk.
Egyelőre kérdésekből még több van, mint válaszokból. Milyen lesz a jövő közlekedési mixe? Valóban az autonóm autózásé a jövő? Vagy a tömegközlekedésé, vagy a kerékpáré, netán az elektromos autóké? Vagy más alternatív üzemanyag jön képbe? Egy bizonyos: kihívások voltak, vannak és lesznek is. Nekünk, szakembereknek pedig a mai tudásunk alapján a legjobb megoldásokat kell megkeresnünk. Ezt viszont közösen, együtt tudjuk csak elérni, a konferencia programja is ennek megfelelően épül fel, hiszen már az első napon is a panelbeszélgetéseké lesz a fő szerep, illetve az ott helyet foglaló szakembereké, akik együtt tudnak majd beszélgetni, gondolkodni, adott esetben vitázni a közlekedésről, annak jövőjéről, legyen szó közútról, vasútról, légi vagy vízi közlekedésről.
Bízom benne, hogy a III. Magyar Közlekedési Konferencián a szakembereknek lehetőségük lesz arra, hogy minél több kérdést tegyenek fel, és azokra válaszokat is kapjanak.•