2012. március: jegyzet, portré, tudomány, megújuló energia, innováció, paragrafus, ipari automatizálás, energiagazdálkodás, zöldkörnyezet, vízgazdálkodás, disszemináció, it
2012. március 6.

Szerző:
Szegedi Imre

Wildhorse Energy Ltd. • wildhorse.com.au

Szénből elektromos áramot termelnének a Mecsekben

Az ausztráliai és egyesült királysági tőzsdéken jegyzett Wildhorse Energy Ltd. 2014 végére tervezi a Mecsekben az első felszín alatti szénelgázosítással üzemelő erőmű megnyitását. A létesítmény energiaforrását a helyi feketekőszén adná, a kitermelés pedig egy külön­leges eljárással, a szén föld alatti elgázosításával történne. A módszerről és a program állásáról Johan Brand műszaki igazgatót és Chris Dinsdale pénzügyi igazgatót kérdeztük.


Gazdaságossági okok miatt a hazai bányák többségét az elmúlt években bezárták. Miből gondolják, hogy érdemes nyitni egyet a Mecsekben?
Johan Brand: Mert mi nem a hagyományos bányászati eljárásokat alkalmazzuk. Régen a mélybe küldték a bányászokat, hogy kitermeljék és felhozzák a szenet, de minél mélyebben volt ez a szén és minél vékonyabb volt a szénréteg, annál drágább volt a kitermelés, és végül a szénbányászat költségét tekintve már nem volt gazdaságos. A felszín alatti szénelgázosításnak (röviden UCG) az a legnagyobb előnye, hogy 400 métertől akár 1600 méter mélységig húzódó szénrétegekbe egy csövön keresztül vízgőz és oxigén keverékét juttatjuk le, majd az elegyet begyújtjuk, hogy a szén részben ott helyben elégjen. A tökéletlen égés során keletkező gázokat – szén-dioxid, szén-monoxid, hidrogén, metán – felszínre hozzuk, megtisztítjuk, utána a „tiszta” gázt elvezetjük egy erőműbe, ahol az elégetésével villamos energiát termelünk. A hagyományos bányászati módszerek a teljes, rendelkezésre álló szénkészlet 35 százalékának kinyerését teszik lehetővé. Az UCG ugyanakkor át tudja alakítani az elérhetetlen szénkészleteket is, azoknak akár 80 százalékát kinyerve. Az érdeklődők a technológiát a www.wildhorse.com.au oldalon egy rövid videón láthatják.

Milyen hatással lehet ez a program a környezetre?
J. B.: A felszín alatti szénelgázosítás több mint hetven éve kezdődött, és ezt tartják ma a legbiztonságosabb és legkörnyezetkímélőbb szénbányászati technológiának, amely a külszíni bányászathoz és a mélybányászathoz képest egyebek között a következő előnyökkel jár: nem dolgoznak emberek a felszín alatt; nincsenek szén-, hamu- és szénporhalmok; minimális a zaj; kén és egyéb szennyeződések eltávolítása; lehetőséget ad a szén-dioxid visszasajtolására; magas hatékonyságú elektromos energia előállítása a kombinált ciklusú gázturbinában; minimális fúrási igény, hisz egy termelőkút éveken át üzemel; munkahelyteremtés a nemzeti erőforrások felhasználásával.

Mennyit költenek erre a program­ra, és mikorra tervezik az első UCG üzem megnyitását?
Chris Dinsdale: Jelenleg csak szénkutató fúrásokat mélyítünk annak érdekében, hogy több információt szerezzünk a szén mennyiségéről, minőségéről és elhelyezkedéséről Komló, Pécs és Mecseknádasd területein. Csak a tanulmányok elkészítése után tudjuk majd megerősíteni, hogy a szén sikeresen, környezetbarát módon és gazdaságosan kitermelhető-e. Az első UCG erőmű üzembe helyezését 2014 végére tervezzük. A Wildhorse több mint 24 millió eurót költött az utóbbi két évben magyarországi projektjeire, az első projektünk becsült költsége 104 millió euróra tehető.

Magyarországon probléma, hogy bizonyos szakmákban nincs elég jól képzett szakember. Önök kikkel dolgoznak?
C. D.: Magyarországnak régmúltra visszanyúló, kiemelkedő bányászati történelme van, ám az elmúlt évtizedekben a bányászati tevékenység csökkenő tendenciát mutatott. Inkább csak az idősebb generációk rendelkeznek nagy bányászati tudással, ugyanakkor sok kiemelkedő magyar cég van a fúrás és a földgázfeldolgozás terén, és nekünk pont erre a szakértelemre van szükségünk. Így a legtöbb, számunkra fontos szaktudást megta­láljuk itt, helyben, és a dolgozóinknak körülbelül 75 százaléka magyar. Ezenkívül a Wildhorse jelenleg is együttműködik a Miskolci Egyetemmel, ennek keretében elemzik a technológia különböző magyarországi szénelőfordulásokra történő kiterjesztését, valamint részt veszünk a PhD-programjukban, ahol a doktoranduszokat az UCG tervezési oldalával ismertetjük meg.

Csak Magyarországra figyelnek, vagy a régió is érdekes a cég számára?
C. D.: Először itt szeretnénk a mecseki UCG projektünket eredményesen megvalósítani, de a távlati tervek között szerepel Csehország, Lengyelország és Ukrajna is. A magas energiaárak és a túlzott orosz földgázfüggőség miatt ezeket az országokat nagyon ígéretesnek találjuk.

És a tervek között szerepel a hazai uránvagyon kitermelése is?
C. D.: Valóban két területre, az UCG-re és az uránra koncentrálunk, de az urán projektünk teljesen független az UCG projektünktől, ám mindkettő ugyanolyan fontos, viszont különböző szakértelmet igénylő terület.•

 
Innotéka