Az OAH négy nukleáris létesítmény működését felügyeli: a Paksi Atomerőművet, a szintén Pakson található kiégett fűtőelemek átmeneti tárolóját, a Műegyetem tanreaktorát és a csillebérci Kutatóreaktort. Évértékelő tájékoztatóján Rónaky József a 2012-es év legfontosabb eseményének azt tartotta, hogy nem volt esemény – mind a négy nukleáris létesítmény biztonságosan működött.

Tavalyi eredmény a radioaktív hulladéktároló átadása Báta­apá­ti­ban. Az atomtemető föld alatti kamráiban ezer évig őrizhetők biztonságosan a Paksi Atomerőműben keletkezett sugárszennyezett munkaruhák, szerszámok, hordók. A közel 68 milliárd forintos beruházás tesztüzeme befejeződött, és megtörtént a létesítmény műszaki átadása, átvétele. A december elején átadott bátaapáti radioaktívhulladék-tárolóban a tervezettnél kevesebb kamra kiépítésére lesz szükség egy új hulladékelhelyezési megoldásnak köszönhetően – ez mintegy 19 milliárd forinttal csökkentheti a tárolóépítés tervezett költségeit.

Az elmúlt év további eredménye a kiégett üzemanyag-kazetták átmeneti tárolójában az új modul elkészülte, a nukleáris létesítmények biztonsági övezetének felülvizsgálata, az új, felülvizsgált Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv elkészítése, valamint a paksi egyes blokk működési idejének meghosszabbítása. Az előbbi feladatok közül az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos munka a legjelentősebb.

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közgyűlése 2001 januárjában döntött a blokkok üzemidejének meghosszabbításáról.
Az atomerőmű 2008. november 17-én benyújtotta az OAH-hoz az üzemidő-hosszabbítás programját, 2011 decemberében pedig az egyes számú blokk üzemidő-hosszabbítására irányuló konkrét engedélykérelmet. Az engedélyezési eljárás során az OAH több mint harmincezer oldalnyi dokumentációt vizsgált felül. Az eljárásban a hivatal végül arra az eredményre jutott, hogy a jogszabályokban előírt nukleáris biztonsági követelmények teljesülnek, a meghosszabbított üzemidő alatt a biztonságos üzemeltetés biztosított. A döntés értelmében az OAH az egyes blokk üzemidő-hosszabbítását további húsz évre engedélyezte, ami azonban csak akkor lesz valóban húsz év, ha az előírt hét biztonság­növelő intézkedést elvégzi az atomerőmű.

Ebben az évben folytatódik a paksi üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos munka, a hivatal várja az atomerőmű kettes blokkjának üzemidő-hosszabbítására vonatkozó engedélykérelmet. A kettes blokknak 2014-ben, a hármasnak 2016-ban, a négyesnek 2017-ben jár le a harminc évre szóló üzemelési engedélye, vagyis a következő években a három másik blokk is munkát ad a hivatalnak. Az OAH folytatja a felkészülést az új paksi blokkok létesítésével kapcsolatban. Az idei év másik kiemelkedően fontos feladata a csillebérci Kutatóreaktor időszakos felülvizsgálata – ezt a berendezést tízévente ellenőrzik.

Horváth Kristóf főigazgató-helyettes elmondta: a hazai nukleáris létesítményeken és tárolókon kívül nukleáris anyagot mintegy 50 cég, radioaktív anyagot pedig 500 cég alkalmaz Magyarországon, emellett van körülbelül 5-6 ezer ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés, például röntgengép. Mindezeket úgy kell üzemeltetni, hogy biztonságosak legyenek, de az OAH-nak felügyelnie kell azt is, hogy ezeket az anyagokat ne lehessen ellopni, a létesítményekben ne lehessen szabotálni, ezáltal a környezetet károsítani vagy közveszélyt okozni.

A Globális Kockázatcsökkentési Kezdeményezés (Global Threat Reduction Initiative) keretében 2008-ban a csillebérci Kutatóreaktorból mintegy 154,5 kilogramm nagy dúsítású besugárzott uránt (az urántartalom 20 százalék felett van, ami akár atombomba alapanyaga is lehetne) szállítottak el az Egyesült Államok, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az Orosz Föderáció és Magyarország együttműködésével. A program folytatásaként 2012-ben további 8,5 kilogramm nagy dúsítású urán oroszországi visszaszállítására került sor. 2013-ban a Kutatóreaktorból 2008 óta kikerült és pihentetett nagy dúsítású urán utolsó adagját, mintegy 20 kilót szállítanak vissza.•